• 2018. március 15-ére készült el Gasztonyban a forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára a különleges, egyedi emlékhely. A rátóti Aradi park egyik, már nem élő, kocsányos tölgyéből készült műalkotás 3 külön darabból áll. Alkotója Marosits József Szombathelyen élő művész, aki a középső kopjafa alakúba olyan élethűen véste bele a 13 hős aradi tábornok arcképét, hogy azok az alattuk levő nevek nélkül is jól felismerhetőek. Ezáltal kapott új életet és állít továbbra is emléket az eredeti helyétől alig 1 km-nyire, Gasztony központjában 1849 vértanúinak.

 

  • 2018. október 23-án hunyt el szülővárosában, Mosonmagyaróváron Haág Ervin (sz. 1933. 01.11.), a múlt század 2. felének egyik meghatározó magyar sakkozója, nemzetközi mestere, levelezési sakk magyar bajnoka, sakkolimpiai ezüstérmese és mesteredzője. Középiskolai éveit jogász édesapja munkahelyi küldetései miatt különböző helyeken végezte (Kassa, Győr, Szentgotthárd). Városunkban érettségizett 1951-ben, az ELTE alkalmazott matematika szakán diplomázott. Egyetemi évei alatt többszörös főiskolás válogatott, 1955-től sakkmester is volt. Szerkesztette a magyar sakkélet újságot, mellette számtalan cikket és könyvet írt. Legismertebbek a sakkozó kollégájával, Forintos Győzővel közös műveik: Orosz védelem (1992) ill. Királyindiai védelem (2000) címen. Mindkettőt angol és német nyelvre is lefordították.

 

  • 2018. április 27-én Jennersdorfban tartotta megalapításának jubileumi, 30. évfordulóját a Rábavölgyi Ifjúsági Vonószenekar, (Raabtaler Jugendorchester). Az ünnepen megkapták Szentgotthárd Város Önkormányzatának díszoklevelét.

 

  • 2018. május 1-jén Szombathelyen került sor Brenner János rábakethelyi káplán boldoggá avatására. Az eljárás 1999-ben kezdődött, Ferenc pápa 2017. november 8-án dekrétummal ismerte el Brenner János vértanúságát. A szombathelyi szertartáson mintegy 20 ezer fő vett részt. A szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros volt, szentbeszédet Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása mondott. Délután Szentgotthárdon folytatódott az ünneplés. Az autóbuszokkal, kocsikkal érkező zarándokok és helybeli hívek Székely János szombathelyi megyéspüspök vezetésével bejárták a vértanú pap utolsó napjának helyszíneit.

 

  • 2018. augusztus 20-án a város, a körzet országgyűlési képviselőjére emlékezve ünnepelt. A rendezvény dr. Vargha Gábor emléktábla avatásával kezdődött egykori házának (ma Rendőrség) falán, a Pável Ágoston Múzeumban könyvbemutatóval folytatódott. A szerzők (Katona Beáta, Csuk Ferenc) bemutatták a dr. Vargha Gábor életéről készült könyvet. A megemlékezés a neves politikus felújított sírjának megkoszorúzásával zárult. Az eseményen részt vett a Vargha család négy tagja is. Településünk egykori jótevőjének a neve ezen a napon elsőként került be a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe.

 

  • 2018. augusztus 24-én halt meg Hargitai Anna, Magna nővér. Rábakisfaludon (ma Máriaújfalu része) született, majd Szentgotthárdon érettségizett. 1948-ban lépett be az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrendbe, amit 1950-ben feloszlattak. Hazajött, dolgozott a rönöki fatelepen és a rábakethelyi laktanya építésén. Visszatérve a fővárosba titokban tartotta a kapcsolatot rendtársaival. Elvégezte a műszaki főiskolát, majd a Könnyűipari Minisztériumba került. Munkakapcsolatban állt a szentgotthárdi selyemgyáriakkal. A rendszerváltás után a fővárosi Szent Margit Gimnázium tanára, örökös igazgatóhelyettese lett. 1993-ban hazalátogatott a 100 éves szentgotthárdi gimnázium öregdiák találkozójára. 2018 februárjában, 90 évesen kapta meg a Hit pajzsa díjat.

