• 1968. január 1-jén, 0 óra 0 perckor a szentgotthárdi szülőotthonban született a vidék ÁB-bébije: Cs. Ibolya. Az Állami Biztosító munkatársa dr. Janny Géza szakorvos és Pavlics Alajosné szülésznő jelenlétében adta át a 20 000 Ft-ról szóló okmányt a szerencsés újszülött édesanyjának.

 

  • 1968. február 25-én, 36 év kihagyás után újra rönkhúzás miatt égett lázban Rábatótfalu lakossága. A népszokás szerint, ha nem kötöttek házasságot a faluban a farsang végéig, akkor „büntetésül” rönkhúzást kellett tartaniuk. Hajnalban dobpergés és harmonikaszó ébresztette a lakosságot. Az előző nap kivágott 33 méteres farönköt 28 pár húzta, mindenféle maskarás nép kísérte. 10 órakor indult a menet Szentgotthárdra. Itt tartották meg a magyar nyelvű esketési ceremóniát, majd a mulatság folytatódott Tótfaluban, ahol vend nyelven „fogadott hűséget” az „ifjú pár”. A talp alá való zenét, a szlovén polkákat Szentgotthárd fúvószenekara játszotta.

 

  • 1968. április 28-án Rábatótfaluban rendezték meg a XII. Nemzetiségi Napot. Rangos hazai magyar és szlovén, illetve délszláv vendégek jelenlétében felavatták a község új kultúrotthonát, benne könyvtárszobával és orvosi rendelővel. A műsorban fellépett a Szakmaközi Művelődési Otthon zenekara és Liszt Ferenc kórusa, valamint környékbeli tánccsoportok.

 

  • 1968. szeptember 20-án számolt be a Népszava arról, hogy újjáépül Szentgotthárd központja, ahol a régi, korszerűtlen házak helyén új, modern üzleteket és négyemeletes lakóházakat emelnek.

 

  • 1968. november elejére, egy évvel az eredeti határidő előtt készült el a Selyemgyár bővítése. Egy új csarnokban, 360 korszerű, automata, svájci szövőgép jelentett ugyanennyi munkalehetőséget. Mellette több raktár, 1000 fős öltöző és a 600 fős ebédlő is része volt a 350 millió Ft-ból megvalósított beruházásnak.