2019. október 29-én Vasegerszegen hunyt el dr. Kiss Mária, az első női levéltár-igazgató. A Vas Megyei Levéltárban dolgozott, szerkesztette a Vas megyei...

2018. március 15-ére készült el Gasztonyban a forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára a különleges, egyedi emlékhely. A rátóti Aradi park egyik,...

2016 márciusában, 20 évvel Keserü BalázsSzentgotthárdi mise című oratórikus alkotásának ősbemutatója után, szülővárosában újra feldolgozták és...

2015. május 16-án megemlékezés és emléktábla elhelyezés volt a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt, a mentőállomás udvarán. Dr. Felkai Tamás mentőorvos...

2014. április 6-i választások óta vannak nemzetiségi szószólók a Parlamentben. A szlovénokat Kissné Köles Erika, az Országos Szlovén Önkormányzat...

2013. január elsejétől Szentgotthárd Város fenntartásába került a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum, melyet egyidejűleg...

2011. március elején készült el az amerikai General Motors Powertrain-Magyarország Szentgotthárdon működő gyárában az ötmilliomodik hengerfej. 2011...

2010. jan. 30-án a fővárosban hunyt el Gálócsy Edit Ferenczy Noémi-díjas keramikusnő. 1947-ben érettségizett a Gimnáziumban, Gallotsik Edit néven. A...

2009. február 6-án a Burgenlandi Tartományi Hivatal első fokon engedélyezte a Begas Kraftwerk GmbH számára az évi 200 000 tonna hulladék elégetésére...

2008. január 1-jén hunyt el dr. Joó Ottó neves hidrológus mérnök. 1931. május 9-én született Szentgotthárdon. A Műszaki Egyetemen vízépítő mérnöki...

2006. májusának elején jelentették be hivatalosan a Heiligenkreuzba, a határunk mellé tervezett giga szemétégető építését Ausztriában. Az ezt követő hónapok és...

2005. október 31-én Szombathelyen hunyt el dr. Kuntár Lajos, a csörötneki származású könyvtáros, lapszerkesztő, író és népművelő, Szentgotthárd díszpolgára, Vas megye...

2004. május 20-21-én a szentgotthárdi csata 340. évfordulóján Szentgotthárd Önkormányzata és a Berzsenyi Dániel Főiskola Francia Tanszéke nemzetközi tudományos...

2003. augusztus 1-3 között került először megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi Napok kulturális és sportrendezvény. Az évről évre egyre...

2001. május 25-én vezényelte Leánykarát Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy a Nagyboldogasszony templomban. 1931. április 15-én látta meg a...

1999. január 19-én mutatták be az érdeklődőknek a Kötődés c. antológia első kötetét, amely a szentgotthárdi irodalmi klub 14 szerzőjének prózai és verses...

1998 márciusában vette föl a III. Béla Szakképző Iskola nevet városunk nagy múltú oktatási intézménye, mely 1991. szeptember 1-jén költözött a...

1996. február 11-én jött létre 13 fővel a Vöröskereszt Egészségvédő Kör, a következő év január 8-án változott a név Vöröskereszt Harmónia...

1995. január 4-én volt a szlovén kisebbségi önkormányzat alakuló ülése Rábatótfaluban. Első elnöküknek Pusztai Zsoltné Antal Ildikót választották, helyettese Szukics...

1994. augusztus 20-án sugározták a Szentgotthárdi TV első adását. Első vezetője Monek László volt, aki előző évben kezdeményezte a kábelhálózat és a...

1993 januárjában már a 10.000. Opel Astra személygépkocsi gördült le a szentgotthárdi GM gyár futószalagjáról. Az előző év március 13-ára, a...

1991. január 15-én nyitotta meg az Agrobank Rt. a szentgotthárdi irodáját. Az első években a kis létszámú bank a polgármesteri hivatalban működött. A...

1990. január 13-án a GM európai képviselete valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról,...

1989. március 4-én volt Arany János mellszobrának avatása az általános iskola előtt. Az iskola új épületét 1960 szeptemberében adták át, az intézmény...

1988 áprilisára készült el a Hársas-patak felduzzasztásával a Hársas-tó, melyről az újságok az „Őrség Balatonja” címmel számoltak be. A Közúti Igazgatóság...

