• 2001-es év eseményei

    • 2001. május 25-én vezényelte Leánykarát Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy a Nagyboldogasszony templomban. 1931. április 15-én látta meg a napvilágot, édesapja és nagyapja ismert szentgotthárdi tanárok voltak. Szabó Miklóst messzire vitte karmesteri tehetsége, három kontinens számos egyetemén oktatott, karnagyként bejárta Európát és Kanada több városát. Szülővárosával is élő kapcsolatot tartott, érettségi találkozók idején a városrészekben is megfordult, halottak napján eljött nagyszülei sírjához, adományokkal támogatta templomunkat. Városunk egyetlen Kossuth-díjas szülöttje 2020. június 11-én Budapesten hunyt el.
    • 2001. július 1-jén örömteli eseményre került sor Máriaújfaluban. A Péter-Pál nap utáni búcsú szentmiséjén szentelte fel Dallos Imre kanonok plébános a Budapesten élő Dancsecs György adományát szülőfalujának. A zászló piros-fehér-zöld alapon, középen a magyar Szent Korona országainak egyesített címerével. A címer felett: "Kisfalud-Talapatka”, alatta „Máriaújfalu”, a fonák oldalán „Magyar Millennium 2000” hímzett felirattal. A városrész új jelképe azóta a kis kápolna oltárának bal oldalán az örökmécses mellett látható. 2021 tavaszán szerencsésen megkerült a közösség régi, 1930-ból való, első tűzoltó zászlaja is, amit szintén az oltár közelében helyeztek el.

  • 2003-as év eseményei

    • 2003. augusztus 1-3 között került először megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi Napok kulturális és sportrendezvény. Az évről évre egyre népszerűbb rendezvénysorozat állandó elemei a látványos hadi játékok, helytörténeti kiállítás, kosztümös felvonulás, fúvószenekari találkozó, színházi bemutatók, énekkarok, táncosok fellépése. Népszerű sporteseménye a „csatafutás”.

     

    • 2003. december 26-án hunyt el a fővárosban a vasszentmihályi születésű prof. em. dr. Kovacsics József statisztikus, az ELTE professzora. Gimnáziumunk jeles tanulója volt, később is szoros kapcsolatot tartott hajdani cserkésztársaival. Számos kiadvány, könyv, statisztikai elemzés maradt ránk munkája nyomán, melyekben szülőföldjének megkülönböztetett figyelmet szentelt. 1919. szeptember 30-én született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1955-ben a KSH igazgatója lett. A pécsi egyetemen, majd az ELTE Jogtudományi Karán tanított statisztikát. Fontos szerepe volt a jogi, statisztikai és informatikai képzés meghonosításában. Számos nemzetközi szervezetnek volt a tagja, alapítója a MTA Történeti Demográfiai Albizottságának. Munkásságát a KSH Fényes Elek-éremmel, az MTA Elnöksége Eötvös József koszorúval ismerte el.

  • 2004-es év eseményei

    • 2004. május 20-21-én a szentgotthárdi csata 340. évfordulóján Szentgotthárd Önkormányzata és a Berzsenyi Dániel Főiskola Francia Tanszéke nemzetközi tudományos konferenciát rendezett rangos hazai és nemzetközi előadók részvételével. A konferencia anyagából összeállított kiadványban 4 francia, 6 magyar és egy török előadó tanulmányát olvashatjuk. [Tóth Ferenc - Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Háború és béke a XVII. század második felében. Szentgotthárd, 2004]

     

    • 2004. július 30-án, a Történelmi Napok előestéjén két rendezvényen is találkozhatott a közönség Csuk Ferenc alkotásaival. „A gát" c. kisregényét Tóth Andorné tanárnő mutatta be, festményei az amatőr alkotók kiállításán szerepeltek.

     

    • 2004. augusztus 21-én a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő szentgotthárdi Városi Könyvtár felvette Móra Ferenc nevét.

     

    • 2004. szeptember 7-én Szegeden hunyt el Tekulics Péter, a szentgotthárdi származású gyermekgyógyász, egyetemi docens. 1945. február 23-án született, 1969-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Csecsemő- és gyermekgyógyászatból, majd gyermekkardiológiából tett szakvizsgát. Kutatási területe a gyermekkardiológia, a gyermekek intenzív terápiája. 1990-től a Szegedi Gyermekkórház igazgató főorvosa volt, az orvostudományok kandidátusa. Alapítója és szerkesztője a Gyermekkardiológiai Hírlevélnek, vezette a Gyermekgyógyászat kardiológiai rovatát. Kitüntetései: Felsőoktatási Tanulmányi érdemérem (1969), Fonó Renée Emlékérem (1997), Batthyány-Strattmann László díj (2003).

