1979-es év eseményei

• 1979. január 1-jétől a megyei tanács határozata alapján általános rehabilitációs kórházzá alakult a szentgotthárdi tüdőgyógyintézet. Az Országos Rehabilitációs Intézet mellett ez a második ilyen jellegű kórház az országban. Százhúsz ágyán keringési rendellenességben, emésztőszervi megbetegedésben, mozgásban és idült légzőszervi betegségben szenvedőket kezelnek. A betegek a különböző kórházakból kerülnek Szentgotthárdra, ahol átlag négy héten keresztül szakszerűen kezelik, segítik mielőbbi felépülésüket.

• 1979. január 28-án adott hírt a Vas Népe arról, hogy amatőr képzőművészeti kör alakult Szentgotthárdon, a Művelődési Házban Pungor Klára rajztanár vezetésével.

• 1979. május 18-án Szentgotthárdon született és 1997. augusztus 17-én hunyt el Keserü Balázs, aki a Szentgotthárdi mise c. oratórikus művével beleírta nevét Szentgotthárd zenei történetébe.

• 1979. május 19-én avatták fel Máriaújfalu és Magyarlak között a Haszák Aladár erdészről elnevezett parkerdőt. A Vendvidék Szakszövetkezet és a NYFK szentgotthárdi erdészeti dolgozói a munka során törekedtek a környezet megóvására. A ’80-as években, a Hársas-tó kialakítása után elveszítette népszerűségét, ma egy utca viseli a nevét Máriaújfaluban.

• 1979. június 18-án halt meg Veszprémben Tánczos Tibor, Jászai Mari- és Kisfaludy-díjas színész. 1923. február 24-én született Szentgotthárdon, elemi és középiskoláit is szülőhelyén végezte. 1946-ban Szombathelyen kezdte színészi pályáját. A veszprémi Petőfi Színház vezető színésze lett. Drámai szerepek sorozatát alakította, 4 film kockái őrzik színészi játékát. Temetőnkben nyugszik, a Nemzeti sírkert részeként védett sírban.

• 1979. augusztus 20-án adták át a várkertben, sok társadalmi munka eredményeként a KRESZ-parkot, ahol a gyerekek megismerkedhettek a közlekedési táblákkal, a követendő szabályokkal. A KRESZ-parkot a várkert e részének 2001-es felújításakor felszámolták.

• 1979. november 7-én Budapesten halt meg Takács János, szentgotthárdi származású állatorvos, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémiai doktor. Disszertációját 1964-ben a szalmonellákról írta. Munkatársaival megszervezték a hazai állategészségügyi szalmonella-laboratóriumot. Munkássága révén a magyar élelmiszer-higiéniai szolgálat nemzetközi tekintélyt vívott ki.

1980-as év eseményei

• 1980. március 3-án Budapesten meghalt Duxler Lajos. 1911. november 3-án született Szentgotthárdon. 1921-1928 között volt a gimnázium tanulója. Magyar szakos tanár lett és asztaliteniszező. 1945-48 közt a magyar női asztalitenisz válogatott szövetségi kapitánya volt.

1981-es év eseményei

• 1981. március 6-án számolt be a Vas Népe újság a Szentgotthárdon augusztus 1-jétől önállóan működő zeneiskola létesítéséről.

• 1981 áprilisában a szakrendelő a Kossuth Lajos utcából a felújított Hunyadi utcai volt szülőotthonba költözött.

• 1981. augusztus 1-jétől lett a Zeneiskolaönálló intézmény. 1969 óta működött már, mint a Körmendi Zeneiskola kihelyezett tagozata a volt városháza emeletén. A földszint az öregek napközi otthona volt, mely elköltözött, így az egész épületet birtokba vehették. Egyik cél volt a fúvószenekar utánpótlásának biztosítása. 1984-ben vették föl a kapcsolatot a jennersdorfi zeneiskolával. Az elmúlt 40 évben számos tehetséges fiatal indult el innét zenei pályára.

• 1981. október 31-n nyílt meg Gömbös László tárlata településünkön. A Csörötneken született szobrászművész alkotásai jól ismertek. Ő készítette III. Béla király a főtéren álló egész alakos szobrát, illetve Arany János mellszobrát.

• 1981 novemberében ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy gimnáziumunk kollégiuma a több éves színvonalas munkájáért a megyénkben elsőként Kiváló Kollégium címet kapott. A címet tanúsító oklevelet az intézmény igazgatója, Schreiner Vilmosné vette át. A megye összes kollégiumának képviselői is jelen voltak. Az ünnepségről külön tabló és album készült.

• 1981 decemberében fejeződött be az építkezés Farkasfán az új Radarmeteorológiai Obszervatóriumban, és kezdődött a felvétel és betanítás Völker József, a mérőállomás vezetőjének irányításával. Az elkövetkező években közel 20 fő dolgozott folyamatos (éjjel-nappal folyó) munkában a település fölött, míg a számítógép megjelenésével 6 főre csökkent a létszám. Városunkban nagy hagyományai voltak az időjárás megfigyelésének. Először csak a hőmérséklet és csapadék figyelése folyt. 1875-ben Lewanderszky Frigyes ciszterci áldozár volt az első, aki méréseket végzett és lejegyezte azokat, később a gimnázium tanárai vállaltak részt ebben. 1966-ban tőlük telepítették a műszereket Kethelyre, majd Farkasfára az új obszervatóriumba. Új eszközt is kaptak, a radart, mely a kezdetben analóg, majd digitális képeket készített.

