1702-es év eseményei

1702. április 28-án jezsuita szerzetesek érkeztek Szentgotthárdra. A Jézus-társaság az előző évben jutott az értékes apátsághoz. Két páterük hitbuzgó működése csak pár évig tartott, mert 1710-ben újra gazdát cserélt az apátsági birtok.

1704-es év eseményei

• 1704. július 4-én Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel 4000 fős seregén. Károlyi a nagy zsákmánnyal Szentgotthárdra sietett, és ott pihenőt tartott. Ebben a csatában őrségiek is részt vettek, akik nagy lelkesedéssel álltak a Fejedelem zászlója alá. Rákóczi a szolgálatukat 1706. június 7-én kelt levelében hálálta meg, meghagyta őket régi jogaikban. A kuruc és labanc csapatok portyázásai miatt a Szentgotthárd környéki földeken jelentős kár keletkezett. A sok lovas kárt tett a réteken és a mezőkön, összetörték, letiporták a termést, a gabona egy részét saját maguk és állataik részére learatták.

1705-ös év eseményei

• 1705. december 13-ánSzentgotthárd mellett Bottyán János (Vak Bottyán) legyőzte Hannibal Heister itt állomásozó csapatait. A kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadása és győzelme dunántúli hadjáratának sikeres záró eseménye volt. A csatát egy korabeli históriás ének is megörökítette. Ennek egy részlete:

  „Fölgyűve aztán Rába mellékire,
  Szálla Szentgotthárdnak híres mezeire,
  Országunk prédáló rácokat ott veré,
  El bé Stiriába üldözé fegyvere.”

1706-os év eseményei

• 1706. június 7-én állíttatta vissza az őrségben élők régi nemesi jogait II. Rákóczi Ferenc elismerve ezzel hűségüket és vitézségüket. Két évvel korábban a fejedelem oldalán, Károlyi Sándor vezetése alatt vettek részt Nagyfalvánál a Rabatta János elleni győztes csatában.

1720-as év eseményei

• Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú Szent-Gotthárdon évente 4 nagy országos és minden héten heti vásárok voltak. Főleg a szarvasmarha volt keresett, jöttek érte Ausztriából is.

1728-as év eseményei

• 1728-ban Robert Leeb (1688-1755) lett a főapát a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságában. 1734-től haláláig az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi apátságok első közös apátja volt.

1729-es év eseményei

• 1729-ben született Dorfmeister István, aki 1784-ben a fiával együtt elkészítette a Nagyboldogasszony templom kupolafestményét a szentgotthárdi csatáról.

1734-es év eseményei

• 1734. július 29-én Robert Leeb heiligenkreuzi apát vette át III. Károly királytól az adománylevelet, amellyel a szentgotthárdi apátságot visszaadta a ciszterci rendnek. Ez volt az apátság „második alapítása”, hiszen 1557-től nem működött benne szerzetes közösség. A ciszterci szerzetesek visszatérésével nagy építkezések kezdődtek, felépült a barokk templom és kolostor. A heiligenkreuzi korszak 1878-ban ért véget, amikor a szentgotthárdit a zirci apátsággal egyesítették.

• 1734 és 1756 között készült a legrégebbi ismert akvarell Szentgotthárdról, az eredetit Heiligenkreuzban őrzik.

1736-os év eseményei

• 1736-ban a ciszterci uradalom és Szentgotthárd mezőváros jogi viszonyát egy szerződés szabályozta. Ebben szerepelt az előírás, hogy nem római katolikus vallású személy házat és telket nem szerezhet. Ezzel főleg a zsidó vallású kereskedők letelepedését akadályozták. Az iparral foglalkozó német, valamint a mezőgazdasági árut előállító magyar és vend lakosok cserekereskedelmet folytattak egymással.

1738-as év eseményei

• 1738-ban érkezett településünkre Franz Anton Pilgram bécsi építész. Robert Leeb heiligenkreuzi főapát megbízásából ő tervezte a jelenleg is álló ciszterci kolostort és templomot.

1739-es év eseményei

• 1739 júniusát követően lett Mariabild búcsújáró hely. Ekkor hozta el Badafalvára (ma: Weichselbaum) a máriapócsi kegyképnek, a „könnyező Madonnának” a másolatát Hauer Gellért szentgotthárdi perjel-adminisztrátor (hivatalban 1739-1742). A tölgyfára erősített képnél több csodás meghallgatás történt, a hívek egy fakápolnát, majd 1793-ban templomot építettek számára. Mariabildre a környékbeliek, minden évben zarándoklatot szerveztek. A település 1920-ig Magyarország része, 1187-ben a szentgotthárdi apátság egyik majorja volt. 1945 után hosszú évtizedekig nem indulhattak zarándoklatok. A 2007-ben megalakult KEMESZE - Keresztény Megmozdulásért Egyesület Szentgotthárd - viszont újra minden év nyarán feleleveníti ezt a szép, régi hagyományt. Az út oda-vissza 22 km hosszú.

1740-es év eseményei

• 1740. június 13-án a tették le az alapkövét a jelenleg is álló ciszterci kolostornak. Az építkezés az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi apátság első közös apátjának, Robert Leebnek a kezdeményezésére, Franz Anton Pilgram tervei szerint indult. 1746-ban a kolostor beköltözhetővé vált, itt rendezték be a festők és asztalosok műhelyeit, és a mesterek – Kaspar Schrezenmayer és Mathias Gusner laikus szerzetesek – celláit. A kolostor keleti és déli részeinek elkészülte után a templom építésére került sor. A eredetileg tervezett északi kolostorszárny nem épült meg.

