• 1953-as év eseményei

    • 1953. február 16-án hunyt el Stankó József, aki 1945. március és 1952. december közt egymaga tanította be a gyár néhány ügyesebb magyar dolgozóját a kaszaszélesítés nehéz munkájára. Eredetileg csak osztrák szakemberek dolgozhattak a „farkaskalapácsokkal”, ők viszont 1945 tavaszán a szovjetek bevonulása után elhagyták az országot. Stankó József emlékét márvány emléktábla őrzi az egykori kaszagyári kultúrház földszintjén. Sírja a rábafüzesi temetőben van.

     

    • 1953. június 10-én került sor az első kivégzésre a „farkasfai” perekben hozott ítéletek nyomán. Sipos János (sz. 1928. július 4-én) farkasfai lakost kémkedés miatt ítélték halálra.
  • 1954-es év eseményei

    • 1954. április 16-án érkezett meg a szentgotthárdi vasútállomásra a kethelyi templom szentélyének felemeléséhez készült márvány, melyet Holdampf Sándor süttői mester által faragott méretre vörös márványból. Az utolsó kilométereken pedig a kethelyi gazdák fuvarozták és emelték helyükre a nehéz köveket.

     

    • 1954 júniusában figyelték meg először térségünkben a krumplibogarak megjelenését, melyet hamarosan invázió követett. Első magyarországi felbukkanásuk a hagyomány szerint 1947-ben, a szigetközi Héderváron történt, melynek 50. évfordulójára bronz szobrot kapott a nemkívánatos jövevény miatti növényvédelmi tevékenység.

     

    • 1954-ben indultak először buszjáratok Rábagyarmat és Felsőszölnök irányába. Addig a környező települések csak gyalog, szekérrel vagy kerékpárral voltak elérhetők. Különösen a gyárak műszakokban dolgozóinak könnyítették meg a járatok a munkahelyük elérését.

     

    • 1954-től az Iskolaszanatórium orvosai vándor röntgenkészülékkel a járás összes településébe kiszálltak, és évente elvégezték a lakosság körében a tüdőszűrő vizsgálatot.

     

    • 1954. augusztus 1-jétől állt az olvasók rendelkezésére a Szentgotthárdi Járási Könyvtár. Már a kezdetektől kettős feladatot látott el: a lakosság olvasási igényének kielégítését és a járáshoz tartozó községek könyvtárainak módszertani irányítását. A Kossuth Lajos utcában kezdte működését, majd 1960-ban költözött a Széll Kálmán téri iskola földszintjére. 1990-től a gyermekkönyvtár is itt kapott helyet. 1960-ban 7546, 1983-ban pedig már 73.979 kötet állt az olvasók szolgálatában.

     

    • 1954. augusztus 15-én hunyt el Luka Ferenc tanító, okleveles énektanár. 1889. október 3-án született Felsőőrön. 1909 szeptemberétől tanított Németújváron (Güssing) a katolikus iskolában, ahol a magyar nyelv sikeres oktatásáért több kitüntetést kapott. A trianoni döntés után, 1921-ben jött Szentgotthárdra. Kántortanító lett az elemi iskolában, a katolikus Cecília Énekkarnak és a Dalos Egyesület férfikarának a karnagya. Bevezette a betlehemjárást, advent idején 5-5 fiú tanuló házról házra járva énekkel és mókázással készítette elő a karácsonyi hangulatot. 1936-tól igazgatóhelyettes volt az elemi iskolában, a gimnáziumban 1935-ben átvette az egyházi ének oktatását. 1943-ban ő volt a Szentgotthárdi Közművelődési Egyesület elnöke.

     

    • 1954. augusztus 20-án volt a Kaszagyár üzemi óvodájának átadása. A közvetlenül a gyár melletti épületben elhelyezett óvodában, egy csoportban 25 gyermeket fogadtak reggel 6 órától délután 3-ig.

