Robert Leeb a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságának az 55., míg Heiligenkreuz és Szentgotthárd egyesített apátságának az első vezetője volt. Az utókor építtető főpapként őrizte meg emlékezetében, Szentgotthárdon ő indította el a barokk templom és kolostor építési munkálatait.

1688-ban született bécsi kereskedő családban. 1704-ben lépett be a ciszterci rendbe, 1712-ben szentelték pappá. Egy konstantinápolyi megbízás kapcsán a Szentföldön is járt, utazásáról Dóczy József írt 1831-ben megjelent művében (A szentföldi vándorló, azaz Leeb Róbert ciszterci szerzetes utazása a szent földre. Esztergom és Pest, 1831). Heiligenkreuzba visszatérve könyvtáros és a novíciusok tanítója lett. 1728-ban választották apáttá. Ausztriai építkezései közül kiemelkedik a heiligenkreuzi pestisoszlop és a keresztút kialakítása.

A szentgotthárdi apátságot ő szerezte vissza a ciszterci rend számára. Az ausztriai Rein apátjával szemben 1732-ben megkapta a cîteaux-i rendfőnöktől az atyaapáti jogot, 1734-ben pedig III. Károly királytól az adományozási oklevelet. Leeb apát vállalta, hogy befizet 100 000 Ft-ot a török időkben elpusztult magyarországi plébániák megsegítésére létrehozott alapba, továbbá újjáépíti a szentgotthárdi apátságot és a hozzá tartozó plébániatemplomokat.

A tervek kidolgozásával az alsó-ausztriai tartományi építőmestert, Franz Anton Pilgramot bízta meg, az 1740-ben megkezdett építkezést Matthäus Graefenbauer irányította. A pénzügyeket Gerhard Hauer adminisztrátor intézte, Franz Hieber tiszttartó pedig rendszeresen tájékoztatta a munkálatokról Leeb apátot. A műalkotások elkészítésére a korábban Heiligenkreuzban már bizonyított művészek – Franz Josef Schnitzer szobrász, és két laikus testvér, Mathias Gusner festő és Kaspar Schrezenmayer asztalos – kaptak tőle megbízást. A ragyogó barokk műemlékegyüttes az építtető Robert Leeb koncepcióját tükrözi, aki a romokból felemelte az apátságot, és a templom műalkotásain keresztül a ciszterci rend és a keresztény szellem győzelmét kívánta hirdetni. Emellett tiszteletben tartotta a helyi hagyományokat és a magyarok nemzeti érzését, hiszen külön-külön mellékoltár készült a település névadójának, Szent Gotthárdnak, illetve az Árpád-házi szenteknek.

1755-ben bekövetkezett halála után a nagyszabású munkát utóda, Fritz Alberik apát fejezte be.

Címerében a heiligenkreuzi és szentgotthárdi apátsági címerek együtt szerepelnek. Jelmondata: Reménnyel és lelkesedéssel!

Robert Leeb apát nevét a barokk templom homlokzatán olvasható felirat is őrzi. Dorfmeister István (1729-1797) festőművész egy pannóján ábrázolta a heiligenkreuzi apátot, amint átveszi III. Károly királytól az adománylevelet a szentgotthárdi apátság átadásáról. A műalkotás másolata az egykori apáti fogadószoba (2013-tól Marian Reutter terem) falán látható. 2013 májusában, Szent Gotthárd napján a Polgármesteri Hivatal dísztermét az építtető apátra emlékezve, Robert Leeb teremnek nevezték el. Egy évvel később, 2014. május 4-én a templom előtti téren dr. Veres András áldotta meg Vanyúr István fából faragott szobrát, amely a neves főpapot ábrázolja.

A heiligenkreuzi apát tevékenységének köszönhetően éledt újjá a ciszterci szerzetesi élet Szentgotthárdon, és épült fel az értékes műemlék-együttes a város központjában.

> Zlinszkyné Sternegg Mária: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183-1878). In: Szentgotthárd : helytörténeti, művelődéstörténeti,  helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. 365-540. o.

> Bibliographia Cisterciensis: http://www.zisterzienserlexikon.de/wiki/Leeb (Letöltve: 2020. 12.10.)

> Élő az egyházi múlt. =Vas Népe, 2013. 05. 07. 4. o.

> Szobrot kapott a főpap. =Vas Népe, 2014. 05. 06. 1. 5. o.