1983-as év eseményei

• 1983. április 13-án, életének 82. évében hunyt el Horváth Kázmér atya, ciszterci szerzetes. Vince néven anyakönyvezték a Sopron megyei Süttörön 1902. április 2-án. 1927. július 3-án szentelték pappá, előbb Hercegfalván, majd Zircen lett káplán. 1933-ban helyezték a gimnáziumunkba, ahol 17 évet töltött el. Vezette az intézmény cserkészcsapatát, a rendi káptalan és a ciszterci könyvtár őre volt. 1950. június 10-én rendtársaival Kunszentmártonba hurcolták. Megmentette és élete végéig őrizte a cserkészcsapatának zászlaját, amit halála után testvére juttatott vissza a Vörösmarty Gimnáziumba.

• 1983. április 29-én nyitotta meg kapuit Szentgotthárdon a „Stájer” házban a múzeum. A gyűjtemény alapját a Gáspár Károly (1914-1982) nyugalmazott iskolaigazgató által gyűjtött és felajánlott 447 - zömében szlovén nemzetiségi, néprajzi jellegű – tárgy jelentette, melyeket Kozár Mária és munkatársai rendeztek kiállítássá. Valter Ilona régész a szentgotthárdi ásatásairól állított ki fotókat.

• 1983. május 17. és július 31. között volt látogatható a Tanácsháza épületében a városunk alapításának 800. évfordulójára készült helytörténeti kiállítás, melyet a Vas Megyei Levéltár (Valm) igazgatónője, dr. Kiss Mária és Feiszt György főlevéltáros állítottak össze. 500 tárgy és dokumentum idézte fel a környék történetének évszázadait. A kiállított anyag túlnyomó többsége eredeti volt, nagyrészt a megyei levéltárból, de országos intézménytől és Ausztriából is kölcsönözték őket. A megnyitón osztrák pedagógus csoport és szlovén egyetemi tanárok is szép számmal vettek részt.

• 1983. május 22-én avatták fel a csörötneki születésű Gömbös László szobrászművész III. Béla király egészalakos szobrát a Fő téren.

• 1983. május 29-én a Nagyboldogasszony templomban tartott ünnepi koncertet a Szombathelyi Szimfonikusok közreműködésével Simándy József és a Budapest Kórus. A kiemelkedő kulturális rendezvényen a zsúfolásig megtelt templomban elhangzottak többek közt Erkel Ferenc és Kodály Zoltán művei is.

• 1983 májusában a gimnázium adott helyet egy kiállításnak, emléket állítva a szentgotthárdi nyomdának, amelyet Wellisch Béla alapított, működését 1893-ban kezdte meg. A vállalkozás egyben könyv- és lapkiadó műhely is volt, amelyhez könyvkötészet és könyvkereskedés is tartozott. Számtalan újságot, nyomtatványt, plakátot, meghívót, képeslapot és könyvet adtak ki magyar, szlovén, ill. német nyelven. A nyomda 1949-ig, az államosításáig működött.

• 1983. augusztus 20-án egész napos ünnepi program keretében történt meg az alapításának 800. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd nagyközség várossá avatása.

• 1983. november 2-én volt a zárása a város 800. évfordulója alkalmából meghirdetett „800 percet a 800 éves Szentgotthárdért” társadalmi munka akciónak. A győztesek, 20 kollektíva és 28 személy, kapták meg emlékül a Szabolcs Péter szobrászművész által tervezett emlékplakettet.

• 1983 karácsonyán, december 25-én hunyt el Hatvanban Czinege Erzsébet Jadviga nővér. 1945-ben 5 rendtársával együtt érkezett Szentgotthárdra. Ő volt az itt dolgozó Salvator nővérek vezetője. Az ávó emberei az apácákatt a ciszterci szerzetesek elhurcolásával egy időben - 1950. június 10-én - Vácra internálták. Jadviga nővér Máriabesnyőn van eltemetve.

1984-es év eseményei

• 1984-ben a Zeneiskola hivatalosan is fölvette a kapcsolatot az ausztriai Jennersdorf Zeneiskolájával. Azóta folyamatos a munkakapcsolatuk, közös vonós zenekarral, számtalan közös fellépéssel.

• 1984. május 25-én Budapestre utazott a Művelődési Ház bábcsoportja, hogy a magyar Televízió székházában felvétel készüljön róluk.

• 1984. augusztus 20-án a várkertben tartott nagygyűlésen jelentették be, hogy városunk elnyerte a „Határőr Város” címet. A Selyemgyár ebédlőjében szűkebb körben vehették át kitüntetéseiket a város párt- és állami vezetői, a Kaszagyár és a Selyemgyár igazgatója, valamint önkéntes határőrök.

