- 1959. május 5-én hunyt el Zöld Ádám a börtönben elszenvedett bántalmazások következtében. Rábakethelyen született, 1911. szeptember 11-én, apja Zöld Ferenc, a helyi gimnázium tanára, édesanyja Mathiász Róza. 1943-tól segédjegyző volt Rábakethelyen. 1950 júniusában a kitelepítések ügyében összetűzésbe került a párttitkárral, menekülnie kellett. Farkasfánál lépte át a határt, Jugoszláviából átszökött Ausztriába, majd Németországban kapott munkát. A forradalom hírére 1956 őszén hazajött, de addigra már megkezdődött a szovjet katonai akció. Zöld Ádámot letartóztatták, és a Katonai Bíróság 1959. ápr. 7-én „A népi demokrácia elleni szervezkedés vezetése, kémkedés és tiltott határátlépés” vádjával halálra ítélte, de még az ítélet végrehajtása előtt, a Mosonyi utcai rabkórházban elhunyt. 1990-ben rehabilitálása után a rákoskeresztúri temető 300-as parcellájába temették el április 25-én. Sírja védett nemzeti emlékhely.
- 1959. június 13-án hunyt el Budapesten Jobbágyi Gaiger Miklós festőművész, városunk híres szülöttje. 1945 után gyakran dolgozott Vas megyében, Zsennyén, az alkotóházban. Azon művészek közé tartozik, akinek alkotásának eladási ára átlépte az 1 millió Ft-os határt. Több festménye megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. 1892. november 2-án született Szentgotthárdon. Szülőháza a Széll Kálmán tér legnagyobb háza, a volt Klein kávéház, a 14-es szám alatti volt.
- 1959. november 25-én Szentgotthárdon elhunyt Haszák Aladár Bedő-díjjal kitüntetett erdőmérnök. 1904. szeptember 30-án született Pécsett, 1941-től volt a szentgotthárdi apátsági erdőgondnokság vezetője. Az államosítás után is őt bízták meg az irányítással. Fő célkitűzése volt az elegyes állományok létrehozása és a tarvágások megszüntetése. 1979-ben a máriaújfalui (azóta megszűnt) parkerdőt róla nevezték el.
- 1959 novemberében a budapesti műemlék-felügyelőségtől bizottság járt Szentgotthárdon. Megtekintették a Nagyboldogasszony templomot, és sürgették annak javítását. Különösen a nagy színes üvegablak pótlását, mely mintegy 20.000 Ft költséggel dec. 13-ára el is készült.
- 1959-ben megszűnt Szentgotthárd főterének piaci funkciója, megkezdődött az akkori Béke tér parkosítása.
- 1959-ben, a Gazdasági Bizottság szeptember 8-i határozata alapján megalakult a Szentgotthárdi Állami Gazdaság, a szentgotthárdi, rábafüzesi, jakabházi és rönöki területek bevonásával.