     

    • 2004. október 19-én hunyt el Szívás János, a szentgotthárdi születésű (1921. 08. 18.) Beke Manó-díjas főiskolai tanszékvezető tanár. Szentgotthárdon érettségizett, az ELTE-n szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1944-ben besorozták katonának, 1947-ben tért haza a hadifogságból. Szülővárosában kezdett tanítani, majd 1949-től a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója lett.

     

    • 2004. december 15-én a frissen felújított refektóriumot a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola zenekara és énekkara koncerttel avatta fel.

     

    • 2004 decemberében a szentgotthárdi Polgárőr Egyesület nyerte el az "Év Polgárőrei" kitüntető címet.

     

    • 2004-ben adták ki újra Kuntár Lajos a véres Don című, 1945-ben betiltott munkáját. Az új kiadást a szerző önéletrajzi írásaival is kiegészítették.

  • 2005-ös év eseményei

    • 2005. október 31-én Szombathelyen elhunyt dr. Kuntár Lajos. 1914. június 27-én született Csörötneken. Volt újságíró, hadi tudósító, könyvtáros, tanár, népművelő, népmesegyűjtő, bölcsészdoktor, szerkesztő. A 2. magyar hadsereg kötelékében megjárta a Don kanyart, erről írt könyvét, a Véres Dont a háború után betiltották, csak 2004-ben jelenhetett meg újra. Ő volt a Szentgotthárd monográfia egyik szerkesztője és a közművelődésről írt fejezetének szerzője. 1998-ban lett városunk díszpolgára. 90. születésnapjára tisztelői kiadták az általa gyűjtött népmesék válogatását.

  • 2006-os év eseményei

    • 2006. májusának elején jelentették be hivatalosan a Heiligenkreuzba, a határunk mellé tervezett giga szemétégető építését Ausztriában. Az ezt követő hónapok és évek példás összefogásra késztették a lakosságot, melynek mozgatója a Pro Natura St.Gotthard, vagyis a PRONASlett. Osztrák és szlovén szervezetek, civilek csatlakoztak a felhívásukhoz.
    • 2006. május 26-án, a gyászos rábafüzesi kitelepítés 60. évfordulóján a helyi német kisebbség emléktáblátavatott. Így emlékeztek meg 1946. május 26-áról, amikor a zömében német anyanyelvű falu lakosságának több mint 80 %-át, közel ezer főt űztek el pár óra alatt a kollektív büntetés elvei miatt lakóhelyükről. Előbb szekerekre szállították őket, majd a szentgotthárdi vasútállomáson vagonokba zsúfolták a családokat. Wéber Antal, a közösség plébánosa próbált lelki vigaszt nyújtani, amíg a szerelvény el nem indult németországi úticélja felé.
    • 2006 októberében avatták a szentgotthárdi Ipari Park és Rába folyó közti sávban a forradalom 50. évfordulójára telepített 56-os emlékerdőt. Az emlékhely a polgármesteri hivatal és a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, s rengeteg önkéntes munkájával jött létre. A park külön érdekessége, hogy pontosan 1956 db fa alkotja oly módon, hogy felülnézetből egy lyukas zászlót formáz meg. A telepített fák 3 sávban, főleg ősszel a nemzeti színeinkre emlékeztetnek, mert északi oldalon bordós-piros, középen egészen halványzöld, a Rába melletti sávban pedig zöld színben pompáznak. A trikolor színeit a vörös levelű korai juhar, a sárgásfehér levélszélű korai juhar és a hegyi juhar adják, melyek éppen ősszel, az évforduló előtt a leglátványosabbak, ezért ilyenkor kétszeresen is érdemes megtekinteni.
    • 2006. november 20-án a Hunyadi vendéglőben gyűlt össze 20 fő, és határozta el, hogy tenni kell a határ túlsó oldalára, Heiligenkreuzba tervezett szemétégető megépítése ellen. A jelen levő civilek és önkormányzati képviselők példás összefogásaként alakult meg 2007-ben a Pro Natura St. Gotthard, vagyis a PRONAS. Így 15 év távlatából látszik igazán, mennyit tettek értünk. Szlovén és osztrák támogatással sikerült megakadályozni a giga beruházást és a Rába habzása is már a múlté.
    • 2006. december 10-től a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút üzemelteti a Szombathely-Körmend-Szentgotthárd vasútvonalat. Azóta a MÁV-tól átvett szakaszon a felújítások következtében érezhetően rövidült a menetidő, korszerű, tiszta kocsikban utazhatunk, a magasított peronról gyorsabbá, biztonságosabbá vált a fel- és leszállás.