• 1984. október 23-án hunyt el New York-ban Sigray Margit grófnő. Iváncon született 1910. december 29-én a kastély tulajdonosának egyetlen gyermekeként. 1924-től a szentgotthárdi gimnázium magántanulója volt, fotója látható az 1929-ben végzettek tablóján. Az érettségi után Angliában tanult lótenyésztést. A II. világháború alatt édesapját a németek letartóztatták, koncentrációs táborba vitték. Amerikai (Montana) állampolgárságú édesanyjával Iváncon maradtak, a kastélyt kórházzá alakították. Az 1945-ös államosítások során elveszítették birtokaikat, elhagyták az országot. Sigray Margit Amerikában magyar lovakat kezdett tenyészteni (megvásárolt egy kiváló magyar tenyészmént), és meghonosította a magyar fogathajtás technikáját. Inkognitóban többször is hazautazott, látogatást tett szülőfalujában és lovas rendezvényeken. A New York-i magyarság templomában, a manhattani Szent István templomban helyezték örök nyugalomra.

• 1984. november 3-4-én hagyományteremtő szándékkal rendezték meg Szentgotthárdon a magyarországi délszláv kórusok országos találkozóját. A helybeli énekkarok közül szerepelt a felsőszölnöki – Csabai András; a rábatótfalui asszonykórus – Korpics László és a szentgotthárdi – Kovacsics Miklósné vezetésével.

1985-ös év eseményei

• 1985. szeptember 3-án indult meg a tanítás a város és környékének új, 16 tantermes iskolájában. Mivel a közigazgatását tekintve a Szentgotthárdhoz tartozó, részben nemzetiségi Rábafüzes és Rábatótfalu, valamint Alsószölnök, Szakonyfalu általános iskolásai is ide kerültek, kiemelt feladat lett a német és szlovén nyelv oktatása. A korszerű intézmény sportcsarnokkal, 2 technika teremmel, kémia–fizika előadókkal, könyvtárral, 600 fős lelátóval, 600 főt ellátni tudó konyhával és ebédlővel rendelkezett. Az iskola ünnepélyes átadására november 10-én került sor 2. sz. Általános Iskola néven.

1986-os év eseményei

• 1986 áprilisában halt meg Filó Sándor pék, akinek kenyerét mindenki ismerte és szerette. 1915. január 22-én született a ma szlovéniai Büdfalván. 16 évesen már tanuló volt Ebenspanger Béla pékmesternél. 1958-ban tudta megvásárolni a Hunyadi u. 3. sz. alatti helyet, ahol a gyárakba menő dolgozók naponta megvásárolhatták a friss, illatos pékáruit. Ötvenkét éven át dolgozott, tisztelték, szerették. Az utolsó munkanapján igyekezett minden vásárlója elköszönni tőle. Csak három év pihenőidőt kapott a gondviseléstől.

• 1986. június 8-án Pável Ágoston születésének 100. évfordulóján az ő nevét vette föl a helyi múzeum. Három évvel korábban, 1983. április 29-én nyílt meg Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumként a településünk alapításának 800. évfordulója és várossá avatása kapcsán. Törzsgyűjteményét a szlovén nemzetiségű Gáspár Károly iskolaigazgató által gyűjtött használati tárgyak és három kisebb adomány alkotta.

• 1986. június 28-án született Koszár Zsolt, a legtehetségesebb futó atlétánk. 2004-től megszámlálhatatlanul sok hazai és külhoni versenyen szerepelt kimagaslóan. Eddig nem talált legyőzőre a csatafutások alkalmával sem. Zsolt emberként, tanárként és sportolóként is igazi példakép a fiatalok számára.

1988-as év eseményei

• 1988 áprilisára készült el a Hársas-patak felduzzasztásával a Hársas-tó, melyről az újságok az „Őrség Balatonja” címmel számoltak be. A Közúti Igazgatóság körmendi üzemének dolgozói 600 m hosszú új útszakaszt építettek az Apátistvánfalvát Máriaújfaluval összekötő úton.

• 1988. augusztus 31-én hunyt el Sárváron Kránitz József, Szentgotthárd egykori tanácselnöke. 1919. november 21-én Gasztonyban született, 1939-ben a városunkban érettségizett. 1947-től a szentgotthárdi telekkönyvi hivatalban, 1951-től a tanácsi apparátusban dolgozott. Közben levelezőn végezte el a jogi egyetemet. 1967-69-ben tanácselnökként szorgalmazta Szentgotthárd várossá fejlesztését. Ekkor épültek a Mártírok útja emeletes lakásai, elkezdődött a víz- és csatornarendszer kiépítése. Később Körmendre, majd Sárvárra helyezték. Kívánsága szerint Szentgotthárdon temették el. 

• 1988. szeptember 21-én tartották a felújított, kibővített és színházzá alakított, egykori Magtártemplomban az első előadást. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művét a zalaegerszegi színház előadásában láthatta a közönség. Az épület 1677-ben templomnak épült, de amikor a Nagyboldogasszony templom teljesen elkészült, magtárrá alakították, innen az elnevezés.

• 1988. október havában nyílt meg a Széchenyi utca 1. szám alatt a Hungária Biztosító helyi kirendeltsége az ügyfelek színvonalas kiszolgálása érdekében.

• 1988 októberében felújították a rábatótfalui hősi emlékművet. Ekkor helyezték el rajta a II. világháború 17 helyi áldozatának emléktábláját.