     

    • 1954 szeptemberében diákotthon nyílt a Honvéd utcában, a vámőrség laktanyájának épületében. A bentlakók 1960-ban átköltözhettek a Hunyadi utcába, a felújított dohánygyári igazgatósági épületbe.
  • 1955-ös év eseményei

    • 1955. június 19-én szentelte pappá Brenner Jánost Kovács Sándor püspök. Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. Szülei Brenner József és Wranovich Julianna voltak. A megyeszékhelyen éltek együtt a nagyszülőkkel az ősi Brenner-házban. Brenner János apai nagyapja Brenner Tóbiás, Szombathely híres polgármestere volt 1902-1914 között. Felmenőit követve ő is a premontrei gimnáziumba járt. László és József nevű testvére is a papi hivatást választotta. 1950-ben jelentkezett a ciszterci rendbe. Brenner János felszentelése után került Rábakethelyre káplánnak. Mindössze két és fél évvel később, 1957. december 14-én meggyilkolták. A helyszínen a rendszerváltás után emlékkápolnát építettek, amit 1996. augusztus 25-én szenteltek föl. Brenner Jánost 2018. május 1-jén avatták boldoggá.
  • 1956-os év eseményei

    • 1956. július 4-21. közt volt a híres Nándorfehérvári csata fél évezredes évfordulója. Erre a neves ünnepre készítette el Mákos Ferenc helyi mester Hunyadi Jánost ábrázoló mészkő mellszobrát, melyet ma is láthatunk a Hunyadi utca 6. szám előtt. A szobor műkő talapzatának első részén egy aranygyűrűt szájában tartó holló és a győzelmet kiharcoló hős Hunyadi János kardja is látható. 2021-ben immár 565 éve annak, hogy a déli harangszó emlékeztet bennünket erre a győzelemre.
    • 1956. október 27-én békésen, fegyverhasználat nélkül zajlott le a település lakóinak és a gyárak dolgozóinak tüntetése. A laktanyához vonultak, ahol elmondták három követelésüket: az ávós tisztek kiadatását, fegyvert követeltek, valamint a határsáv megszüntetését, a szabad mozgást, rokonlátogatást. Az ávósokat addigra Szombathelyre vitték, fegyvert pedig nem adtak ki a civileknek. A határ átlépését viszont nem akadályozták meg, így a következő napokban élénk forgalom zajlott. Osztrák oldalon a vöröskereszt segítette a távozni akarókat, élelmiszereket, banánt, csokoládét osztottak. Szentgotthárdon egy hónapig szünetelt a tanítás.
    • 1956. november 3-án lépte át a határt Hegyeshalomnál Zöld Ádám nyolc magyar társával, hogy az 56-os események tevékeny részese legyen. Zöld Ádám bízott a kormány ígéretében, mely szerint nem lesz bántódásuk. Veszprém megyében, Csabrendeken kapott munkát, és munkahelyén tartóztatták le a következő év májusában. Vizsgálati fogságba került, ahol 1959. április 7-én halálra ítélte a katonai bíróság. Fellebbezett, a másodfokú ítéletét már nem érte meg, május 15-én a bántalmazások következtében elhunyt. Sírját Budapesten a rákoskeresztúri temetőben HÉ 2009/24 szám alatt védetté nyilvánították. Zöld Ádám Rábakethelyen született 1911. szeptember 11-én, a helyi gimnáziumba járt, és szülőfalujában dolgozott 1950 júniusáig.
    • 1956. december 6-án halt meg Mathiász (Marót) Artúr, aki a leghosszabb ideig volt gimnáziumunk igazgatója. 1900-tól 12 évig magyar–német szakos tanár volt, majd 23 évig, mint igazgató vezette az intézményt hatalmas tenni akarással. 1935-től hivatalosan nyugdíjas lett, de nehéz időkben mindig számíthattak rá, pl. 1945-ben az érettségi vizsgákon. A helyi zenei élet szervezője és irányítójaként 18 évig vezette a Dalárdát, három évtizedig pedig az elnöke volt. Egyházi ünnepségeken rendszeresen orgonált. Állt az Olvasó Egylet élén, s világi elnöke volt a római katolikus egyházközösségnek. Tűzrendészeti felügyelőként segítette a tűzoltóság munkáját. A mai napig működő fúvószenekart 1906-ban, még tűzoltózenekarként alapította. 14 évig szerkesztette a Szent-Gotthárd lapot. Rendszeresen szervezett műkedvelő előadásokat. Nevét kertvárosi utca viseli Rábakethelyen. 2020 augusztusában neve és tettei bejegyzésre kerültek a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe. Torontál megyében, Máriaföldön született 1877-ben.
  • 1958-as év eseményei

    • 1958-ban látták az utolsó teknőcöt a Holt-Rábában.

     

    • 1958-ban lett tagja Kuntár Lajos könyvtáros, író a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának.