1986 áprilisában halt meg Filó Sándor pék, akinek kenyerét mindenki ismerte és szerette. 1915. január 22-én született a ma szlovéniai Büdfalván. 16 évesen már...

1985. szeptember 3-án indult meg a tanítás a város és környékének új, 16 tantermes iskolájában. Mivel a közigazgatását tekintve a Szentgotthárdhoz...

1984-ben a Zeneiskola hivatalosan is fölvette a kapcsolatot az ausztriai Jennersdorf Zeneiskolájával. Azóta folyamatos a munkakapcsolatuk, közös vonós...

1983. április 13-án, életének 82. évében hunyt el Horváth Kázmér atya, ciszterci szerzetes. Vince néven anyakönyvezték a Sopron megyei Süttörön 1902....

1981. március 6-án számolt be a Vas Népe újság a Szentgotthárdon augusztus 1-jétől önállóan működő zeneiskola létesítéséről.   1981 áprilisában a...

1980. március 3-án Budapesten hunyt el Duxler József. Szentgotthárdon született 1911. november 3-án. Édesapja Duxler Lajos néptanító volt, akit 1920-ban...

1979. január 1-jétől a megyei tanács határozata alapján általános rehabilitációs kórházzá alakult a szentgotthárdi tüdőgyógyintézet. Az Országos...

Az 1978. január 1-jei Vas Népében a szombathelyi Markusovszky kórház igazgatója egy riportban kiemelte, hogy a szentgotthárdi Kaszagyár kollektívája olyan...

1976. március 21-én jelent meg a Népújságban Márkus László dr. Partizán című írása Frühwald (Ettre) István doktor életrajzával. 1976 júliusára...

1975-ben a szakmaközi művelődési házban Népek Barátsága Klub nyílt, mely a térség nemzetiségi lakossága számára szervezett összejöveteleket,...

1974. május 20-án hunyt el dr. Kalász Elek ciszterci áldozópap és történelem–latin szakos tanár Pannonhalmán. 1905. október 15-én született a Borsod...

1973. január 1-jétől vezette Dankovics Ferenc és neje Rábafüzes falukrónikáját, melynek életükben 4 kézírásos kötete készült el.   1973 márciusában...

1971 januárjában járt a muraszombati gimnázium küldöttsége a helyi gimnáziumban baráti kapcsolattartás céljából, amit a vörösmartysok még a tanév vége előtt...

1970 júliusában korszerűsítették a helyi Kenyérüzem sütödéjét azóta Ferrosüt Kft. üzeme), így ettől kezdve jobb munkafeltételekkel ízletesebb kenyér...

  1969. január 1-jétől a szentgotthárdi Állami Gazdaság a Szombathelyi Állami Tangazdaság szentgotthárdi üzemegysége lett.   1969. január 18-án adták át a...

1968. január 1-jén, 0 óra 0 perckor a szentgotthárdi szülőotthonban született a vidék ÁB-bébije: Cs. Ibolya. Az Állami Biztosító munkatársa dr....

1965. március 20. Szentgotthárdon és környékén újjáéledt a Vöröskereszt, vezetője dr. Vörös Imréné lett.

1964. június 10-én a Nagyboldogasszony templom két kisebb harangjának meghajtására egy a sekrestyéből kapcsolható villamos berendezés készült. Csak a...

1963 júliusától 1978-ig a Kaszagyár a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, majd Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemegységeként működött.   1963...

1961. szeptember 13-án volt Grősz József volt megyés püspök, később kalocsai érsek aranymiséje. Grősz püspök rendezte el a rábafüzesi katolikus közösség...

1960 áprilisában kezdték el építeni a strandot a várkert délnyugati oldalán, hogy még a fürdési szezonra át tudják adni. Két medence készült: egy kisebb,...

1959. május 5-én hunyt el Zöld Ádám a börtönben elszenvedett bántalmazások következtében. Rábakethelyen született, 1911. szeptember 11-én, apja Zöld...

1958-ban látták az utolsó teknőcöt a Holt-Rábában.   1958-ban lett tagja Kuntár Lajos könyvtáros, író a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának.   1958...

1956. július 4-21. közt volt a híres Nándorfehérvári csata fél évezredes évfordulója. Erre a neves ünnepre készítette el Mákos Ferenc helyi mester...

