1022-es év eseményei

1022. december 2-án szentelték püspökké városunk névadóját, Szent Gotthárdot, aki egyike volt kora legnagyobb hatású egyházi vezetőinek. A szászországi Hildesheim püspöke lett, előtte bajor földön Niederaltaich bencés kolostorának apátja volt. 1038-ban hunyt el, 1131-ben avatták szentté. Az utazók, az átkelők és a betegek védőszentjeként tisztelték. A Nagyboldogasszony templom Szent Gotthárd mellékoltárán egy helyi vonatkozású csodatételét  is láthatjuk.

1038-as év eseményei

• 1038. május 5-én halt meg Gotthard püspök(sz. 960), városunk névadója. A bajor bencés apát 1022. december 2-án lett a szászországi Hildesheim püspöke. 1131-ben avatták szentté. Tiszteletét környékünkre bencés szerzetesek hozták el. A Franciaországból 1184-ben Szentgotthárdra érkező ciszterci szerzetesek az ő oltalma alá helyezték az apátságukat.

1098-as év eseményei

• 1098-ban a burgundiai Cîteaux-ban (latinul Cistertium) molesme-i Róbert francia bencés apát 20 társával együtt új monostort hozott létre, ezt az eseményt tekintjük a ciszterci rend megalapításának. Legismertebb apátjuk clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153).

1131-es év eseményei

• 1131. október 29-én volt Szent Gotthárd püspök szentté avatása Reimsben. 960-ban született és 1038. május 5-én halt meg. Hildesheimben, ahol püspökként tevékenykedett, templomot emeltek tiszteletére, ott pihennek hamvai. Szent István királyunk kortársa volt. A III. Béla királyunk által Szentgotthárdra hívott ciszterci szerzetesek az ő oltalmába ajánlották a apátságot. Főleg Észak- és Nyugat-Európában ismerték és tisztelték. Róla nevezték el Svájcban a híres hágót és alagutat. Gotthárd püspök halálának napján, május 5-én évek óta honismereti vetélkedőn vesznek részt a történelmet szerető diákok.

1133-as év eseményei

• 1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a heiligenkreuzihoz tartozott. Lipót őrgrófot 1485-ben szentté avatták.

1173-as év eseményei

• 1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első felesége, Châtillon Anna révén került kapcsolatba a franciaországi szerzetesekkel.

1183-as év eseményei

• 1183-ban III. Béla király megalapította a szentgotthárdi ciszterci apátságot, birtokokat adományozott a rendnek a Rába és Lapincs összefolyásánál.

1184-es év eseményei

• 1184. október 7-én történt meg a szentgotthárdi cisztercita apátság benépesítése. Ekkor érkezett ide a franciaországi Trois Fontaines -ből P. apát vezetésével 12 ciszterci szerzetes és munkástestvérek. III. Béla királyunk 1183-ban nekik adományozott kb. 275 km2 területet a Lapincs és a Rába folyóktól délre. A templomdombon felépítették templomukat és monostorukat. A szerzetesek maguk művelték a földjeiket szolgáik segítségével. Új területeket vontak művelés alá, meghonosították a szőlő- és gyümölcstermesztést, munkájukat lovaik is segítették. A birtokon majorságokat létesítettek, később ezek falvakká nőttek.

1187-es év eseményei

1187. április 6-i dátummal kelt oklevelével III. Orbán pápa megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait. Birtokai közt már településként említi Szentgotthárd falut (villa) és megnevezi majorjait: Nagyfalva (ma Mogersdorf), Badafalva (Weichselbaum), Gyanafalva (Jennersdorf) és Pócsfalu (Rosendorf).

1213-as év eseményei

• 1213 márciusában II. András (Endre) király (ur. 1205-1235) egy oklevelében megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait, biztosította birtokainak védelmét.

1339-es év eseményei

• 1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszterci rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszterci monostorok gazdasági érdekeit a pápai követek túlkapásai ellen.