     

    • 1958 júniusában a pedagógusnapon Szabó Ferenc tanár megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, és külföldi jutalomüdülésben részesült.

     

    • 1958. szeptemberben döntés született arról, hogy a lakók anyagi szerepvállalásával villamosítják a Beloiannisz (mai Baross Gábor) utcát.

     

    • 1958 nyarán a szentgotthárdi Kaszagyár és a Selyemgyár egymással versengve egy-egy korszerű, családias kerthelyiséget nyitott meg kultúrházuk udvarán.

     

    • 1958. augusztus 13-tól szeptember 30-ig a Lapincs-híd felújítási munkái miatt lezárták a Szentgotthárd és Rábafüzes közti közutat.
  • 1959-es év eseményei

    • 1959. május 5-én hunyt el Zöld Ádám a börtönben elszenvedett bántalmazások következtében. Rábakethelyen született, 1911. szeptember 11-én, apja Zöld Ferenc, a helyi gimnázium tanára, édesanyja Mathiász Róza. 1943-tól segédjegyző volt Rábakethelyen. 1950 júniusában a kitelepítések ügyében összetűzésbe került a párttitkárral, menekülnie kellett. Farkasfánál lépte át a határt, Jugoszláviából átszökött Ausztriába, majd Németországban kapott munkát. A forradalom hírére 1956 őszén hazajött, de addigra már megkezdődött a szovjet katonai akció. Zöld Ádámot letartóztatták, és a Katonai Bíróság 1959. ápr. 7-én „A népi demokrácia elleni szervezkedés vezetése, kémkedés és tiltott határátlépés” vádjával halálra ítélte, de még az ítélet végrehajtása előtt, a Mosonyi utcai rabkórházban elhunyt. 1990-ben rehabilitálása után a rákoskeresztúri temető 300-as parcellájába temették el április 25-én. Sírja védett nemzeti emlékhely.

     

    • 1959. június 13-án hunyt el Budapesten Jobbágyi Gaiger Miklós festőművész, városunk híres szülöttje. 1945 után gyakran dolgozott Vas megyében, Zsennyén, az alkotóházban. Azon művészek közé tartozik, akinek alkotásának eladási ára átlépte az 1 millió Ft-os határt. Több festménye megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. 1892. november 2-án született Szentgotthárdon. Szülőháza a Széll Kálmán tér legnagyobb háza, a volt Klein kávéház, a 14-es szám alatti volt.

     

    • 1959. november 25-én Szentgotthárdon elhunyt Haszák Aladár Bedő-díjjal kitüntetett erdőmérnök. 1904. szeptember 30-án született Pécsett, 1941-től volt a szentgotthárdi apátsági erdőgondnokság vezetője. Az államosítás után is őt bízták meg az irányítással. Fő célkitűzése volt az elegyes állományok létrehozása és a tarvágások megszüntetése. 1979-ben a máriaújfalui (azóta megszűnt) parkerdőt róla nevezték el.

     

    • 1959 novemberében a budapesti műemlék-felügyelőségtől bizottság járt Szentgotthárdon. Megtekintették a Nagyboldogasszony templomot, és sürgették annak javítását. Különösen a nagy színes üvegablak pótlását, mely mintegy 20.000 Ft költséggel dec. 13-ára el is készült.

     

    • 1959-ben megszűnt Szentgotthárd főterének piaci funkciója, megkezdődött az akkori Béke tér parkosítása.

     

    • 1959-ben, a Gazdasági Bizottság szeptember 8-i határozata alapján megalakult a Szentgotthárdi Állami Gazdaság, a szentgotthárdi, rábafüzesi, jakabházi és rönöki területek bevonásával.
  • 1960-as év eseményei

    • 1960 áprilisában kezdték el építeni a strandot a várkert délnyugati oldalán, hogy még a fürdési szezonra át tudják adni. Két medence készült: egy kisebb, a gyermekeknek és egy 25 m-es a felnőttek és úszni tudok számára.
  • 1961-es év eseményei

    • 1961. szeptember 13-án volt Grősz József volt megyés püspök, később kalocsai érsek aranymiséje. Grősz püspök rendezte el a rábafüzesi katolikus közösség Trianon utáni fonák helyzetét, mely szerint a határon túlra került az anyaegyházuk. Közbenjárására 1936. július 1-jétől Rönökhöz csatolták őket. Az érsek 1961. október 3-án halt meg.