1955. június 19-én szentelte pappá Brenner Jánost Kovács Sándor püspök. Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. Szülei Brenner József és...

1954. április 16-án érkezett meg a szentgotthárdi vasútállomásra a kethelyi templom szentélyének felemeléséhez készült márvány, melyet Holdampf Sándor süttői...

1953. február 16-án hunyt el Stankó József, aki 1945. március és 1952. december közt egymaga tanította be a gyár néhány ügyesebb magyar dolgozóját a...

1950. január 30-án csatolták Zsidát és Rábakethelyt Szentgotthárdhoz.

1949. január 6-i Vízkereszttől kezdődött Farkasfán a rendszeres szentmise vasárnap és ünnepnapok alkalmából – olvasható Kozma Ferenc atya Historia...

1948. február 15-én a közeli határon halálos lövést kapott a 35 éves Aradi Ferenc kályhásmester, akinek „bűne” mindössze annyi volt, hogy haza...

1946. január 2-án Szombathelyen meghalt Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő, megyénk szellemi életének egyik legkiemelkedőbb alakja. 1886....

1945 januárjában 1362 menekültet tartottak nyilván a helyi hivatalban. Itt tartózkodtak ekkor még bejelentés nélkül a Nyilas Pártból háromszázan, a 7....

1944. január 13-án Szentgotthárdon halt meg lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér, a járás ny. főszolgabírája. 1874-ben a Bihar megyei...

1943. május 1-jén jelent meg a Vasvármegye folyóiratban Vakarcs Kálmán cikke a „százéves szentgotthárdi kaszinó” címmel. Megalakulásakor, 1843-ban az...

1941-1951 közt volt Haszák Aladár a ciszterci erdők gondnoka. Illyés Károly főerdőmérnök utódaként az államosításig volt a ciszterek alkalmazottja. Az...

1940. január 25-én a tűzoltók kérték dr. Vargha Gábor képviselőt, hogy Szombathelyen a hadtest-parancsnokságon eljárni szíveskedjen a sziréna...

1939. június 18-án újraszabályozták a vásári napokat, mely szerint a kirakodóvásár bevétele a nagyközséget, az állatvásáré az apátságot illeti. A...

1938. január 24-én Székesfehérvárott hunyt el P. Molnár József Arkangyal. 1887. november 1-jén Vasszentmihályon született, tehetsége a...

1936. január 5-én Ruzsonyi Béla gimnáziumi tanárt megtiszteltetés érte: igazgatói címmel tüntették ki. A gimnáziumban és a településen nagy örömet keltett a...

1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott...

1934. augusztus 26-án Mikes János megyéspüspök áldotta meg a szentgotthárdi apátság létesítésének 750. évfordulója alkalmából készült Szent...

1933-ban jelent meg Schwartz Elemér: Szentgotthárd és vidéke a ciszterciták letelepedése előtt című írása.   1933-ban dr. Vargha Gáborújjászervezte...

1931. január 25-én halt meg Sokoray Elek szentgotthárdi főjegyző, 1909-1927 közt a Vas megyei körjegyzők egyesületének elnöke. 1872-ben született...

1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti...

1929. február 11-én Szentgotthárdon hunyt el gr. dennewitzi Bülow Vilmos (sz. 1857-ben), Desits Zsófiának, Desits Gyula szentgotthárdi közjegyző...

1928. január 3-án az osztrák vámőrök a szentgotthárdi vasútállomáson Olaszországból érkezett gépfegyver-alkatrész szállítmányt fedeztek fel. A...

1926. április 19-én szentelték fel a Kerékpáros Egylet zászlaját. 1926. május 5-én volt az előző évben alakult iparos tanoncok Vajda Ödön nevét...

1925. február 16-án halt meg lipováczi Desits Gyuláné, a svájci származású engweileni Egloff Matild, az első szentgotthárdi közjegyző özvegye. A kezdetektől élen...

1924. február 1-én két harangot rendelt meg a szentgotthárdi plébánia közössége. A kisebb 225 kg-osat a hívők, az 567 kg-osat pedig a ciszterci rend...

