1755-ös év eseményei

• 1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb apát. Heiligenkreuzban van eltemetve. 1688. augusztus 23-án született Bécsben. 1712-ben szentelték pappá. 1719 májusa és 1720 szeptembere közt 16 hónapos szentföldi zarándoklaton vett részt. 1728-ban választották meg az 55. heiligenkreuzi főapáttá, mely tisztséget egészen haláláig ellátta. Nagyon értett az építészethez, építkező apátnak is hívták. Ennek is köszönhető a fennmaradt gazdag tárgyi emlékek sora, köztük a szentgotthárdi barokk templom és a klastrom is. Nem érte meg az építkezés befejezését. Halálakor 400 ezer gulden adósság maradt utána.

1761-es év eseményei

• 1761. október 29-én Bécsben 62 évesen meghalt Franz Anton Pilgram, a híres építész. 1699-ben született a stájerországi Felkirchenben. Barokk és rokokó stílusban tervezett épületeket Ausztriában, Csehországban és a Dunántúlon. Első munkája a hozzánk mindössze 35 km-re levő riegersburgi vár volt. A legismertebb hazai építményei Pápán az Esterházy-kastény, az Oroszlány melletti Majk pusztán a Kamalduli Remeteség, Fertőrákoson a Püspöki Palota és Szentgotthárdon a barokk templom és kolostor.

1764-es év eseményei

• 1764. augusztus 7-én, a szentgotthárdi csata 100. évfordulóján Alberik Fritz apát megáldotta a Nagyboldogasszony templomot. Ettől fogva tarthattak itt szentmiséket. A belső díszítő munkák még nem fejeződtek be, de az 1748. augusztusi alapkőletételtől számítva mindössze 16 év alatt elkészült a monumentális épület, az oltárok, a szószék és az orgona is. A templomot 3000 fő befogadására tervezték. Hossza 50, szélessége 13, magassága 28, a tornya pedig 60,5 méter.

• 1764 és 1766 között készült az eredeti Nepomuki Szent János-szobor, mely Josef Schnitzer szobrászművész egyik utolsó alkotása volt. Jelenleg a templom folyosóján várja szakszerű restaurálását.

1775-ös év eseményei

• 1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci plébános. 1726-ban Szentgotthárdon született. 1756 körül a temetői kápolnát toronnyal, és kriptával bővítette. A kriptában összesen 15 sírhelyet alakíttatott ki a rend tagjai részére: egymás mellett ötöt, három sorban egymás felett. Itt pihen maga Eberl Gotthárd is.

1779-es év eseményei

• 1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot. Ezen a napon tartotta aranymiséjét Alberik Fritz apát. A nagyszabású építkezést kezdeményező Robert Leeb apát 1755-ös halála után az ő gondos gazdálkodása tette lehetővé a templom és kolostor építésének befejezését.

1784-es év eseményei

• 1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása idején több szerzetesrendet, kolostorokat megszüntetett, vagyonuk állami kézbe került. Heiligenkreuz és Szentgotthárd ciszter apátságát nem érintette a szekularizációs törekvés. Az uralkodó temetkezési előírásai miatt viszont az új szentgotthárdi templom kriptáját le kellett zárni, az eredetileg ide készült Schnitzer-szoborcsoportot a temetőkápolnába vitték át.

• 1784-ben készítette el Dorfmeister István az európai hírű szentgotthárdi csatát megörökítő mennyezeti freskót a Nagyboldogasszony templomban Alberik Fritz ciszterci apát megbízásából. A kupolafestmény a keresztény seregek és Lipót király diadalát ábrázolja a pogány törökök felett. Az egyik, kronosztikonos felirat is ezt sugallja: „A (fél)holdat földre terítik Lipót király fegyverei. 1664.” A győztes hadvezért, Montecuccolit fehér lovon ülve láthatjuk. A műalkotás középpontjába Szűz Máriát, a magyarok patrónáját helyezte, alatta pedig a szentgotthárdi monostor képét ismerhetjük fel. A felirat magyarul: „Ahogy általad szétszórva futott a hit ellensége, Úgy legyen oltalmad alatt, Anyánk, biztonságban e hely.” A monumentális freskót Dorfmeister a fia, József közreműködésével készítette. A fiú az illuzionisztikus építészeti elemeket, vagyis a késő barokk ízlésű keretező díszítést festette.

1785-ös év eseményei

• 1785-ben II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4. tótság az őrséggel és a vend vidékkel, 5. németújvári, 6. kőszegi. Minden kerület 3-3 járásra oszlott, így ekkor 18 járás volt Vas vármegyében, de a közigazgatási felosztás gyakran változott. Szentgotthárd járási székhely lett. Ebben az évben volt az első jelentős népszámlálás.

1789-es év eseményei

• 1789-ben az apátság átépíttette a szentgotthárdi római katolikus iskolát, két tanterem, tanítói és segédtanítói lakás épült. A kántortanító Kern János lett.