1989-es év eseményei

• 1989. március 4-én volt Arany János mellszobrának avatása az általános iskola előtt. Az iskola új épületét 1960 szeptemberében adták át, az intézmény 1988-ban vette fel hivatalosan Arany János nevét. A szobor alkotója Gömbös László szobrászművész, akinek több műve is látható Szentgotthárdon (III. Béla szobra, a Hősi emlékmű kibővített részei).

• 1989. április 1-jétől tisztítja városunk szennyvizeit az Ausztriában levő heiligenkreuzi szennyvíztisztító. Ehhez egy valamivel több, mint 2 km-es csatornát kellett építeni a hozzá szükséges műszaki berendezésekkel.

• 1989. május 2-án Rábafüzes térségében is megkezdődött az elektromos jelzőrendszer (EJR) felszámolása. A „vasfüggöny” lebontása ez év április 18-án kezdődött, augusztusra a teljes magyar-osztrák határszakaszon befejeződött.

• 1989. augusztus 28-án nyitotta meg „valutás” boltját a Devizacoop Kft. a Széchenyi utcában. Az üzletvezetők remélték, hogy a lakosság tulajdonában lévő „fekete” valutát az itthoni üzletekben költik el. A devizakorlátozások 2001. június 16-ig, a forint konvertibilissé ( ) válásáig voltak érvényben.

• 1989. augusztusban és szeptember elején a Páneurópai Piknik (aug.19.) után sok elhagyott NDK-s rendszámú Trabantot és Wartburgot lehetett látni a Szentgotthárd – Rábafüzes bekötő úton. Utasaik a kocsikat hátrahagyva, gyalogosan igyekeztek átjutni Ausztriába. A határőrség jelentése szerint kb. 40-50 fő követett el illegális határátlépést az útszakasz mentén. A figyelmeztető lövést leadó magyar határőrök két menekülőt tudtak megállítani.

• 1989. szeptember 11-ről 12-re virradó éjszaka a rábafüzesi határátkelőn is megindult az NDK-s menekülők áradata. Horn Gyula külügyminiszter szeptember 11-i bejelentése után a Magyarországon táborokban összegyűlt keletnémetek elhagyhatták az országot Ausztria felé. A legtöbben a hegyeshalmi és soproni átkelőket választották, de Rábafüzesnél is szeptember 12-én 0 óra 0 perctől óránként 60-80 NDK-s állampolgár lépte át a határt.

• 1989. szeptember 22-én hunyt el az USA-ban, Betlehem városban Mákos Ferenc. A művészi érzékkel megáldott szentgotthárdi asztalosmester 1941-ben fából faragta ki a Lourdes-i Szűz Mária szobrát, amely a Nagyboldogasszony templom előcsarnokában áll. 1956. augusztus 11-én, Hunyadi János halálának és a nándorfehérvári diadalnak az 500. évfordulóján avatták fel a törökverő hősről készült mellszobrát a Hunyadi utcában. 1956 októberében megválasztották a helyi nemzeti bizottság alelnökének. A forradalom leverése után családostul emigrált.

• 1989. október elején városunk több napos rendezvénysorozat keretében mutatkozott be Bécsben, a Collegium Hungaricumban.

1990-es év eseményei

• 1990. január 13-án a GM európai képviselete valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról, amelyben 33% lett a magyar gyár és 67% az amerikai cég többségi tulajdona. 1990 júliusára eldőlt, hogy az új gyár neve GM Hungary lett. A hivatalos gyáravató ünnepség 1992. március 13-án volt, amikor az első hazánkban gyártott Opel Astra gördült le a szalagról. Ez az autó ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.

1991-es év eseményei

• 1991. január 15-én nyitotta meg az Agrobank Rt. a szentgotthárdi irodáját. Az első években a kis létszámú bank a polgármesteri hivatalban működött. A dinamikus fejlődés eredményeként 1994-ben költöztek a Széchenyi u. 2. szám alatti végleges helyükre, ahol 1996 januárjától a Mezőbank Rt. Szentgotthárdi Fiókjaként működött.

• 1991. január 21-e óta működik Szentgotthárdon a Munkaügyi Központ Kirendeltsége az 1989 januárjától bevezetésre került munkanélküli ellátási rendszer részeként. Az első években a Polgármesteri Hivatal földszintjén, majd 1995-ben a Vajda János utcai önálló épületbe költöztek. Ma az egykori kultúrházban, a kormányhivatal épületében működnek. Fő tevékenységük a munkaközvetítés, az átképzési támogatások nyújtása, pályakezdők és a vállalkozóvá válók segítése.

• 1991. február 14-én vehették kezükbe Szentgotthárdon és a vonzáskörzetben élő szlovén anyanyelvű lakosok a Porabje(„Rábavidék”) újság első számát. A helyben szerkesztett önálló lap indítását Mukics Ferenc javasolta, a főszerkesztője Szukics Marianna volt. Kezdetben 700 példányt nyomtattak a határ túlsó oldalán, Muraszombatban. A lap már egy fél emberöltő óta folyamatosan jelenik meg irodalmi szlovén és tájnyelven.