1923. március 28-án a szentgotthárdi járás csendőrparancsnoka kérvényt írt a csendőrlaktanya építéséért. Hamarosan elkezdődtek a munkálatok, a Tompa...

1921. január 13-án született Csákányi László, a népszerű színművész Güssingben (Németújváron). Gimnáziumunk tanulója volt. 54 filmben szerepelt, eljátszott...

1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti...

1919. január 1-től Czipott Géza, a szentgotthárdi evangélikus lelkész vette át a Harangszó című hetilap szerkesztését Kapi Béla körmendi lelkésztől. A...

1918. január 10-én báró Wieser József fiaira, Kurtra és Frigyesre íratta ajándékozási szerződéssel a kaszagyárat, amit ő alapított 1902. július...

1916. április 2-án szentelték fel az új temetőt. Tóth József és felesége, Boros Mária egy szép fakeresztet állíttatott saját költségén. 1916. június...

1915. augusztus 1-jén Szentgotthárd nagyközség egyhangúlag Sokoray Eleket választotta meg vezető jegyzőjének, aki ezt a tevékenységet haláláig, 1931. január...

1914 januárjában a híres 1664-es szentgotthárdi török feletti győzelem 250. évfordulóján Bécs 14. kerületében utcát neveztek el Szentgotthárdról:...

1913. július 6-án hangzott el dr. Vargha Gábor képviselő felhívása: „Kórházat Szentgotthárdnak ”. A nemes kezdeményezés hiába talált támogatásra, az...

1911. január 25-én az ismert budapesti művész, Jászai Mari lépett föl színtársulatával Szentgotthárdon. 1911 márciusában állandó mozgóképszínháznyílt....

1910. június 12-én egyhangúlag Czipott Gézát (1882-1930) választotta meg első lelkészének a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet. A szentgotthárdi...

1909. január 11-én dr. Vargha Gábor a község helyettes bírája lett.   1909-ben kezdeményezte Szentgotthárdon ismeretterjesztő előadások tartását dr. Kutrucz...

1908 januárjától új tulajdonos (Kohn Fülöp) irányításával, Nemzeti Óragyár Szentgotthárd néven ismét termelni kezdett az 1904 nyarán történt tűzeset miatt...

1906. április 22-én Kohn Fülöp bécsi óragyáros Szentgotthárdon járt. A vállalkozó 1.600.000 korona tőkebefektetéssel újraindította az 1904 nyarán...

1905. február 1-jén dr. Kiss Elemért (1874-1944) a szentgotthárdi járás főszolgabírójává választották. E tisztséget 1930-ig töltötte be. Nyugdíjba vonulásakor...

1905. június 12-én szentelték fel a Rönökön található Szent Imre templomot. Az ünnepségen részt vett Széll Kálmán, mint a járás országgyűlési képviselője,...

1903 júniusában indult meg a Kaszagyárban a rendszeres üzem. 10 osztrák szakmunkással és kb. 60 segédmunkással kezdődött a termelés. A vezető...

1902. január 2-án megjelent Központi Értesítőben adtak hírt hivatalosan a Szent-gotthárdi Szikvíz RT. felszámolásáról, melyet az előző év november 11-én...

1901. május 31-én született Marosborszegen Gubicza Ákos. Műegyetemre járt, amikor a trianoni igazságtalan döntést követően tagja lett az alakuló...

1900. szeptember 1-jénkerült Mathiasz Artúr (1877-1956) a Gimnáziumba pályakezdő tanárként. 1912-től 1935-ös nyugdíjazásáig igazgatóként irányította az...

1899. július 13-án a Központi Értesítő hozta nyilvánosságra a Bujatti cég Magyarországon létesítendő selyemszövő gyára részére biztosított állami...

1898 januárjában jelent meg Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatának 3., Vasvármegyét bemutató kötete, melyben a...

1897 júniusában történt meg a szentgotthárdi telefonvonal bekapcsolása a megyei hálózatba. Az akkor bevezetett kézi kapcsolással végzett...

1896 januárjára készült el a Magyarországi Cziszterczita Rend Millenniumi Emlékkönyve, mely a rend 1142-1896 közti történetét tekintette át. Az...

1895. február 25-én a Fejér megyei Rácalmáson született Borián József, ciszterci szerzetesi nevén Borián Elréd. 1924 júniusában doktorált az...