    • 1961. október 24-én adott róla hírt a Vas Népe, hogy sütőüzem létesül Szentgotthárdon. Az azóta eltelt évtizedek alatt a kenyérgyárunk folyamatosan gondoskodott a friss pékáruról. A "gotthárdi kétkilós kenyeret" évtizedek óta változatlan módon és összetevőkkel készítik, ezért 2020-ban a kenyér bekerült a települési értéktárunkba.
  • 1963-as év eseményei

    • 1963 júliusától 1978-ig a Kaszagyár a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, majd Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemegységeként működött.

     

    • 1963 júliusától lettek meg a feltételei a moziban a szélesvásznú filmek vetítésének a moziban.

     

    • 1963. szeptember 1-től a Rábafüzesi Körzeti Általános Iskola fogadta a rönöki és jakabházi tagiskolák felső tagozatos tanulóit.

     

    • 1963-tól van Szentgotthárdon külön gyermekorvosi szakrendelő. Az első gyermekorvos dr. Szily Miklós volt.

     

    • 1963-ban a Gimnázium tornatermét felújították és bővítették: zuhanyzó, öltözők, szertár, tanári szoba épült.
  • 1964-es év eseményei

    • 1964. június 10-én a Nagyboldogasszony templom két kisebb harangjának meghajtására egy a sekrestyéből kapcsolható villamos berendezés készült. Csak a nagyharang maradt kézi meghúzású.

     

    • 1964. augusztus 2-án a szentgotthárdi csata 300. évfordulójára készült el az 1945-ben erősen megrongálódott kápolna helyén, a Schlössl hegyen az új, modern stílusú kápolna. Tornyot nem tervezett hozzá a tervező Ottokar Uhl, valószínűleg azért, mert a háborúban az teljesen megsemmisült. Onnét lőtt a német mesterlövész. Helyette néhány méterre tőle egy 15 méter magas, fehérre festett, vasbeton kereszt készült, mely nagyon messziről is jól látszik, sötétedés után pedig ki van világítva.

     

    • 1964. augusztus 9-én és 16-án, a két egymást követő vasárnapi szentmisén megemlékeztek a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templom 200 éves történetéről. A még nem teljes pompájában kész templomot 1764-ben áldotta meg Alberik Fritz apát, attól fogva misézhettek benne.

     

    • 1964. augusztus 30-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor kezdődő ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a szentgotthárdi csata 300. évfordulójáról. A témáról dr. Szabó József történelemtanár tartott előadást.

     

    • 1964. szeptember 22-én Szentgotthárdon született Gécsek Tibor olimpikon, városunk díszpolgára, híres magyar atléta, kalapácsvető, aki először dobott 80 méter fölött. Hogy mekkora is az a több mint 80 méter, pontosan mutatja a Széll Kálmán téren elhelyezett dobókör és emlékkő.

     

    • 1964-ben a Vasi Szemle 3. számában megjelent Perjés Géza egy tanulmánya A szentgotthárdi csata címmel.

     

    • 1964-ben, mivel a tbc-s gyermekek száma évek óta csökkenőben volt, az Iskolaszanatóriumban 30 ágyon női tbc-s betegeket is gyógyítottak.

     

    • 1964-ben közvetlenül a Rába-híd mellé építették a Kaszagyári éttermet. Sajnos ekkor lebontották a barokk védőépítményt is, amelyet az eredeti, Josef Schnitzer által faragott 200 éves Nepomuki Szent János-szobor számára emeltek. A szobor a templom folyosójára került. A védőépületet a Rába-híd felújításakor, 2008-ban újra felépítették, a régi szobor helyére egy új került. Boa Endre és Bedi László piramistölgyből készült alkotását 2013. augusztus 20-án avatták fel.

     

    • 1964-ben épült fel a hajdani Kranyecz ház helyén egy háromemeletes lakóház, földszintjén az Éva presszóval.
  • 1965-ös év eseményei

    • 1965. március 20. Szentgotthárdon és környékén újjáéledt a Vöröskereszt, vezetője dr. Vörös Imréné lett.
  • 1968-as év eseményei

    • 1968. január 1-jén, 0 óra 0 perckor a szentgotthárdi szülőotthonban született a vidék ÁB-bébije: Cs. Ibolya. Az Állami Biztosító munkatársa dr. Janny Géza szakorvos és Pavlics Alajosné szülésznő jelenlétében adta át a 20 000 Ft-ról szóló okmányt a szerencsés újszülött édesanyjának.