• 1991. szeptember 1-jével lett önálló a szakmunkásképző iskola. Ekkor adták át a volt Petőfi utcai általános iskola helyén az új épületet, mely már biztosította a korszerű képzési feltételeket.

• 1991. szeptember 1-jétől engedélyezte a minisztérium a nyolcosztályos gimnáziumi program bevezetését. Volt már hagyománya száz évvel korábban a képzésnek. Az volt a fő célja, hogy a jó képességű diákok iskolaváltás nélkül jussanak a magasabb szintű tudás birtokába.

• 1991. november 1-jén kapcsolták be Szentgotthárdot a nemzetközi távhívó hálózatba, mely a következő években további szolgáltatások indítását tette lehetővé, mint a postafax, a telefax vagy a postai futárszolgálat.

1993-as év eseményei

• 1993 januárjában már a 10.000. Opel Astra személygépkocsi gördült le a szentgotthárdi GM gyár futószalagjáról. Az előző év március 13-ára, a hivatalos gyáravatóra készült el az legelső Magyarországon összeszerelt gépjármű.

• 1993. február 3-án Wellingtonban (Új-Zéland) hunyt el a tudósként világhírnevet szerzett Farkas Edit Erzsébet meteorológus, sarkkutató. 1921. október 13-án Gyulán született. Édesapja újságíróként több helyen dolgozott, így leánya Szentgotthárdon is járt iskolába, amiről az életrajzaiban mindig említést tett. Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1945-ben a szovjet csapatok elől a család nyugatra menekült, 1949-ben Új-Zélandon telepedtek le. Edit a wellingtoni egyetemen doktori címet szerzett, 1953-tól az ottani meteorológiai szolgálat munkatársaként kutatta az atmoszféra szennyeződését, a légkör ózontartalmának változásait. Munkája révén 1975-ben első magyar születésű nőként jutott el az antarktiszi Scott és McMurdo állomásokra, ahol személyesen indította el az ózonlyuk megfigyelését végző méréseket, és tanította meg rá a személyzetet. Farkas Edit 1986-ban, a nyugdíjba vonulásakor Henry Hill-díjat vehetett át, nevét és munkásságát akkor már ismerte a tudományos világ. 1988. szeptember 13-án nagy sikerű előadást tartott itthon, és ekkor ajándékozta oda legféltettebb személyes kincsét, a Déli-sarkon töltött idő alatt vezetett naplóját az érdi Magyar Földrajzi Múzeumnak.

• 1993. március 27-én a 100 éves Vörösmarty Mihály Gimnázium 90 éves énekkara ünnepi hangversenyt adott. Ekkor volt az ősbemutatója a volt gimnazista szerzőpáros - Antal Zsuzsanna - Dzsida Péter - „Talán megőriz bennünket az idő” c. kórusművének. A közönség nagy tapssal fogadta a sokszínű műsort is, melyben népdalfeldolgozásokat, jazz-dalokat és népszerű musical-részleteket is hallhattak. A kis-és nagygimnazisták kórusát Kovacsics Miklósné készítette fel.

• 1993. július 15-én volt az 8-as főútvonal Rábafüzest elkerülő szakaszának alapkő letétele, 1993. december 8-án megnyitották a forgalom előtt.

• 1993. április 30-án rendezték meg a 100 éves Vörösmarty Mihály Gimnázium sportünnepélyét az akkori 2. sz. Általános Iskola sportcsarnokában. A Gimnázium tanulóin kívül közreműködtek a helyi oktatási intézmények, a felsőszölnöki és rátóti általános iskola tanulói, valamint a Városi Művelődési Ház Majorette csoportja.

• 1993 júniusában a magyar és osztrák kormány kétoldalú megállapodása nyomán osztrák vasúti átkelő nyílt a helyi pályaudvaron, így az ÖBB alkalmazottak is a szentgotthárdi vasútállomáson teljesítenek szolgálatot.

• 1993. szeptember 10-11-12-én rendezték meg a Vörösmarty Mihály Gimnázium centenáriumi ünnepségsorozatát. A program keretében szeptember 10-én márványtáblát avattak a Gimnázium előterében, és három volt diák - Gálócsy (Galotsik) Edit keramikus, Gömbös László szobrász- és Demjén Attila festőművész  alkotásaiból kiállítást nyitottak meg. Szeptember 11-én dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök mutatott be ünnepélyes szentmisét, a szabadtéri ünnepségen kitüntetéseket adtak át, a színház aulájában iskola- és oktatástörténeti kiállítást nyitott meg dr. Kuntár Lajos. Öregdiákok és cserkészek találkozói, valamint utcabál zárta a napot. A 12-ei programok között tisztelgés a szentgotthárdi temetőben a gimnázium elhunyt tanárai sírjánál, az új tornaterem ünnepélyes felavatása szerepelt. A centenáriumra elkészült Schreiner Vilmosné igazgató szerkesztésében a gimnázium jubileumi évkönyve. Ennek borítólapját és az alkalomra kiadott emléklapot Pungor Klára rajzolta.

1994-es év eseményei

• 1994. augusztus 20-án sugározták a Szentgotthárdi TV első adását. Első vezetője Monek László volt, aki előző évben kezdeményezte a kábelhálózat és a városi TV létrejöttét. Ekkor még csak a városközpont 6 utcája volt bekapcsolva a hálózatba. 5 év kellett hozzá, hogy 2000 háztartásba eljuthasson az adásuk.