 

  • 2018. december 4-én hunyt el Sátoraljaújhelyen Felegyi Pál (sz. 1930. 10. 27.), aki az 1956-os forradalmi napok egyik főszereplője volt Szentgotthárdon. Mint a kethelyi laktanya parancsnok-helyettese, felettese utasítására ő tárgyalt a tüntetőkkel, majd a tömeggel tartott a határig, és egyeztetett az osztrák csendőrökkel az átjárás részleteiről. Mindezt előbb helyesnek ítélték felettesei, majd februárban áthelyezték Miskolcra, júniusban pedig azonnali hatállyal felmentették a katonai szolgálat alól. A rendszerváltás után rehabilitálták, kitüntetést kapott példamutató magatartásáért. A szentgotthárdi eseményekről a 2016-ban interjúkötetben, és a könyvbemutatón személyesen is beszámolt.

 

  • 2013. január 23-án hunyt el Polesznyák László, a szentgotthárdi cserkészmozgalom újraszervezője. Budapesten született 1929. május 27-én és ’45-ben költözött ide a családja. A Selyemgyárban kapott munkát, amit 56 végén elveszített. Még diákként a fővárosban csatlakozott a cserkészethez. A rendszerváltás után tisztképzőbe iratkozott be, újraszervezte és haláláig vezette a helyi Vajda Ödön csapatot.

 

  • 2013. május 10-én tértek át a digitális vetítésre a szentgotthárdi Csákányi Lászlóról elnevezett moziban.

 

  • 2013. június 25-én Érden hunyt el Magyary Jolán Assumpta nővér. Szentgotthárdon született 1909. május 18-án, itt érettségizett, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jogelődjénél szerzett kitűnő diplomával visszatért. Magántanítványokat vállalt, önálló zeneiskolát szervezett, tanított az Iskolaszanatóriumban. 1945-ben, 36 évesen a szerzetesi hivatásra cserélte zenetanári tevékenységét. 10 társával együtt újraszervezték a ciszterci rend női ágát, Zirc közelében létrehozták a Regina Mundi (Világ Királynője) kolostort. Rendje feloszlatása után sem hagyta el választott hivatását, de csak a rendszerváltás után legalizálódott tevékenységük. Akkor Érden monostor épült számukra, 1993-ban felszentelték a templomukat, melynek kriptájában helyezték örök nyugalomra.

 

  • 2013. augusztus 20-án avatták fel ünnepélyesen Boa Endre és Bedi László Nepomuki Szent Jánost ábrázoló piramis tölgyfából készült szobrát a Szentgotthárdért Közalapítvány támogatásából. A restaurálásra váró 1764-66-ban készült, értékes, Josef Schnitzer (1707-1769) által alkotott szobor helyére került a Rába-hídfőn. Az eredeti mű a Nagyboldogasszony templom gyóntatófolyosóján látható.

 

  • 2013 szeptemberében a Széll Kálmán tér 21. szám előtt dobókört helyezett el az Önkormányzat két olimpikon kalapácsvetőnk, Gécsek Tibor és Pars Krisztián előtt tisztelegve. A tér túlsó, Posta előtti részén látszik két kalapács, melyekkel jelzik a távolságot, amit egyéni csúcsuk felállításakor teljesítettek: Gécsek Tibor 83,68 m, Pars Krisztián 82,69 m.

 

  • 2013. december 8-án lett 100 éves a mozink, amely az alapítása óta mindig abban az épületben és folyamatosan moziként működött. A Csákányi László Filmszínház nevet vette fel.

 

  • 2008. január 1-jén hunyt el dr. Joó Ottó neves hidrológus mérnök. 1931. május 9-én született Szentgotthárdon. A Műszaki Egyetemen vízépítő mérnöki oklevelet, majd gazdasági mérnöki képesítést szerzett, 1960-ban doktorált. 1961-től a szombathelyi vízügyi igazgatóságon kutatta a Rába szélsőséges vízjárását és az árvízvédelmi lehetőségeket. Később az ő javaslatára kezdték a kis-balatoni védőrendszer kiépítését, az Őrség rossz vízgazdálkodású talajának a javítását. Részt vett több hazai és nemzetközi tudományos szervezet munkájában. 2003-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki.

 

  • 2008. január 14-én jegyezték be hivatalosan a cégbíróságon a Pro Natura St.Gotthard, ismertebb nevén PRONAS Egyesületet. Az ő érdemük is, hogy nem épült fel az ipari park osztrák oldalára tervezett szemétégető. Az egyesület 2013-ban Pro Natura Emlékplakettet, alapító elnöke, Woki Zoltán a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés kapott.