  • 2008-as év eseményei

    • 2008. január 1-jén hunyt el dr. Joó Ottó neves hidrológus mérnök. 1931. május 9-én született Szentgotthárdon. A Műszaki Egyetemen vízépítő mérnöki oklevelet, majd gazdasági mérnöki képesítést szerzett, 1960-ban doktorált. 1961-től a szombathelyi vízügyi igazgatóságon kutatta a Rába szélsőséges vízjárását és az árvízvédelmi lehetőségeket. Később az ő javaslatára kezdték a kis-balatoni védőrendszer kiépítését, az Őrség rossz vízgazdálkodású talajának a javítását. Részt vett több hazai és nemzetközi tudományos szervezet munkájában. 2003-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki.

     

    • 2008. január 14-én jegyezték be hivatalosan a cégbíróságon a Pro Natura St.Gotthard, ismertebb nevén PRONAS Egyesületet. Az ő érdemük is, hogy nem épült fel az ipari park osztrák oldalára tervezett szemétégető. Az egyesület 2013-ban Pro Natura Emlékplakettet, alapító elnöke, Woki Zoltán a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés kapott.

     

    • 2008. április 11-én Szombathelyen hunyt el Gál Ferusz József népművelő. Budapesten született 1926-ban. A szombathelyi Faludi Ferenc Gimnázium elvégzése után Kőszegen szerzett tanítói oklevelet. 1946-ban Radványi Géza rendező megbízásából ő tanította be a Valahol Európában című film gyermekszereplőit. Az 50-es években Szentgotthárdon népművelői, Rábafüzesen tanítói állást kapott. Diák és felnőtt színjátszó csoportjaival fergeteges színdarabokat adtak elő. 1960-ban Szombathelyre került, ahol többek közt a híres Savaria Karneválok és Táncversenyek programjait szervezte, ahogy 1991-ben II. János Pál látogatását is. 2002-ben életmű, három év múlva Prima Primissima díjat kapott, és megérhette, hogy életéről dokumentumfilm készült.

  • 2009-es év eseményei

    • 2009. február 6-án a Burgenlandi Tartományi Hivatal első fokon engedélyezte a Begas Kraftwerk GmbH számára az évi 200 000 tonna hulladék elégetésére alkalmas termikus hulladékhasznosító erőművének megépítését a Szentgotthárd – Heiligenkreuzi határon átnyúló Ipari Park osztrák területén. A döntés után megsokszorozódtak a tiltakozó akciók Danke, NEIN! jelszóval a hulladékégető ellen a Greenpeace osztrák és magyar aktivistáinak, valamint a PRONAS-nak a szervezésében.

     

    • 2009. március 6-án vehette át a szentgotthárdi termálfürdő a 2008-as építészeti nívódíjat.

     

    • 2009. március 19-én a PRONAS átadta a bécsi Környezetvédelmi Szenátusnak (Umweltsenat) a fellebbezést a Burgenlandi Tartományi Hivatal által a kiadott engedély ellen, mely lehetővé tette volna a Szentgotthárd – Heiligenkreuzi határon átnyúló Ipari Park osztrák területén a szemétégető megépítését.

     

    • 2009. június 25-én megdőlt a Rába 1965. áprilisi árvízi rekordja. A valaha mért legmagasabb vízállással – 506 cm-rel – tetőzött a Rába a szentgotthárdi vízmércénél. A korábbi rekord 1965-ben 470 cm volt.

     

    • 2009. október 1-jén Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere felszólalt Brüsszelben, az Európai Parlament Petíciós Bizottságában a szemétégető felépítése ellen. Kiálltak a környezetvédelmi ügy mellett Áder János és Tabajdi Csaba EP-képviselők is.

     

    • 2009. május 26-án Rábafüzesen felavatták a németek kitelepítésének évfordulójára készített emléktáblát.