• 1994 decemberében digitális telefonközpontot adtak át Körmenden. Ezzel a városban, valamint Szentgotthárdon és 58 környékbeli településen megszűnt a telefonok kézi kapcsolása. A beruházással 15 ezer telefonkészülék bekapcsolására teremtettek lehetőséget.

1995-ös év eseményei

• 1995. január 4-én volt a szlovén kisebbségi önkormányzat alakuló ülése Rábatótfaluban. Első elnöküknek Pusztai Zsoltné Antal Ildikót választották, helyettese Szukics Marianna lett. Az elmúlt negyed évszázad alatt számtalan rendezvényt szerveztek és támogattak: rönkhúzásokat, idősek napját.

1996-os év eseményei

• 1996. február 11-én jött létre 13 fővel a Vöröskereszt Egészségvédő Kör, a következő év január 8-án változott a név Vöröskereszt Harmónia Egészségvédő Körre. A klub azóta folyamatosan, így jelenleg is több mint 40 fővel aktívan működik. Fő célkitűzése továbbra is az egészségkultúra fejlesztése és az egészséges életmód minél szélesebb kiterjesztése. Számtalan kerékpár és gyalogtúrán, közös tornán, kiránduláson, előadáson vesznek részt, emellett szép számmal ott vannak a Szív és Diabetes Klub, a Nyugdíjas Egyesület, a Pannon Kapu és a város szervezte rendezvényeken: a Szedd Te akcióban, az adventi gyertya díszítésén vagy a főzőversenyen.

• 1996. június 23-án volt Keserü Balázs ifjú zeneszerzőnk oratórikus miséjének ősbemutatója a templomban, ahol a szerző is közreműködött orgonán. Balázs zenei tehetsége már az óvodában is kitűnt. 1996 tavaszán I. helyezett lett a Kodály Zoltán Országos Népdaléneklési és Szolfézs versenyen Debrecenben. 1979-ben született, s már 14 évesen Győrbe, a zeneművészeti középiskolába került. 1997 augusztusában mindössze 18 évesen hunyt el, így már nem érhette meg a mű lemezen történő kiadását. Tanára, Reményi Albert így búcsúztatta „zenéje véges idején keresztül az időtlenséget, a mulandóságban a halhatatlanságot kaptuk ajándékba”.

• 1996. augusztus. 25-én volt a Brenner-kápolna felszentelése. Az alapkövét előző év decemberében rakták le Brenner János meggyilkolásának közelében Rábakethely és Zsida között. A kápolna új harangját a káplán vértanúsága 40. évfordulóján szentelték fel, 1999. október 3-án pedig az egyházmegye hivatalosan is elindította a boldoggá avatási eljárását, mely 2018. május 1-jén Szombathelyen zárult nagyszabású ünnepség keretében.

• 1996 decemberében Hild-díjat kapott Szentgotthárd városa. A Hild Józsefről, Budapest első városrendezési tervének készítőjéről elnevezett díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság ítéli oda 1969 óta. 1990 után csak kétévenként adják át a városépítészet terén legjobban teljesítő városnak. Budapest IX. kerülete, Hódmezővásárhely és Tokaj városa kapta meg velünk együtt éppen negyed százada a rangos kitüntetést.

1998-as év eseményei

• 1998 márciusában vette föl a III. Béla Szakképző Iskola nevet városunk nagy múltú oktatási intézménye, mely 1991. szeptember 1-jén költözött a Honvéd utcában felépített új, korszerű épületbe.

• 1998. május 13-án Szombathelyen hunyt el dr. Fülöp Géza, a neves irodalomtörténész. Hegyhátszentmártonban született 1928. március 5-én. 1947-ben kitűnő érettségit tett a szentgotthárdi gimnáziumban. Szorgalma és tehetsége nyomán előbb tanári, majd könyvtárosi diplomát szerzett a fővárosban. Fontos tisztséget töltött be az Akadémiai Kiadónál, a könyvtártudományi tanszéken, Magyar Könyvszemle szerkesztőségén. Az MTA doktora volt.

• 1998 szeptemberében alapították meg lelkes lokálpatrióták a Szentgotthárdi Barokk Templomért Alapítványt, melynek célja a Nagyboldogasszony templom restaurálása volt. A 2006-ban kezdődött munkákat adományokból és pályázati pénzekből, kormányzati és önkormányzati támogatásokból finanszírozták. Csak a templom külső felújítása után, 2019-ben következhetett a belső terek művészi restaurálása, amelynek befejezése után, 2022. március 16-án Székely János szombathelyi megyéspüspök újraszentelte a templomot.

• 1998 októberében került sor a városunk központjában található négyes útkereszteződésben, a Széll Kálmán tér, a Kossuth Lajos, a Mártírok és az Árpád utcák találkozásánál egy kettős körforgalom átadására.