 

  • 2008. április 11-én Szombathelyen hunyt el Gál Ferusz József népművelő. Budapesten született 1926-ban. A szombathelyi Faludi Ferenc Gimnázium elvégzése után Kőszegen szerzett tanítói oklevelet. 1946-ban Radványi Géza rendező megbízásából ő tanította be a Valahol Európában című film gyermekszereplőit. Az 50-es években Szentgotthárdon népművelői, Rábafüzesen tanítói állást kapott. Diák és felnőtt színjátszó csoportjaival fergeteges színdarabokat adtak elő. 1960-ban Szombathelyre került, ahol többek közt a híres Savaria Karneválok és Táncversenyek programjait szervezte, ahogy 1991-ben II. János Pál látogatását is. 2002-ben életmű, három év múlva Prima Primissima díjat kapott, és megérhette, hogy életéről dokumentumfilm készült.

  • 2003. augusztus 1-3 között került először megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi Napok kulturális és sportrendezvény. Az évről évre egyre népszerűbb rendezvénysorozat állandó elemei a látványos hadi játékok, helytörténeti kiállítás, kosztümös felvonulás, fúvószenekari találkozó, színházi bemutatók, énekkarok, táncosok fellépése. Népszerű sporteseménye a „csatafutás”.

 

  • 2003. december 26-án hunyt el a fővárosban a vasszentmihályi születésű prof. em. dr. Kovacsics József statisztikus, az ELTE professzora. Gimnáziumunk jeles tanulója volt, később is szoros kapcsolatot tartott hajdani cserkésztársaival. Számos kiadvány, könyv, statisztikai elemzés maradt ránk munkája nyomán, melyekben szülőföldjének megkülönböztetett figyelmet szentelt. 1919. szeptember 30-én született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1955-ben a KSH igazgatója lett. A pécsi egyetemen, majd az ELTE Jogtudományi Karán tanított statisztikát. Fontos szerepe volt a jogi, statisztikai és informatikai képzés meghonosításában. Számos nemzetközi szervezetnek volt a tagja, alapítója a MTA Történeti Demográfiai Albizottságának. Munkásságát a KSH Fényes Elek-éremmel, az MTA Elnöksége Eötvös József koszorúval ismerte el.

  • 1998 márciusában vette föl a III. Béla Szakképző Iskola nevet városunk nagy múltú oktatási intézménye, mely 1991. szeptember 1-jén költözött a Honvéd utcában felépített új, korszerű épületbe.

 

  • 1998. május 13-án Szombathelyen hunyt el dr. Fülöp Géza, a neves irodalomtörténész. Hegyhátszentmártonban született 1928. március 5-én. 1947-ben kitűnő érettségit tett a szentgotthárdi gimnáziumban. Szorgalma és tehetsége nyomán előbb tanári, majd könyvtárosi diplomát szerzett a fővárosban. Fontos tisztséget töltött be az Akadémiai Kiadónál, a könyvtártudományi tanszéken, Magyar Könyvszemle szerkesztőségén. Az MTA doktora volt.

 

  • 1998 szeptemberében alapították meg lelkes lokálpatrióták a Szentgotthárdi Barokk Templomért Alapítványt, melynek célja a Nagyboldogasszony templom restaurálása volt. A 2006-ban kezdődött munkákat adományokból és pályázati pénzekből, kormányzati és önkormányzati támogatásokból finanszírozták. Csak a templom külső felújítása után, 2019-ben következhetett a belső terek művészi restaurálása, amelynek befejezése után, 2022. március 16-án Székely János szombathelyi megyéspüspök újraszentelte a templomot.

 

  • 1998 októberében került sor a városunk központjában található négyes útkereszteződésben, a Széll Kálmán tér, a Kossuth Lajos, a Mártírok és az Árpád utcák találkozásánál egy kettős körforgalom átadására.

 

  • 1998. november 18-án két avatóünnepség zajlott Szentgotthárdon: Göncz Árpád magyar és Milan Kucan szlovén köztársasági elnökök jelenlétében nyitotta meg kapuit a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulátusa a Kossuth Lajos u. 39. számú házban. Az első főkonzul dr. Zlatko Mursec pénzügyi-banki szakember lett. Ugyanezen alkalommal avatták fel a Gárdonyi u. 1.-ben a Szlovén Kulturális és Információs Központot, a Szlovének Házát. A Lipa szálloda és étterem, a modern konferencia- és kiállító termek számos konferenciának, tanácskozásnak és állandó kiállításnak adnak otthont azóta is. A központban kaptak helyet a Magyarországi Szlovének Szövetségének irodái, a szentgotthárdi szlovén rádió és a Porabje újság szerkesztősége.