1350-es év eseményei

• Egy 1350. szeptember 5-i okiratban szerepelt először a Kedhely településnév. A dokumentum Péter szentgotthárdi ciszterci apát és az ellene fellázadt jobbágyok pereskedése során keletkezett. A település ennél biztosan korábbi, valószínűleg egyidős Szentgotthárddal. Elnevezése a keddi napokon tartott heti vásáraira utal. A török pusztítások idején a temploma és iratai megsemmisültek, csak 1671-től vannak meg az anyakönyvek. Neve különböző iratokban többféle formában szerepelt: Kethel, Kéthely, Markl, Markt. 1907-ben hivatalosan Rábakethely lett a neve a postai forgalom megkönnyítése végett. Hazánkban, sőt a történelmi Vas vármegyében is több Kethely nevű település létezett. A mi Kethelyünket többször tévesztették össze Felsőkethellyel (Neumarkt im Tauchental), amely falu ma Ausztriában van, Városszalónak településrésze.  További információk.

1351-es év eseményei

• 1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik generációt képviselő báró Wieser József hozta létre Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására városunkban az Első Magyar Sarló- és Kaszagyárat.

1437-es év eseményei

1437-ből maradt fenn a legkorábbi említés Jakabházáról „Jacabhaza” néven. Kisnemesi birtok volt. Az 1700-as évek végén Sallér Istvánnak, Vas vármegye alispánjának tulajdonában állt. Jakabházi Sallér Judit házassága révén a Festetics, majd a Zichy család, illetve a 20. század elején gr. Kornis Emil birtoka lett.

1448-as év eseményei

• 1448-ban a ciszterci rend főapátja a szentgotthárdi apátság atyaapáti jogát a franciaországi Trois Fontaines helyett az ausztriai Rein apátjára ruházta.

1489-es év eseményei

• 1489-ből, egy apátválasztásról maradt fent legkorábbról egy olyan irat, melyben már szerepelt a szentgotthárdi ciszteri konvent pecsétje, rajta körben az írás: S(igilium) CONVENTUS DE S(anct) GOTHARDO.

1528-as év eseményei

• Egy 1528-ban keletkezett okirat (perirat) az első fennmaradt dokumentum, amely Szentgotthárdot mezővárosnak nevezi (oppido Sancti Gothardi).

1550-es év eseményei

• 1550-ben (vagy 1553-ban) Szécsi Margit hívására Bécsből Szentgotthárdra jött Johannes Betha (Beda János) ciszterci szerzetes pap, Miksa trónörökös udvari orvosa („Maximilián király physikusa”), hogy betöltse az apáti tisztséget. 1556-os távozása (vagy halála) után a Rein ciszterci kolostorból érkező szerzeteseket, akik át akarták venni az apátság irányítását, Szécsi Margit fegyveresei a birtok határától visszafordították Ausztriába. (Forrás: Barta Gábor, Monográfia, 88. oldal)
  Ekkor megyénkben még nem volt orvos, a gyógyítást azok a papok végezték, akik ismerték a botanikát és a növények gyógyító hatásait.

1554-es év eseményei

• 1554. évből származik az első hiteles adat, amely iskolamesterről tesz említést Szent-Gotthárdon.

1605-ös év eseményei

• 1605. október 15-én az Árpád-kori szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot felrobbantotta Tieffenbach stájer kapitány.
  A Bocskai-felkelés idején a település vezetői átengedték a megerősített apátsági épületet Wolfgang Tieffenbachnak, hogy megvédje Bocskai portyázó csapataitól. Némethy György kuruc lovasai közeledtének hírére Tieffenbach a templom északi falát aláaknáztatta, és miután kivonult a „várból”, felrobbantatta. Nemcsak a templom falai omlottak le, hanem a robbanást követő tűzvészben leégett a település nagy része is. A templom romjain a címzetes szentgotthárdi apát címet is elnyerő Széchenyi György kalocsai érsek építtetett egy kisebb templomot, melynek alapterülete a korábbinak kb. a fele volt. 1677-ben szentelték fel Szent Gotthárd tiszteletére. Franz Anton Pilgram, az új barokk templom tervezője 1734 után felmérte az Árpád-kori épületegyüttes romjait, és méretei alapján valódi királyi épületnek nevezte. Hossza 90 m, szélessége 42 m volt. 1764 után már az új templomban (Nagyboldogasszony plébániatemplom) miséztek, a Szent Gotthárd templomot magtárrá alakították. 1988-ban mint Városi Színház kapott új szerepet. Az átépítéskor az épületben és körülötte kialakított romterületen láthatóvá tették az Árpád-kori és a 17. századi épületek megmaradt részleteit.