     

    • 2009. október 30-án adták át a termálfürdőhöz kapcsolódó négycsillagos Gotth' Art Hotelt. A beruházás csaknem négymilliárd forintba került.

  • 2010-es év eseményei

    • 2010. február 19-én Dunakeszin meghalt Gömbös László szobrászművész. 1926. május 14-én, Csörötneken született nemesi családba. A második világháború alatt és után sok kegyetlenséget, méltatlanságot kellett családjának és személy szerint neki is elviselni. Tehetségét, szülőföldje szeretetét, azzal való szoros kapcsolatát megőrizték műalkotásai, melyek jelentős része itt található környékünkön: Csörötneken, Körmenden, Őriszentpéteren, Kondorfán. Szentgotthárdon a III. Béla királyról készült egész alakos és az Arany Jánost ábrázoló mellszobor tekinthető meg. Emellett a 90-es években, amikor kiállítása volt itt, két kisplasztikát: az Őrségi kapu és az Őrségi szántóvető címűt ajándékozta városunknak. Jelenleg mindkettő a polgármesteri hivatalban található.

  • 2011-es év eseményei

    • 2011 októberében került átadásra az ipari parkban közel 13 ezer négyzetméteren az amerikai Allison Transmission sebességváltógyár új létesítménye, amely 100 fő részére jelent munkalehetőséget. 2000 óta a GM területén már jelen voltak városunkban. Az új üzem mögött 15 hektárnyi területen próbapályát is kialakítottak.

  • 2013-as év eseményei

     

    • 2013. január 23-án hunyt el Polesznyák László, a szentgotthárdi cserkészmozgalom újraszervezője. Budapesten született 1929. május 27-én és ’45-ben költözött ide a családja. A Selyemgyárban kapott munkát, amit 56 végén elveszített. Még diákként a fővárosban csatlakozott a cserkészethez. A rendszerváltás után tisztképzőbe iratkozott be, újraszervezte és haláláig vezette a helyi Vajda Ödön csapatot.

     

    • 2013. május 10-én tértek át a digitális vetítésre a szentgotthárdi Csákányi Lászlóról elnevezett moziban.

     

    • 2013. június 25-én Érden hunyt el Magyary Jolán Assumpta nővér. Szentgotthárdon született 1909. május 18-án, itt érettségizett, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jogelődjénél szerzett kitűnő diplomával visszatért. Magántanítványokat vállalt, önálló zeneiskolát szervezett, tanított az Iskolaszanatóriumban. 1945-ben, 36 évesen a szerzetesi hivatásra cserélte zenetanári tevékenységét. 10 társával együtt újraszervezték a ciszterci rend női ágát, Zirc közelében létrehozták a Regina Mundi (Világ Királynője) kolostort. Rendje feloszlatása után sem hagyta el választott hivatását, de csak a rendszerváltás után legalizálódott tevékenységük. Akkor Érden monostor épült számukra, 1993-ban felszentelték a templomukat, melynek kriptájában helyezték örök nyugalomra.

     

    • 2013. augusztus 20-án avatták fel ünnepélyesen Boa Endre és Bedi László Nepomuki Szent Jánost ábrázoló piramis tölgyfából készült szobrát a Szentgotthárdért Közalapítvány támogatásából. A restaurálásra váró 1764-66-ban készült, értékes, Josef Schnitzer (1707-1769) által alkotott szobor helyére került a Rába-hídfőn. Az eredeti mű a Nagyboldogasszony templom gyóntatófolyosóján látható.

     

    • 2013 szeptemberében a Széll Kálmán tér 21. szám előtt dobókört helyezett el az Önkormányzat két olimpikon kalapácsvetőnk, Gécsek Tibor és Pars Krisztián előtt tisztelegve. A tér túlsó, Posta előtti részén látszik két kalapács, melyekkel jelzik a távolságot, amit egyéni csúcsuk felállításakor teljesítettek: Gécsek Tibor 83,68 m, Pars Krisztián 82,69 m.

     

    • 2013. december 8-án lett 100 éves a mozink, amely az alapítása óta mindig abban az épületben és folyamatosan moziként működött. A Csákányi László Filmszínház nevet vette fel.

     

  • 2014-es év eseményei

    • 2014. április 6-i választások óta vannak nemzetiségi szószólók a Parlamentben. A szlovénokat Kissné Köles Erika, az Országos Szlovén Önkormányzat jelöltje képviseli.