1894. február 5-én hunyt el Schill Athanáz, a ciszterci apátság zirci korszakának első szentgotthárdi perjele (1878 és 1886 között)....

1893. június 26-án Szent-Gotthárd nagyközség képviselői döntést hoztak az induló algimnázium két osztályának az óvodában történő ideiglenes...

1892. január 12-én 150 fő részvételével gyűlést tartottak településünkön, ahol a gimnázium felállítását szorgalmazzák. Dr. Vargha Gábor az előző...

1891. január 4-én Magyar Asztaltársaság alakult a Vám vendéglőben, melynek legfontosabb célja a magyar nyelv ápolása volt a településen és környékén....

1890. június 26-i testületi gyűlésen határozat született arról, hogy a jövőben Szentgotthárd nagyközség lesz. Több rendeletet, köztük a piac...

1889. június 5-12 közt Angster József neves pécsi orgonakészítő tartózkodott Szent-Gotthárdon az apátságban, az orgona javítása végett. Innét Zircre...

1888-ban nyitott ügyvédi irodát városunkban dr. Vargha Gábor.   1888. augusztus 3-án elhunyt dr. Kolossa Ferenc (sz. 1832. 09. 6-án) köz- és...

1886. január 3-án alakult meg a Korcsolya Egylet. Ezzel egyidejűleg avatták föl a nagy ünnepség keretében a jégpályát. A korcsolyázás egyre népszerűbb...

1885. október 1-jén nyílt meg az óvoda Szentgotthárdon, a Széchenyi utca 27. szám alatt. Létrehozásában fontos szerepe volt a szentgotthárdi...

1884. december 20-án született Szentgotthárdon dr. Székely Ernő, Szentgotthárd egészségügyének meghatározó egyénisége.

1883. január 16-án Szentgotthárdon született Schäffer Emil ügyvéd. A jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta, majd diplomás ügyvédként visszatért...

1882 áprilisában kötött szerződést a Szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltók nevében elnökük Gersits Fábián Gejocsek Józseffel és nejével Taucher...

1880. május 18-án, jakabházi birtokán halt meg gróf Zichy Hermann. 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári). Édesanyját, gróf...

1879 áprilisában Kováts Antal (Buda, 1838. jún. 13. – Szentgotthárd, 1908) városbíró hársfasort ültettetett a templom előtti téren a királyi pár...

1878. augusztus 25-én született Kern József Gyanafalván (ma Jennersdorf). A fiatal, magyar érzelmű tanító 1898-ban került Szentgotthárdra, a római katolikus...

1877. április 10-én halt meg Komáromy Ödön, Edmund) ciszterci apát, az egyesített Heiligenkreuzszentgotthárdi apátság utolsó vezetője. Halála után...

1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszter szerzetesek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó...

1874. március 1-jén, a Bihar megyei Alsólugoson született lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér. 1902-től szentgotthárdi járási szolgabíró,...

1873. február 14-én hunyt el dr. Polák Ignácz tanfelügyelő, Kethely tudós plébánosa. Szüleivel közös, méltóságteljes, gránit sírköve ma is látható a...

1872. január 1-jétől, a járásokról szóló törvény életbe lépése után Szentgotthárd nagyközség járási központ lett járásbírósággal, telekkönyvi és...

1869. március 5-én született gr. Ambrózy–Migazzi István a híres botanikus, aki Zsida határában 3 olyan növényt is talált, melyek csak itt honosak:...

1868. május 19-én születettek meg Rátóton Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt. Ilona...

1866. december 12-én Budapesten a Józsefvárosban született Küzdi Aurel a későbbi ciszterci áldozár és középiskolai tanár. Egyike volt azon 12...

1864. május 14-én született Bodrogkeresztúron Szenczy Győző Ödön ciszterci szerzetes. 1904-ben került a szentgotthárdi apátságba mint perjel. Ő volt a...

1861. augusztus 12-én Egerben született Saád Henrik Jakab ciszterci szerzetes és tanár. Baján és Egerben tanított a gimnáziumban. Kutatta a magyar...

1859. szeptember 13-án született szentlászlói Vargha Gábor ügyvéd, körzetünk országgyűlési képviselője a Vas megyei Andrásfán. Széll Kálmánhoz...