1790-es év eseményei

• 1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által építtetett templom ettől kezdve magtárként funkcionált tovább egészen 1950-ig, ezért maradt fenn a magtártemplom elnevezés. 1983-ban kibővítették és felújították az épületet, azóta városi színházként működik.

1793-as év eseményei

• 1793. június 6-án temették el Elizabeth Gluberint Szentgotthárdon, aki 77 évet élt. Halotti anyakönyve szerint obstetrix, azaz bába volt.

1801-es év eseményei

• 1801. november 5-én hozta meg Rómából Szent Vince mártír ereklyéjét gróf Herzan Ferenc szombathelyi püspök. A cseh származású egyházi vezető volt a második a vasi egyházmegye élén, Szily Jánost követve. Az ő nevéhez kötődik az egyházmegyei könyvtár gyűjteményének gyarapodása. 1804. szeptember 23-án helyezték az üvegkoporsót Szent Bernát oltára elé.

1804-es év eseményei

• 1804. szeptember 23-án helyezték el ünnepélyesen Szent Vince mártír testereklyéjét üvegkoporsóban, díszes ruházatban a Nagyboldogasszony templomban. Gróf Herzán Ferenc kardinális, szombathelyi megyéspüspök Rómából, a Szent Cyriaca temetőjéből hozta el pápai engedéllyel és ajándékozta a szentgotthárdiaknak.

1809-es év eseményei

• 1809-ben, Napóleon magyarországi hadjárata idején, Szentgotthárdot is megszállták a franciák. De nem történt nagyobb kár – írta a Religio c. lap 1853-ban – mert a helybeliek „mindennel bőven ellátták a hívatlan vendégeket”.

1813-as év eseményei

• 1813-ban nagy árvíz volt, mely tönkretette a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki hidat és malmot is. Nikolaus Kasche apát megbízásából helyreállították az építményeket.

1814-es év eseményei

• 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári) gróf Zichy Hermann, aki 1848-ban a Vas vármegyei I. nemzetőr zászlóalj élén részt vett a Jellasics elleni harcokban.

1821-es év eseményei

• 1821. május 5-én született Székesfehérváron Schill Athanáz. 1848-1869 közt Egerben főgimnáziumi tanár volt. 1878 novemberében, amikor apátságunkat Zirchez csatolták, került Szentgotthárdra mint lelkész és jószágkormányzó. Neki jutott a feladat megszervezni a magyar nyelvre való mielőbbi áttérést az oktatásban és a templomi istentiszteleteken. Nem volt egyszerű dolga, kevés volt a magyar anyanyelvű tanár, de sikeresen megküzdött a feladattal. Először az elemi iskolában kezdték a magyar nyelv tanítását. Egy évvel később már minden tantárgyat magyarul oktattak. Munkájában legfőbb segítője Pumm Károly tanító volt. 1885-ben megkapja I. Ferenc József lovagkeresztjét. 1894. február 4-én hunyt el, a Temetőkápolna mellé temették, sírköve megtalálható a kápolna falában.

1825-ös év eseményei

• 1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szent-Gotthárdon. Ez volt az első lépés azon az úton, hogy a következő évtől önálló gyógyszertár működhessen a településen. Két pályázó is volt, közülük a szombathelyi érdekeltségű jelentkezőt elutasították. Eddig egy orvosnak volt ún. kézi gyógyszerkészlete, amit meg kellett szüntetni, hogy minden akadály elháruljon a gyógyszertár működése előtt. Dr. Varga Ferenc volt a tulajdonos, Wechsler Antal pedig az első gyógyszerész. Az alapításkor Szent István nevét viselő patika 1997-től újra felvette a régi nevét.

1826-os év eseményei

• 1826 októberében nyílt meg az első patikaSzentgotthárdon azon a helyen, ahol jelenleg is megtalálhatjuk. Tulajdonosa dr. Vargha Ferenc orvos, első gyógyszerésze pedig Wechsler Antal volt. A gyógyszerész 1847-ben meghalt. Az elkövetkező évtizedekben 8 patikus is dolgozott egymást követve, míg 1908-tól Friedrich Jakab lett a tulajdonos, 1912-től pedig fia Friedrich Ödön lett a gyógyszerész. A gyógyszertár az 1950-es államosításig a család tulajdonában maradt. Csak a 60-as években építették át, s kapott emeletet az addig földszintes épület.

1833-as év eseményei

• 1833 áprilisában gróf Zichy Károly (1778-1834) főispáni helytartó 10.000 ezüst Ft értékben alapítványt tett a németújvári és szentgotthárdi járások idegen ajkú falvaiban a magyar nyelvet sikeresen oktató katolikus tanítók javára.

1834-es év eseményei

• 1834. január 29-én Kaposváron született Vajda Ödön, aki zirci apátként 1891-től az 1911-es haláláig a szentgotthárdi apátságot is irányította.