 

  • 1998 decemberében, karácsony előtt jelent meg először a Kötődés című verseskötet 1. kötete benne 14 helyi „kötődésű” szerző egy vagy több költeménnyel. A címadó vers szerzője Csuk Ferenc.

  • 1993 januárjában már a 10.000. Opel Astra személygépkocsi gördült le a szentgotthárdi GM gyár futószalagjáról. Az előző év március 13-ára, a hivatalos gyáravatóra készült el az legelső Magyarországon összeszerelt gépjármű.

 

  • 1993. február 3-án Wellingtonban (Új-Zéland) hunyt el a tudósként világhírnevet szerzett Farkas Edit Erzsébet meteorológus, sarkkutató. 1921. október 13-án Gyulán született. Édesapja újságíróként több helyen dolgozott, így leánya Szentgotthárdon is járt iskolába, amiről az életrajzaiban mindig említést tett. Budapesten szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1945-ben a szovjet csapatok elől a család nyugatra menekült, 1949-ben Új-Zélandon telepedtek le. Edit a wellingtoni egyetemen doktori címet szerzett, 1953-tól az ottani meteorológiai szolgálat munkatársaként kutatta az atmoszféra szennyeződését, a légkör ózontartalmának változásait. Munkája révén 1975-ben első magyar születésű nőként jutott el az antarktiszi Scott és McMurdo állomásokra, ahol személyesen indította el az ózonlyuk megfigyelését végző méréseket, és tanította meg rá a személyzetet. Farkas Edit 1986-ban, a nyugdíjba vonulásakor Henry Hill-díjat vehetett át, nevét és munkásságát akkor már ismerte a tudományos világ. 1988. szeptember 13-án nagy sikerű előadást tartott itthon, és ekkor ajándékozta oda legféltettebb személyes kincsét, a Déli-sarkon töltött idő alatt vezetett naplóját az érdi Magyar Földrajzi Múzeumnak.

 

  • 1993. március 27-én a 100 éves Vörösmarty Mihály Gimnázium 90 éves énekkara ünnepi hangversenyt adott. Ekkor volt az ősbemutatója a volt gimnazista szerzőpáros - Antal Zsuzsanna - Dzsida Péter - „Talán megőriz bennünket az idő” c. kórusművének. A közönség nagy tapssal fogadta a sokszínű műsort is, melyben népdalfeldolgozásokat, jazz-dalokat és népszerű musical-részleteket is hallhattak. A kis-és nagygimnazisták kórusát Kovacsics Miklósné készítette fel.

 

  • 1993. július 15-én volt az 8-as főútvonal Rábafüzest elkerülő szakaszának alapkő letétele, 1993. december 8-án megnyitották a forgalom előtt.

 

  • 1993. április 30-án rendezték meg a 100 éves Vörösmarty Mihály Gimnázium sportünnepélyét az akkori 2. sz. Általános Iskola sportcsarnokában. A Gimnázium tanulóin kívül közreműködtek a helyi oktatási intézmények, a felsőszölnöki és rátóti általános iskola tanulói, valamint a Városi Művelődési Ház Majorette csoportja.

 

  • 1993 júniusában a magyar és osztrák kormány kétoldalú megállapodása nyomán osztrák vasúti átkelő nyílt a helyi pályaudvaron, így az ÖBB alkalmazottak is a szentgotthárdi vasútállomáson teljesítenek szolgálatot.

 

  • 1993. szeptember 10-11-12-én rendezték meg a Vörösmarty Mihály Gimnázium centenáriumi ünnepségsorozatát. A program keretében szeptember 10-én márványtáblát avattak a Gimnázium előterében, és három volt diák - Gálócsy (Galotsik) Edit keramikus, Gömbös László szobrász- és Demjén Attila festőművész  alkotásaiból kiállítást nyitottak meg. Szeptember 11-én dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök mutatott be ünnepélyes szentmisét, a szabadtéri ünnepségen kitüntetéseket adtak át, a színház aulájában iskola- és oktatástörténeti kiállítást nyitott meg dr. Kuntár Lajos. Öregdiákok és cserkészek találkozói, valamint utcabál zárta a napot. A 12-ei programok között tisztelgés a szentgotthárdi temetőben a gimnázium elhunyt tanárai sírjánál, az új tornaterem ünnepélyes felavatása szerepelt. A centenáriumra elkészült Schreiner Vilmosné igazgató szerkesztésében a gimnázium jubileumi évkönyve. Ennek borítólapját és az alkalomra kiadott emléklapot Pungor Klára rajzolta.
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:193
E heti látogatók:1831
Havi látogatók:8814
Összes:494039
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!