1856. március 5-én halt meg Szentgotthárdon, 77 éves korában Dóczy Józsefkiváló ciszterci tudós. 1779. március 9-én született Bodajkon. A rendbe...

1855. április 13-án Szekszárdon született dr. Piszter Imre, szentgotthárdi perjel (prior), ciszterci teológus és paptanár. A teológiát Innsbruckban végezte,...

1854. február 24-én, Győrött született a szentgotthárdi gimnázium első igazgatója, dr. csáfordi Tóth Sándor magyar-görög-latin szakos tanár,...

1853. április 21-én a felvidéki Szimőn született Kutrucz Dezső, gimnáziumunk harmadik igazgatója, aki 14 éven át vezette az intézményt....

1851. augusztus 3-án született Gyöngyösön Kassuba Domokos ciszteri apát, gimnáziumi tanár és igazgató, történetíró. 1874-től Pécsett, 1879-től Egerben...

1850. december 27-én Szentgotthárdon született Brenner Tóbiás, Boldog Brenner János nagyapja. Tóbiás édesapja, Brenner János építőmester...

1849. január 15-án rendelték el az osztrákok a császári lobogók kitűzését és a fegyverek begyűjtését környékünkön. A rendelkezés Vas vármegyére...

1848 júniusában kapta kinevezését az alakuló Vas Megyei Nemzetőrség I. zászlóaljának élére gróf Zichy Hermann. Ez év szeptemberében bekapcsolódott a...

1847. január 25-én Szentgotthárdon született Brenner János, a neves építész. Kőművesmester édesapja az esküvője előtt telepedett le itt, de mivel nehéz...

1846. május 12-én született Szenczy Győző Ödön Bodrogkeresztúron, Zemplén megyében. 1868-81 közt tanár volt Székesfehérváron, majd házfőnök és...

1843-ban a Klein kávéházban/Kaszinóban Olvasó Egylet alakult. Célja a művelődés mellett a nemzeti öntudat megőrzése, erősítése volt.

1842. szeptember 22-én 21 évesen lépett be a ciszterci rendbe Schill Athanáz, ő volt az első szentgotthárdi perjel 1878-tól a zirci apátok (Rezutsek...

1841. szeptember 1-jén nevezték ki a magyar származású Komáromi Ödönt a 61. heiligenkreuzi, 6. - egyben utolsó - szentgotthárdi főapátnak. Kőszegen...

1840. március 24-én született Desits Gyula Csákányban. 1876-ban ő lett az első szentgotthárdi járási királyi közjegyző. 1898-ban lipováczi előnévvel nemesi rangot...

1837. július 2-án a megyei Magyar Nyelvterjesztő Választmány megtárgyalta a szentgotthárdi kerület szolgabírójának, Tóth Pálnak az előterjesztését,...

1834. január 29-én Kaposváron született Vajda Ödön, aki zirci apátként 1891-től az 1911-es haláláig a szentgotthárdi apátságot is irányította.

1833 áprilisában gróf Zichy Károly (1778-1834) főispáni helytartó 10.000 ezüst Ft értékben alapítványt tett a németújvári és szentgotthárdi járások idegen...

1826 októberében nyílt meg az első patikaSzentgotthárdon azon a helyen, ahol jelenleg is megtalálhatjuk. Tulajdonosa dr. Vargha Ferenc orvos, első...

1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szentgotthárdon. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy a következő évtől önálló gyógyszertár...

1821. május 5-én született Székesfehérváron Schill Athanáz. 1848-1869 közt Egerben főgimnáziumi tanár volt. 1878 novemberében, amikor apátságunkat...

1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári) gróf Zichy Hermann, aki 1848-ban a Vas vármegyei I. nemzetőr zászlóalj élén részt vett a...

1813-ban nagy árvíz volt, mely tönkretette a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki hidat és malmot...

1809-ben, Napóleon magyarországi hadjárata idején, Szentgotthárdot is megszállták a franciák. De nem történt nagyobb kár – írta a Religio c. lap...

1804. szeptember 23-án helyezték el ünnepélyesen Szent Vince mártír testereklyéjét üvegkoporsóban, díszes ruházatban a Nagyboldogasszony templomban. Gróf Herzán...

