Értéktár
Szentgotthárd nagyjai
A XX. században jelentős személyiségek járultak hozzá a település kulturális életének fellendüléséhez, az oktatás és az egészségügy fejlődéséhez, Szentgotthárd várossá válásához. Politikusok, lokálpatrióták sokat tettek a település szellemi életének felvirágzásáért. Nemcsak szakterületük kiválóságai voltak, társadalmi feladatvállalásaikkal is hozzájárultak, hogy Szentgotthárd ismert és elismert település legyen. Összeállításunk ezeknek a neves személyeknek állít emléket.
Dr. Székely Ernő közel 50 éven át volt városunk egészségügyének meghatározó egyénisége. Támogatta az Iskolaszanatórium megalapítását és a Hunyadi úton az Egészségház létrehozását.
A gimnázium tanára, néprajzi és helytörténeti kutató
Desits Gyula a XIX. század végi Szentgotthárd egyik legjelesebb polgára, Széll Kálmán barátja és dr. Vargha Gábor országgyűlési képviselő apósa volt. A szentgotthárdi és németújvári járások királyi közjegyzőjeként intézte a helyi lakosok hivatalos ügyeit, tagja volt több vállalkozás igazgatótanácsának.
Hodászi Ede 1952 és 1972 között volt a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgatója. Tanári és emberi magatartása miatt a tanulók és tanártársai előtt nagy tiszteletnek örvendett.
Széll Kálmán (1843-1915) a környék országgyűlési képviselőjeként, pénzügyminiszterként és miniszterelnökként a kiegyezéstől jelentősen hozzájárult városunk és környékének fejlődéséhez gazdasági és kulturális területen egyaránt.
III. Béla uralkodása alatt öt ciszterci monostor épült fel Magyarországon, köztük az 1183-ban alapított szentgotthárdi apátság.
Dr. Vargha Gábor ügyvéd a XX. század első évtizedeiben politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt sokat tett Szentgotthárd fejlődésért.
A nyelvész, néprajzkutató tudós Pável Ágoston élete végéig magyarországi szlovén maradt.
A heiligenkreuzi apát indította el a barokk templom és kolostor építési munkálatait 1740-ben.
Mathiász Artúr először tanárként, majd igazgatóként jelentős szerepet játszott abban, hogy a szentgotthárdi gimnázium Vas megye egyik legjobb gimnáziumává fejlődött.
Brenner János rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.
Keserü Balázs szentgotthárdi születésű ifjú zeneszerző. Oratórikus miséjét 1996. június 23-án mutatták be a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban.
Bujatti Herman a szentgotthárdi Selyemgyár egyik vezetőjeként és kórházalapítóként 1916-ban elnyerte a Szentgotthárd díszpolgára címet.
Vajda Ödön zirci apát Szentgotthárd oktatásügyének és városiasodásának támogatója.
Lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér szentgotthárdi főszolgabíró hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában.