     

    • 1968. február 25-én, 36 év kihagyás után újra rönkhúzás miatt égett lázban Rábatótfalu lakossága. A népszokás szerint, ha nem kötöttek házasságot a faluban a farsang végéig, akkor „büntetésül” rönkhúzást kellett tartaniuk. Hajnalban dobpergés és harmonikaszó ébresztette a lakosságot. Az előző nap kivágott 33 méteres farönköt 28 pár húzta, mindenféle maskarás nép kísérte. 10 órakor indult a menet Szentgotthárdra. Itt tartották meg a magyar nyelvű esketési ceremóniát, majd a mulatság folytatódott Tótfaluban, ahol vend nyelven „fogadott hűséget” az „ifjú pár”. A talp alá való zenét, a szlovén polkákat Szentgotthárd fúvószenekara játszotta.

     

    • 1968. április 28-án Rábatótfaluban rendezték meg a XII. Nemzetiségi Napot. Rangos hazai magyar és szlovén, illetve délszláv vendégek jelenlétében felavatták a község új kultúrotthonát, benne könyvtárszobával és orvosi rendelővel. A műsorban fellépett a Szakmaközi Művelődési Otthon zenekara és Liszt Ferenc kórusa, valamint környékbeli tánccsoportok.

     

    • 1968. szeptember 20-án számolt be a Népszava arról, hogy újjáépül Szentgotthárd központja, ahol a régi, korszerűtlen házak helyén új, modern üzleteket és négyemeletes lakóházakat emelnek.

     

    • 1968. november elejére, egy évvel az eredeti határidő előtt készült el a Selyemgyárbővítése. Egy új csarnokban, 360 korszerű, automata, svájci szövőgép jelentett ugyanennyi munkalehetőséget. Mellette több raktár, 1000 fős öltöző és a 600 fős ebédlő is része volt a 350 millió Ft-ból megvalósított beruházásnak.
  • 1969-es év eseményei

    • 1969. január 1-jétől a szentgotthárdi Állami Gazdaság a Szombathelyi Állami Tangazdaság szentgotthárdi üzemegysége lett.

     

    • 1969. január 18-án adták át a szentgotthárdi postahivatal felújított épületét. Az első posta városunkban 1850-ben kezdte meg munkáját, 1882-tól távírdája, 1896-tól telefonja is volt. 1911-ben 11 távbeszélő előfizetővel, 1969-ben 209 fő- és 187 mellékállomással működött. A több mint 5 millió Ft-os beruházással készült postahivatalt Zsigovits Sándor, a hivatal vezetője vette át.

     

    • 1969. május 24-25-i hétvégén tartották a gimnázium 75 éves jubileumi ünnepségeit. 24-én, szombaton du. 14 órakor voltak a 10, 15, 20, 25 és 30 éves érettségi találkozók. Eljöttek az intézmény korábbi tanárai és diákjai. Az ünnepi hangulatot nagyban emelték az üzletek kirakataiban elhelyezett egykori érettségizettek tablói. Másnap de. 10 órakor Hodászi Ede igazgató köszöntőjével folytatódott az ünneplés. A kulturális műsorban fellépett a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és 3 helyi énekkar. Ebéd után zenés felvonulást, majd tornaünnepélyt tartottak. Táncmulatsággal zárult a nap.

     

    • 1969. június 30. Megszűnt a szentgotthárdi Iskolaszanatórium. A tüdőbeteg gyermekek létszámának csökkenése miatt nem volt rá szükség, az intézményt átszervezték tüdőszanatóriummá.

     

    • 1969. július 1-jén megszűnt a szentgotthárdi járás, területét a körmendihez csatolták.

     

    • 1969. július 28-án Mogersdorfban (Nagyfalu) nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek a szentgotthárdi csata 305. évfordulóján. Magyar részről Perjés Géza tartott előadást. Az egyhetes program során Magyarországra is ellátogattak.