1801. november 5-én hozta meg Rómából Szent Vince mártír ereklyéjét gróf Herzan Ferenc szombathelyi püspök. A cseh származású egyházi vezető volt a második...

1793. június 6-án temették el Elizabeth Gluberint Szentgotthárdon, aki 77 évet élt. Halotti anyakönyve szerint obstetrix, azaz bába volt.

1797. május 29-én halt meg Sopron városában id. Dorfmeister István. A jeles barokk festő Bécsben született 1729-ben. A bécsi akadémián tanult, majd szinte...

1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által...

1789-ben az apátság átépíttette a szentgotthárdi római katolikus iskolát, két tanterem, tanítói és segédtanítói lakás épült. A kántortanító Kern János...

1785-ben a II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4....

1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása...

1782. április 4-én hunyt el Szentgotthárdon Kaspar Schrezenmayer asztalos és fafaragó mester. 1693. augusztus 13-án született Eschingenben. Már...

1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági...

1777. február 17-én rendelte el Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegye felállítását, ezzel önálló püspökség alapítását. Ugyanezen a napon...

1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci szerzetes, szentgotthárdi plébános. 1726. április 3-án Kethelyen született Eberl Antonius...

1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon Mathias Gusner ciszterci laikus testvér, festőművész, a szentgotthárdi apátsági épületegyüttes festményei...

1764. augusztus 7-én, a szentgotthárdi csata 100. évfordulóján Alberik Fritz apát megáldotta a Nagyboldogasszony templomot. Ettől fogva tarthattak itt...

1761. október 29-én Bécsben 62 évesen meghalt Franz Anton Pilgram, a híres építész. 1699-ben született a stájerországi Felkirchenben. Barokk és rokokó...

1757. szeptember 8-án tartotta kánoni vizitációját Batthyány József a szentgotthárdi és a kethelyi plébániákon. Az erről készült feljegyzések...

1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb, az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi ciszterci apátság első apátja. Ő volt a kezdeményezője a...

1748. augusztus 14-én Karl Mayr perjel jelenlétében tették le a Nagyboldogasszony templom alapkövét, melyben okiratot helyeztek el az apátságunk...

1747. szeptember 21-én lépett be a ciszterci rendbe Antonius Eberl a Bécs melletti Heiligenkreuzban, és vette fel a Gotthárd nevet. Kethelyen...

1746-ban vették birtokukba szerzetesek a már nagyobb részt elkészült kolostor épületét. Ettől fogva a földszinti szobákban dolgoztak, festettek,...

1745-ben készült a gyönyörű, fehér mázas cserépkályha a ciszterci kolostor ebédlőjébe (refektórium). Alkotója Matthias Kitzberger gráci...

1740. június 13-án a tették le az alapkövét a jelenleg is álló ciszterci kolostornak. Az építkezés az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi...

1739 júniusát követően lett Mariabild búcsújáró hely. Ekkor hozta el Badafalvára (ma: Weichselbaum) a máriapócsi kegyképnek, a „könnyező Madonnának” a másolatát...

1738-ban érkezett településünkre Franz Anton Pilgram bécsi építész. Robert Leeb heiligenkreuzi főapát megbízásából ő tervezte a jelenleg is álló...

1736-ban a ciszterci uradalom és Szentgotthárd mezőváros jogi viszonyát egy szerződés szabályozta. Ebben szerepelt az előírás, hogy nem római...

1734. július 29-én Robert Leeb heiligenkreuzi apát vette át III. Károly királytól az adománylevelet, amellyel a szentgotthárdi apátságot visszaadta a ciszterci...

1729-ben született Dorfmeister István, aki 1784-ben a fiával együtt elkészítette a Nagyboldogasszony templom kupolafestményét a szentgotthárdi...

1728-ban Robert Leeb (1688-1755) lett a főapát a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságában. 1734-től haláláig az egyesített heiligenkreuzi és...

Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú...

1706. június 7-én állíttatta vissza az őrségben élők régi nemesi jogait II. Rákóczi Ferenc elismerve ezzel hűségüket és vitézségüket. Két évvel korábban a...

1705. december 13-ánSzentgotthárd mellett Bottyán János (Vak Bottyán) legyőzte Hannibal Heister itt állomásozó csapatait. A kuruc vezér...