• 1998. november 18-án két avatóünnepség zajlott Szentgotthárdon: Göncz Árpád magyar és Milan Kucan szlovén köztársasági elnökök jelenlétében nyitotta meg kapuit a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulátusa a Kossuth Lajos u. 39. számú házban. Az első főkonzul dr. Zlatko Mursec pénzügyi-banki szakember lett. Ugyanezen alkalommal avatták fel a Gárdonyi u. 1.-ben a Szlovén Kulturális és Információs Központot, a Szlovének Házát. A Lipa szálloda és étterem, a modern konferencia- és kiállító termek számos konferenciának, tanácskozásnak és állandó kiállításnak adnak otthont azóta is. A központban kaptak helyet a Magyarországi Szlovének Szövetségének irodái, a szentgotthárdi szlovén rádió és a Porabje újság szerkesztősége.

• 1998 decemberében, karácsony előtt jelent meg először a Kötődés című verseskötet 1. kötete benne 14 helyi „kötődésű” szerző egy vagy több költeménnyel. A címadó vers szerzője Csuk Ferenc.

1999-es év eseményei

• 1999. január 19-én mutatták be az érdeklődőknek a Kötődés c. antológia első kötetét, amely a szentgotthárdi irodalmi klub 14 szerzőjének prózai és verses műveit tartalmazza. A kiadványt Rőth Sándor fotói illusztrálják.

• 1999. április 27-28-án nemzetiségi néprajzi kutatások a hármas határ mentén címmel regionális konferenciát tartott Szentgotthárdon a Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi szakosztálya. A Szlovén Információs és Kulturális Központban zajló tanácskozás témája a nyugat-magyarországi, burgenlandi és szlovéniai térségben élő nemzeti kisebbségek helyzete. A konferenciát dr. Gráfik Imre, a Társaság elnöke vezette.

• 1999. augusztus 6-án halt meg a Vas megyei Zsennyén Kiss Sándor kétszeres Munkácsy-díjas érem- és szobrászművész. Az ő alkotásai a bronz emlékérem, amely 1983-ban, a Szentgotthárd várossá avatása alkalmából készült, és a Színház bronzkapujának domborművei. Az erdélyi származású művész fiatal éveiben Budapesten élt, majd a Vas megyei Zsennyén telepedett le és dolgozott. Az 1985-ben felszentelt csörötneki katolikus templom belső képzőművészeti alkotásait feleségével, Lesenyei Mártával közösen készítették. Három domborműve található Vatikánban, a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában. 1925. május 24-én született Sároson.

• 1999. augusztus 11-én teljes napfogyatkozás volt Vas megye egész területén. Ezt megelőzően 1842-ben, azaz 157 évvel korábban fordult elő ilyen jelenség.

• 1999. augusztus 29-én dr. Konkoly István megyéspüspök megszentelte a már épülő templom alapkövét Farkasfán. Rimfel Ferenc plébános felolvasta az alapító okiratot, amit az építkezésről szóló újságokkal együtt elhelyeztek az alapkőbe.

• 1999 októberében készült el a III. Béla Szakképző előterében Osváth Miklós festőművésznek a falfestménye, amelyen megjelenítette Szentgotthárdnak és környékének főbb történelmi, néprajzi nevezetességeit.

• 1999. október 1-én vette fel a helyi zeneiskola Takács Jenő Burgenlandban élő zeneszerző nevét.

• 1999. október 3-án a zsidai Jó Pásztor kápolnánál összegyűlt több száz zarándok előtt tartott emlékmisén jelentette be dr. Konkoly Miklós szombathelyi megyéspüspök, hogy megindította Brenner János vértanú pap boldoggá avatási ügyének eljárását.

• 1999. október 22-én avatták a Rába-híd közelében a Kapu c. emlékművet. Az impozáns szobor alkotója Tornay Endre András (Zetelaka, 1949. július 21. – Kőszeg, 2008. április 7.), erdélyi származású szobrászművész, aki 1982-től Kőszegen élt. Az államalapítás millenniumán az országalma emlékeztet Szent István királyunkra, akinek az intelmeiből vett részletek olvashatók a kapu kőtömbjein. Az emlékmű formája a hármas határon elhelyezkedő városunk kapu szerepére utal. Az alapkőben egy időkapszulában helyet kapott többek közt egy korabeli helyi újság, a város vezetőinek és a városszépítőknek a névsora.

• 1999. október 30-án Rábatótfaluban nemzetközi tűzoltó-találkozót szerveztek szlovén és osztrák résztvevőkkel. A rendezvényt a helyi német és szlovén nemzetiségi önkormányzat koordinálta.

• 1999. november 18-án volt Metod Frlic Napfogyatkozás szobrának avatása a Szlovén Kulturális és Információs Központ kertjében.