     

    • 1969. november 1-jén Vas Megye Tanácsa Szentgotthárdot nagyközséggé nyilvánította. Az erről szóló oklevelet november 6-án adták át a Szakmaközi Kultúrházban.
  • 1970-es év eseményei

    • 1970 júliusában korszerűsítették a helyi Kenyérüzem sütödéjét azóta Ferrosüt Kft. üzeme), így ettől kezdve jobb munkafeltételekkel ízletesebb kenyér készült. (2019-ben a "Gotthárdi Kétkilós Kenyeret" a Zöld Szentgotthárd díjjal tüntették ki.)
  • 1971-es év eseményei

    1971 januárjában járt a muraszombati gimnázium küldöttsége a helyi gimnáziumban baráti kapcsolattartás céljából, amit a vörösmartysok még a tanév vége előtt viszonoztak.

    1971. július 30-án szállt le a Holdra az Apolló 15 űrhajó fedélzetén a Lunar Roverrel, a Pavlics Ferenc vezetése alatt megtervezett, tesztelt és kivitelezett első holdjáró autóval. A GM Santa Barbarai laboratóriumában dolgozó mérnök a projekt irányításán túl saját szabadalmú kerekeivel is hozzájárult a sikerhez, amiért NASA-díjat kapott. A hetvenes évek végén Bécsbe helyezték, ahol a General Motors képviseletében Közép-Európa felé kellett kapcsolatokat kiépítenie. Sikeresen oldotta meg ezt a feladatot, ezért részben neki köszönhetjük, hogy az amerikai cég Szentgotthárdon hozta létre az Opel gyárat. Míg Pavlics Ferenc az 1943/44-es tanévben a gimnáziumunk tanulója volt, édesapja Rábatótfaluban élő családjánál lakott.

     
     
     
  • 1973-as év eseményei

    • 1973. január 1-jétől vezette Dankovics Ferenc és neje Rábafüzes falukrónikáját, melynek életükben 4 kézírásos kötete készült el.

     

    • 1973 márciusában megalakult a Vendvidéki Szakszövetkezet két korábbi szövetkezet egyesülésével. 198 taggal indult, mintegy 800-1000 hektárnyi területen működött 2002-es felszámolásáig.

     

    • 1973. szeptember 1-jén Budapesten hunyt el Demjén Attila kétszeres Munkácsy-díjas festőművész. 1926. április 10-én született Dicsőszentmártonban. A II. világháború idején érkezett Szentgotthárdra, ahol folytatta gimnáziumi tanulmányait. Festővásznon megörökített egyedi tablójuk és az osztályvizsgát ábrázoló képe az intézmény igazgatói szobájában látható ma is.
  • 1974-es év eseményei

    • 1974. május 20-án hunyt el dr. Kalász Elek ciszterci áldozópap és történelem–latin szakos tanár Pannonhalmán. 1905. október 15-én született a Borsod megyei Tornaszentandráson. 1925-ben lépett be a ciszterci rendbe, 1930-ban szentelték pappá. Budapesti tanulmányai során kutatta a zirci apátság központi levéltárának anyagát, ezek alapján írta meg doktori dolgozatát „A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban címmel, mely fontos forrása városunk történetének. 1934-ben került Szentgotthárdra, az apátság jószágkormányzója és erdőfelügyelője volt 1937-ig. Ezután folytatta munkáját a rend gimnáziumaiban. A bajai III. Béla Gimnázium 1942/43-as évkönyvében megjelent tanulmányában mintagazdaságként említette a szentgotthárdi apátság erdészetét, melyet a soproni erdészhallgatóknak minden évben megmutatnak. 1948  az egyházi iskolák államosítása  után kisegítő lelkészként dolgozott. 1961-től Pannonhalmán élt.

     

    • 1974. július 17-én avatták fel Rábafüzesen az új határátkelőt, mely 25 millió Ft-ba került. A megújult átkelőhelyen a nyári hónapokban 70-75 ezer utast regisztráltak.
  • 1975-ös év eseményei

    • 1975-ben a szakmaközi művelődési házban Népek Barátsága Klub nyílt, mely a térség nemzetiségi lakossága számára szervezett összejöveteleket, programokat, valamint magára vállalta a hét vend község (Rábatótfalu, Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu) jellegzetes táncainak, dalainak, népszokásainak gyűjtését.
  • 1976-os év eseményei