     

    • 2014. április 13. Vasi Múzeumbarát Egyesület látogatást tett a városunkban „Pável Ágoston nyomában”.

     

    • 2014. május 4-én dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök megáldotta a Robert Leeb ciszterci apátról készült szobrot a templom előtt. Az avató beszédet Dékány Árpád Sixtus zirci apát mondta. A fából faragott egészalakos alkotás Vanyúr István szigetvári szobrász munkája.

     

    • 2014. május 16-án a szentgotthárdi csata 350. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia helyszíne volt városunk. 16-án Szentgotthárdon a Lipában, másnap, 17-én Vasváron a Békeházban tartottak előadásokat a témáról a korszak neves magyar, francia és török szakértői.

     

    • 2014. június 16-án a zsidó temetőben a Szombathelyi Zsidó Hitközség és Szentgotthárd Város Önkormányzata megemlékezést tartott a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulóján.

     

    • 2014. július 31-én – a Történelmi Napok nyitányaként – időszaki kiállítás nyílt az Önkormányzat és a Honismereti Klub rendezésében a Színház aulájában. Ezen láthatta a nagyközönség először a szentgotthárdi csatát megjelenítő digitális terepasztalt, amelyet a következő évben a Pável Ágoston Múzeumba költöztettek át. Fűzfa Balázs a kiállítás megnyitóján mutatta be Csuk Ferencnek az alkalomra írt históriás énekét a csatáról.

     

    • 2014. szeptember 6-án a rábafüzesi temetőben Paukovits Helmut, a német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felavatta a Szent István koronájával kibővített I. világháborús hősi emlékművet.

  • 2015-ös év eseményei

    • 2015. május 16-án megemlékezés és emléktábla elhelyezés volt a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt, a mentőállomás udvarán. Dr. Felkai Tamás mentőorvos szavai olvashatók az emléktáblán: „1965-2015 50 év Szentgotthárd és térsége mentéséért. Sokak életéhez van közünk. Némelyekhez kevesebb, némelyekhez nagyon is sok. De nem fogják tudni nevünket. Azt sem, mit tettünk értük. A mi munkánk rejtett és névtelen.”

  • 2016-os év eseményei

    • 2016 márciusában, 20 évvel Keserü BalázsSzentgotthárdi mise című oratórikus alkotásának ősbemutatója után, szülővárosában újra feldolgozták és előadták a darabot.
    • 2016. szeptember 17-én tartotta Rábafüzesen a Német Nemzetiségi Önkormányzat a Német Nemzetiségi Napot, mely ünnepi alkalomból megtörtént a „Hianz Tájház” felavatása. Már hosszú évek óta őrizték a régi iskolában az egyre gyarapodó gyűjteményüket, míg a Móra Ferenc u 3. szám alatt méltó helyére kerülhetett. Példamutató, amit a rábafüzesi közösség a hagyományaik őrzése terén eddig tett.
    • 2016. október 23-án, a forradalom 60. évfordulóján egy új kopjafát helyeztek el az Ipari Park és a Rába folyó közt elterülő, tíz évvel korábban telepített 56-os emlékpark nyugati szélén.

  • 2018-as év eseményei

    • 2018. március 15-ére készült el Gasztonyban a forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára a különleges, egyedi emlékhely. A rátóti Aradi park egyik, már nem élő, kocsányos tölgyéből készült műalkotás 3 külön darabból áll. Alkotója Marosits József Szombathelyen élő művész, aki a középső kopjafa alakúba olyan élethűen véste bele a 13 hős aradi tábornok arcképét, hogy azok az alattuk levő nevek nélkül is jól felismerhetőek. Ezáltal kapott új életet és állít továbbra is emléket az eredeti helyétől alig 1 km-nyire, Gasztony központjában 1849 vértanúinak.

     

    • 2018. október 23-án hunyt el szülővárosában, Mosonmagyaróváron Haág Ervin (sz. 1933. 01.11.), a múlt század 2. felének egyik meghatározó magyar sakkozója, nemzetközi mestere, levelezési sakk magyar bajnoka, sakkolimpiai ezüstérmese és mesteredzője. Középiskolai éveit jogász édesapja munkahelyi küldetései miatt különböző helyeken végezte (Kassa, Győr, Szentgotthárd). Városunkban érettségizett 1951-ben, az ELTE alkalmazott matematika szakán diplomázott. Egyetemi évei alatt többszörös főiskolás válogatott, 1955-től sakkmester is volt. Szerkesztette a magyar sakkélet újságot, mellette számtalan cikket és könyvet írt. Legismertebbek a sakkozó kollégájával, Forintos Győzővel közös műveik: Orosz védelem (1992) ill. Királyindiai védelem (2000) címen. Mindkettőt angol és német nyelvre is lefordították.