• 1999. december 17-én dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter avatta fel a Hunyadi utcában a felújított, kibővített szakrendelőt. Az új épület alapterülete több mint 1000 négyzetméter. Szabóné Fülöp Ida tervei alapján a munkát a ZÁÉV végezte. A régi körzeti rendelőből valamennyi szakrendelés átköltözik az új épületbe,

2001-es év eseményei

• 2001. május 25-én vezényelte Leánykarát Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy a Nagyboldogasszony templomban. 1931. április 15-én látta meg a napvilágot, édesapja és nagyapja ismert szentgotthárdi tanárok voltak. Szabó Miklóst messzire vitte karmesteri tehetsége, három kontinens számos egyetemén oktatott, karnagyként bejárta Európát és Kanada több városát. Szülővárosával is élő kapcsolatot tartott, érettségi találkozók idején a városrészekben is megfordult, halottak napján eljött nagyszülei sírjához, adományokkal támogatta templomunkat. Városunk egyetlen Kossuth-díjas szülöttje 2020. június 11-én Budapesten hunyt el.
• 2001. július 1-jén örömteli eseményre került sor Máriaújfaluban. A Péter-Pál nap utáni búcsú szentmiséjén szentelte fel Dallos Imre kanonok plébános a Budapesten élő Dancsecs György adományát szülőfalujának. A zászló piros-fehér-zöld alapon, középen a magyar Szent Korona országainak egyesített címerével. A címer felett: "Kisfalud-Talapatka”, alatta „Máriaújfalu”, a fonák oldalán „Magyar Millennium 2000” hímzett felirattal. A városrész új jelképe azóta a kis kápolna oltárának bal oldalán az örökmécses mellett látható. 2021 tavaszán szerencsésen megkerült a közösség régi, 1930-ból való, első tűzoltó zászlaja is, amit szintén az oltár közelében helyeztek el.

2003-as év eseményei

• 2003. augusztus 1-3 között került először megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi Napok kulturális és sportrendezvény. Az évről évre egyre népszerűbb rendezvénysorozat állandó elemei a látványos hadi játékok, helytörténeti kiállítás, kosztümös felvonulás, fúvószenekari találkozó, színházi bemutatók, énekkarok, táncosok fellépése. Népszerű sporteseménye a „csatafutás”.

• 2003. december 26-án hunyt el a fővárosban a vasszentmihályi születésű prof. em. dr. Kovacsics József statisztikus, az ELTE professzora. Gimnáziumunk jeles tanulója volt, később is szoros kapcsolatot tartott hajdani cserkésztársaival. Számos kiadvány, könyv, statisztikai elemzés maradt ránk munkája nyomán, melyekben szülőföldjének megkülönböztetett figyelmet szentelt. 1919. szeptember 30-én született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1955-ben a KSH igazgatója lett. A pécsi egyetemen, majd az ELTE Jogtudományi Karán tanított statisztikát. Fontos szerepe volt a jogi, statisztikai és informatikai képzés meghonosításában. Számos nemzetközi szervezetnek volt a tagja, alapítója a MTA Történeti Demográfiai Albizottságának. Munkásságát a KSH Fényes Elek-éremmel, az MTA Elnöksége Eötvös József koszorúval ismerte el.

2004-es év eseményei

• 2004. május 20-21-én a szentgotthárdi csata 340. évfordulóján Szentgotthárd Önkormányzata és a Berzsenyi Dániel Főiskola Francia Tanszéke nemzetközi tudományos konferenciát rendezett rangos hazai és nemzetközi előadók részvételével. A konferencia anyagából összeállított kiadványban 4 francia, 6 magyar és egy török előadó tanulmányát olvashatjuk. [Tóth Ferenc - Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Háború és béke a XVII. század második felében. Szentgotthárd, 2004]

• 2004. július 30-án, a Történelmi Napok előestéjén két rendezvényen is találkozhatott a közönség Csuk Ferenc alkotásaival. „A gát" c. kisregényét Tóth Andorné tanárnő mutatta be, festményei az amatőr alkotók kiállításán szerepeltek.

• 2004. augusztus 21-én a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő szentgotthárdi Városi Könyvtár felvette Móra Ferenc nevét.

• 2004. szeptember 7-én Szegeden hunyt el Tekulics Péter, a szentgotthárdi származású gyermekgyógyász, egyetemi docens. 1945. február 23-án született, 1969-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Csecsemő- és gyermekgyógyászatból, majd gyermekkardiológiából tett szakvizsgát. Kutatási területe a gyermekkardiológia, a gyermekek intenzív terápiája. 1990-től a Szegedi Gyermekkórház igazgató főorvosa volt, az orvostudományok kandidátusa. Alapítója és szerkesztője a Gyermekkardiológiai Hírlevélnek, vezette a Gyermekgyógyászat kardiológiai rovatát. Kitüntetései: Felsőoktatási Tanulmányi érdemérem (1969), Fonó Renée Emlékérem (1997), Batthyány-Strattmann László díj (2003).

• 2004. október 19-én hunyt el Szívás János, a szentgotthárdi születésű (1921. 08. 18.) Beke Manó-díjas főiskolai tanszékvezető tanár. Szentgotthárdon érettségizett, az ELTE-n szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1944-ben besorozták katonának, 1947-ben tért haza a hadifogságból. Szülővárosában kezdett tanítani, majd 1949-től a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója lett.

• 2004. december 15-én a frissen felújított refektóriumot a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola zenekara és énekkara koncerttel avatta fel.

• 2004 decemberében a szentgotthárdi Polgárőr Egyesület nyerte el az "Év Polgárőrei" kitüntető címet.

• 2004-ben adták ki újra Kuntár Lajos a véres Don című, 1945-ben betiltott munkáját. Az új kiadást a szerző önéletrajzi írásaival is kiegészítették.