    • 1976. március 21-én jelent meg a Népújságban Márkus László dr. Partizán című írása Frühwald (Ettre) István doktor életrajzával.
    • 1976 júliusára készült el az OTP szentgotthárdi fiókja. A tér meghatározó épületének földszintjén az új pénzintézet mellett a KIOSZ helyi irodája, az emeletein pedig 40 lakás kapott helyet.
    • 1976 novemberében alakult meg a Rábafüzesi Német Asszonykórus 7 lelkes, vállalkozó szellemű, énekelni szerető taggal: Kósik Ferencné, Kovács Ferencné, Nagy Vincéné, Paukovits Ferencné, Unger Magdolna, Jost Nándor, Tóth Ede és Radányi Gyula. A német dalkultúrán belül a hienc nyelvjárás dalait gyűjtötték és népszerűsítik a mai napig. Zenei vezetőjük Unger Edit, aki harmonikájával is hozzájárul az előadások hangulatához. A közel fél évszázad alatt töretlen lendülettel és népszerűséggel dolgoztak. Számos országba eljutottak, ezzel gyarapítva Rábafüzes jó hírét. Szerepléseik idehaza és határainkon túl is mindig fergeteges hangulatúak, aki egyszer hallhatta őket, az többé nem feledi el.
  • 1978-as év eseményei

    • Az 1978. január 1-jei Vas Népében a szombathelyi Markusovszky kórház igazgatója egy riportban kiemelte, hogy a szentgotthárdi Kaszagyár kollektívája olyan „orvosi műszer”-t alkotott a baleseti sebészet számára, melynek segítségével a törött, elcsúszott csontokat helyretétel után könnyebben és pontosabban rögzíthették. Tervezője Hertelendy Béla, készítője pedig Babos László volt.

     

    • 1978. március 26-án hunyt el szülőfalujában, az ausztriai Tarcsafürdőn (Bad Tatzmannsdorf) Tarcsay (Rehling) Ferenc. 1897. október 8-án az akkor még Magyarországhoz tartozó településen született. Szülőhelyét a trianoni döntés Ausztriához csatolta, részt vett a Nyugat-Magyarország megtartásáért folyó harcokban, a vereség után Magyarországra költözött. Tarcsay Ferenc Rábakethely körjegyzője volt 1933-tól 1946-ig, amikor B-listára került. 1956-ban, a forradalom napjaiban megválasztották a járási nemzeti bizottság vezetőjének, ezért november 4-e után Ausztriába menekült.

     

    • 1978. április 30-án hunyt el Egerben dr. Frühwald István szentgotthárdi járási orvos. 1893. november 9-én Pozsonyban született. Az I. világháborúban önkéntesként vett részt, 1914 őszén orosz hadifogságba esett. 1919-ben Pozsonyban szerzett orvosi diplomát. A trianoni határok meghúzása után elhagyta Szlovákiát. Előbb Köpcsényben (Kittsee), Batthyányi-Strattmann László kórházában lett orvos, majd 1924-től Szentgotthárdon vállalt munkát, 1925-től járási körorvos volt. Kezdeményezésére hozták létre a tüdőbeteg gyermekek részére az Iskolaszanatóriumot, mely Magyarország legelső ilyen intézménye lett. A gimnáziumban egészségtant tanított, megszervezte a selyem- és kaszagyár üzemorvosi szolgálatát. Hivatása mellett több tudományos és szépirodalmi kiadvány szerzője, a védőnői szolgálat elődjének számító Stefánia Szövetség helyi orvosa is volt. A II. világháború idején válogatás nélkül gyógyította a sebesülteket, orvosi papírokkal is segítette a rászorulókat. 1945-ben nevét Ettrére magyarosíttatta, ugyanebben az évben a szakszervezetek küldöttjeként beválasztották Vas vármegye törvényhatósági bizottságába. 1949-ben Budapestre, majd Egerbe költözött feleségével, folytatta az orvosi munkát. 1975-ben a Magyar Partizán Szövetség felvette tagjai sorába. A hevesi megyeszékhelyen „dr. Partizán” számára emlékszobát rendeztek be.

     

    • 1978 júniusában született határozat Szombathelyen a volt tüdőgyógyintézet átszervezéséről Általános Rehabilitációs Kórházzá.

     

    • 1978. július 19-én 50 hektoliteres szikvíz üzem nyílt Máriaújfaluban, mely a környék 31 faluját látta el. A Bornemissza Géza kezelésében működő kisüzem, két gépkocsival szállította népszerű termékét a településekre.

     

    • 1978 decemberében újították fel sok társadalmi munkával a kaszagyári óvodát.

     

    • 1978 októberében az osztrák vízügyi szervekkel együttműködésben megkezdődött a Rába és Lapincs folyók szabályozása.
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!

sztg ertektar also feher