1704. július 4-én Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel...

1702. április 28-án jezsuita szerzetesek érkeztek Szentgotthárdra. A Jézus-társaság az előző évben jutott az értékes apátsághoz. Két páterük...

1699. július 7-én született Franz Anton Pilgram, késő barokk stílusban alkotó építész. Ő kapott megbízást 1734-ben Robert Leeb heiligenkreuzi...

1694. szeptember 7-én született és 1772-ben hunyt el Mathias Gusner ciszterci testvér, festőművész. Ő készítette a barokk templom összes oltárképét,...

1677 szeptemberében, a Szűz havában tartottak először szentmisét a Széchényi György  által építtetett és Szent Gotthárd  tiszteletére felszentelt...

1676-ban, 12 évvel a híres csata után Szentgotthárdon Széchényi György kalocsai érsek templomépítését rendelte el, melyhez 120 000 forintot...

1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi csatában elhunyt...

Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok,...

1664. július végén Szentgotthárdon járt Evlia Cselebi a század nagy utazója. Konstantinápolyban született 1611-ben. 40 éven keresztül készítette...

1646-ban az egyre közeledő török veszély miatt János deák árokásást rendelt el Szentgotthárd és az akkori nevén Farkasdifalva között (most Neumarkt an der...

1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az apátság új zálogbirtokosa, Csáky László a fegyveres szolgálat fejében Szentgotthárd...

1614. október 23-i beadványával a Graz melletti Rein ciszterci apátja pert indított a szentgotthárdi apátság megszerzéséért. Azzal vádolta a...

1605. október 15-én az Árpád-kori szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot felrobbantotta Tieffenbach stájer kapitány. A Bocskai-felkelés idején a...

1554. évből származik az első hiteles adat, amely iskolamesterről tesz említést Szent-Gotthárdon.

1550-ben (vagy 1553-ban) Szécsi Margit hívására Bécsből Szentgotthárdra jött Johannes Betha (Beda János) ciszterci szerzetes pap, Miksa trónörökös...

Egy 1528-ban keletkezett okirat (perirat) az első fennmaradt dokumentum, amely Szentgotthárdot mezővárosnak nevezi (oppido Sancti Gothardi).

1489-ből, egy apátválasztásról maradt fent legkorábbról egy olyan irat, melyben már szerepelt a szentgotthárdi ciszteri konvent pecsétje, rajta...

1448-ban a ciszterci rend főapátja a szentgotthárdi apátság atyaapáti jogát a franciaországi Trois Fontaines helyett az ausztriai Rein apátjára...

1437-ből maradt fenn a legkorábbi említés Jakabházáról „Jacabhaza” néven. Kisnemesi birtok volt. Az 1700-as évek végén Sallér Istvánnak, Vas...

1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik...

Egy 1350. szeptember 5-i okiratban szerepelt először a Kedhely településnév. A dokumentum Péter szentgotthárdi ciszterci apát és az ellene...

1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszterci rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszterci...

1213 márciusában II. András (Endre) király (ur. 1205-1235) egy oklevelében megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait,...

1187. április 6-i dátummal kelt oklevelével III. Orbán pápa megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait. Birtokai közt már...

1184. október 7-én történt meg a szentgotthárdi cisztercita apátság benépesítése. Ekkor érkezett ide a franciaországi Trois Fontaines -ből P. apát...

1183-ban III. Béla király megalapította a szentgotthárdi ciszterci apátságot, birtokokat adományozott a rendnek a Rába és Lapincs összefolyásánál.

1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első...

1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a...

1131. október 29-én volt Szent Gotthárd püspök szentté avatása Reimsben. 960-ban született és 1038. május 5-én halt meg. Hildesheimben, ahol...

1098-ban a burgundiai Cîteaux-ban (latinul Cistertium) molesme-i Róbert francia bencés apát 20 társával együtt új monostort hozott létre, ezt az...

1038. május 5-én halt meg Gotthard püspök (sz. 960), városunk névadója. A bajor bencés apát 1022. december 2-án lett a szászországi Hildesheim...

1022. december 2-án szentelték püspökké városunk névadóját, Szent Gotthárdot, aki egyike volt kora legnagyobb hatású egyházi vezetőinek. A...