1745-ös év eseményei

• 1745-ben készült a gyönyörű, fehér mázas cserépkályha a ciszterci kolostor ebédlőjébe (refektórium). Alkotója Matthias Kitzberger gráci fazekasmester volt.

1746-os év eseményei

• 1746-ban vették birtokukba szerzetesek a már nagyobb részt elkészült kolostor épületét. Ettől fogva a földszinti szobákban dolgoztak, festettek, faragtak. Ekkor készülhetett az ebédlőjük, a refektórium intarziás falburkolata is, mely kalandos úton került vissza 2018-ban, s ma már régi pompájában csodálhatjuk Somos Tamás faszobrász, restaurátor és munkatársai keze nyomát.

1747-es év eseményei

1747. szeptember 21-én lépett be a ciszterci rendbe Antonius Eberl a Bécs melletti Heiligenkreuzban, és vette fel a Gotthárd nevet. Kethelyen született 1726. április 3-án, jelen ismereteink szerint ő az egyetlen ismert ciszterci szerzetes, aki a környékről származik. 1750-ben szentelték pappá, és helyezték Szentgotthárdra, ahol magyar nyelven tartotta a szentmiséket. 1756 körül a Temetőkápolnát toronnyal és 15 férőhelyes kriptával bővítette. 1775. augusztus 12-én halt meg Gyanafalván (ma Jennersdorf). Ő maga is a Temetőkápolna kriptájában nyugszik.

1748-as év eseményei

• 1748. augusztus 14-én Karl Mayr perjel jelenlétében tették le a Nagyboldogasszony templom alapkövét, melyben okiratot helyeztek el az apátságunk történetéről, megnevezték a királyt, a tervező építészt (Franz Anton Pilgram), az építőmestert (Matthäus Graefenbauer) és az ünnepség több résztvevőjét. A templom homlokzatán olvasható felirat szerint az épület már 1760-ban állt, 1764-től pedig – miután Alberik Fritz apát megáldotta – miséztek benne. 1779-ben szentelte fel Szily János, szombathelyi megyéspüspök

1755-ös év eseményei

• 1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb, az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi ciszterci apátság első apátja. Ő volt a kezdeményezője a nagyszabású építkezésnek, amelynek köszönhetően elkészült a ma is álló barokk apátsági épületegyüttes Szentgotthárdon. Nem érte meg az építkezés befejezését. Munkáját utódja, Alberik Fritz fejezte be.
  (Robert Leeb 1688. augusztus 23-án született Bécsben. 1712-ben szentelték pappá. 1719 májusa és 1720 szeptembere közt 16 hónapos szentföldi zarándoklaton vett részt. 1728-ban választották meg az 55. heiligenkreuzi főapáttá, mely tisztséget egészen haláláig ellátta.  Halálakor 400 ezer gulden adósság maradt utána.)

1757-es év eseményei

1757. szeptember 8-án tartotta kánoni vizitációját Batthyány József a szentgotthárdi és a kethelyi plébániákon. Az erről készült feljegyzések felsorolják a plébániák javadalmait, a templomok berendezését, felszerelését, elöljáróit, a bábaasszonyok és iskola működését. Mindkét plébánia a ciszterci apát (Alberik Fritz) kegyurasága alatt állt, az általa megbízott adminisztrátorok vezették: Kethelyen főtisztelendő Pali László. Szentgotthárdon a megbízott Nicolini Fülöp atya munkáját a német anyanyelvű Czáche Mihály és a magyar Eberl Gotthárd segítették. Lejegyezték, hogy az épülőfélben levő ciszterci apátsági templom mellett álló plébániatemplomot 1677-ben szentelte fel Széchényi György érsek Szent Gotthárd tiszteletére. Szentgotthárdon 1757-ben a tanítómesteri hivatal szünetelt, és „iskolaház” sem volt. A hivatalra jelölt Hedl András segédtanító volt. Kethelyen viszont működött iskola, és igazgatója, Tibercsics Mátyás dicséretesen szolgált kántorként és az oktatásban is.

1761-es év eseményei

• 1761. október 29-én Bécsben 62 évesen meghalt Franz Anton Pilgram, a híres építész. 1699-ben született a stájerországi Felkirchenben. Barokk és rokokó stílusban tervezett épületeket Ausztriában, Csehországban és a Dunántúlon. Első munkája a hozzánk mindössze 35 km-re levő riegersburgi vár volt. A legismertebb hazai építményei Pápán az Esterházy-kastény, az Oroszlány melletti Majk pusztán a Kamalduli Remeteség, Fertőrákoson a Püspöki Palota és Szentgotthárdon a barokk templom és kolostor.

1764-es év eseményei

• 1764. augusztus 7-én, a szentgotthárdi csata 100. évfordulóján Alberik Fritz apát megáldotta a Nagyboldogasszony templomot. Ettől fogva tarthattak itt szentmiséket. A belső díszítő munkák még nem fejeződtek be, de az 1748. augusztusi alapkőletételtől számítva mindössze 16 év alatt elkészült a monumentális épület, az oltárok, a szószék és az orgona is. A templomot 3000 fő befogadására tervezték. Hossza 50, szélessége 13, magassága 28, a tornya pedig 60,5 méter.

• 1764 és 1766 között készült az eredeti Nepomuki Szent János-szobor, mely Josef Schnitzer szobrászművész egyik utolsó alkotása volt. Jelenleg a templom folyosóján várja szakszerű restaurálását.