     

    • 2018. április 27-én Jennersdorfban tartotta megalapításának jubileumi, 30. évfordulóját a Rábavölgyi Ifjúsági Vonószenekar, (Raabtaler Jugendorchester). Az ünnepen megkapták Szentgotthárd Város Önkormányzatának díszoklevelét.

     

    • 2018. május 1-jén Szombathelyen került sor Brenner János rábakethelyi káplán boldoggá avatására. Az eljárás 1999-ben kezdődött, Ferenc pápa 2017. november 8-án dekrétummal ismerte el Brenner János vértanúságát. A szombathelyi szertartáson mintegy 20 ezer fő vett részt. A szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros volt, szentbeszédet Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása mondott. Délután Szentgotthárdon folytatódott az ünneplés. Az autóbuszokkal, kocsikkal érkező zarándokok és helybeli hívek Székely János szombathelyi megyéspüspök vezetésével bejárták a vértanú pap utolsó napjának helyszíneit.

     

    • 2018. augusztus 20-án a város, a körzet országgyűlési képviselőjére emlékezve ünnepelt. A rendezvény dr. Vargha Gábor emléktábla avatásával kezdődött egykori házának (ma Rendőrség) falán, a Pável Ágoston Múzeumban könyvbemutatóval folytatódott. A szerzők (Katona Beáta, Csuk Ferenc) bemutatták a dr. Vargha Gábor életéről készült könyvet. A megemlékezés a neves politikus felújított sírjának megkoszorúzásával zárult. Az eseményen részt vett a Vargha család négy tagja is. Településünk egykori jótevőjének a neve ezen a napon elsőként került be a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe.

     

    • 2018. augusztus 24-én halt meg Hargitai Anna, Magna nővér. Rábakisfaludon (ma Máriaújfalu része) született, majd Szentgotthárdon érettségizett. 1948-ban lépett be az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrendbe, amit 1950-ben feloszlattak. Hazajött, dolgozott a rönöki fatelepen és a rábakethelyi laktanya építésén. Visszatérve a fővárosba titokban tartotta a kapcsolatot rendtársaival. Elvégezte a műszaki főiskolát, majd a Könnyűipari Minisztériumba került. Munkakapcsolatban állt a szentgotthárdi selyemgyáriakkal. A rendszerváltás után a fővárosi Szent Margit Gimnázium tanára, örökös igazgatóhelyettese lett. 1993-ban hazalátogatott a 100 éves szentgotthárdi gimnázium öregdiák találkozójára. 2018 februárjában, 90 évesen kapta meg a Hit pajzsa díjat.

     

    • 2018. december 4-én hunyt el Sátoraljaújhelyen Felegyi Pál (sz. 1930. 10. 27.), aki az 1956-os forradalmi napok egyik főszereplője volt Szentgotthárdon. Mint a kethelyi laktanya parancsnok-helyettese, felettese utasítására ő tárgyalt a tüntetőkkel, majd a tömeggel tartott a határig, és egyeztetett az osztrák csendőrökkel az átjárás részleteiről. Mindezt előbb helyesnek ítélték felettesei, majd februárban áthelyezték Miskolcra, júniusban pedig azonnali hatállyal felmentették a katonai szolgálat alól. A rendszerváltás után rehabilitálták, kitüntetést kapott példamutató magatartásáért. A szentgotthárdi eseményekről a 2016-ban interjúkötetben, és a könyvbemutatón személyesen is beszámolt.

  • 2019-es év eseményei

    • 2019. október 29-én Vasegerszegen hunyt el dr. Kiss Mária, az első női levéltár-igazgató. A Vas Megyei Levéltárban dolgozott, szerkesztette a Vas megyei levéltári füzetek sorozatot. Nyugdíjas éveiben a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár iratrendezési munkálatait végezte. A Szentgotthárd monográfiába készült tanulmányának címe: Gazdasági-társadalmi és politikai viszonyok 1918 és 1945 között.

Századok szerinti szűrés