XIV. század - Szentgotthárdi Honismereti Klub

1339-es év eseményei

1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszterci rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszterci monostorok gazdasági érdekeit a pápai követek túlkapásai ellen.

Egy 1350. szeptember 5-i okiratban szerepelt először a Kedhely településnév. A dokumentum Péter szentgotthárdi ciszterci apát és az ellene fellázadt jobbágyok pereskedése során keletkezett. A település ennél biztosan korábbi, valószínűleg egyidős Szentgotthárddal. Elnevezése a keddi napokon tartott heti vásáraira utal. A török pusztítások idején a temploma és iratai megsemmisültek, csak 1671-től vannak meg az anyakönyvek. Neve különböző iratokban többféle formában szerepelt: Kethel, Kéthely, Markl, Markt. 1907-ben hivatalosan Rábakethely lett a neve a postai forgalom megkönnyítése végett. Hazánkban, sőt a történelmi Vas vármegyében is több Kethely nevű település létezett. A mi Kethelyünket többször tévesztették össze Felsőkethellyel (Neumarkt im Tauchental), amely falu ma Ausztriában van, Városszalónak településrésze. További információk.

1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik generációt képviselő báró Wieser József hozta létre Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására városunkban az Első Magyar Sarló- és Kaszagyárat.