A Nagyboldogasszony Plébániatemplom és a ciszterek kolostora egyaránt a késő barokk letisztult formájában épült. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot. 

Történet

A templom

Kolostor

Gazdasági épületek

A ciszterek hétköznapjai

Történet

1734-ben III. Károly király a szentgotthárdi ciszterci apátság újraszervezésével a Bécs melletti Heiligenkreuz apátját (Robert Leeb) bízta meg. A templomdombon az építkezés 1740-ben kezdődött Franz Anton Pilgram bécsi mérnök tervei alapján. Először a négyszög alakú kolostor készült el, a templom alapkövét 1748-ban tették le. 1764-ben Fritz Alberik apát megáldotta a templomot, hogy misézhessenek benne. 1779-ben szentelte fel Nagyboldogasszony és Szent Gotthárd tiszteletére Szily János, szombathelyi megyéspüspök. Az épület belső díszítő munkálatai és a kolostorkert kialakítása 1791-ben fejeződött be, ez az évszám olvasható a műemlék kapubástyákon. Neves ciszterci laikus szerzeteseknek (Mathias Gusner festő és Kaspar Schrezenmayer asztalosmester) és egy kiváló szobrászművésznek (Josef Schnitzer) köszönhetjük az értékes műalkotások többségét a templom és kolostor épületében. Mennyezeti freskók és olajfestmények készítésével Dorfmeister István festő és fia is értékes műalkotásokkal gazdagította az apátságot. A heiligenkreuzi irányítás helyett 1878-ban az egyesített zirci apátság fennhatósága alá került a szentgotthárdi. Megkezdődött az apátság és a település elmagyarosodása. 1950-ben, a kommunista hatalomátvétel után betiltották a ciszterci rendet, végleg megszűnt a szerzetesi élet a kolostorban. Az épületbe különböző állami hivatalok, szervezetek költöztek be, ma önkormányzati és járási hivataloknak ad helyet.

Elejére

A templom

A XVIII. században épült Nagyboldogasszony plébániatemplom Szentgotthárd központjában emelkedik, a városkép meghatározó eleme. Méreteit tekintve a harmadik legnagyobb barokk templom Magyarországon.

Homlokzat és torony
A homlokzati torony (magassága 60,5 m) szép arányaival méltóságteljesen magasodik a város fölé. A kapu fölötti felirat az építő apátok (Robert Leeb és Fritz Alberik) nevét őrzi. A homlokzaton Szent Benedek és Szent Bernát szobrait egy-egy fülkében, Szent Péter és Szent Pál szobrait a mellvéden láthatjuk. A timpanon fölött a heiligenkreuzi (egyenlő szárú kereszt középen áldást osztó kézzel) és szentgotthárdi (G betű fonódik a kereszt szárai közé) apátság címerei láthatók. A templom tornyában az I. világháború előtt 6 harang hívta imára a híveket. A háború alatt 5-öt elvittek, beolvasztottak. Az 1920-as években kettőt pótoltak a község, illetve a ciszterci rend költségén. Az 1938-as jubileumi évben a ciszterci rend egy 965 kg súlyú „E” harang, a község pedig az új lélekharang költségeit vállalta. Harangjainak hangját ide kattintva hallhatja.

Előcsarnok
A templom előcsarnokában két oltár áll. Jobbra látható Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének oltára, amelyen a római katonai egyenruhában ábrázolt szent egy dézsából vizet önt egy égő házra. Balra Szent Lénárt oltára van, az állatok védőszentjét elsősorban a falvak lakói tisztelték.

Templomhajó
Az egyhajós, két boltszakaszos templomba belépve a barokk épület monumentalitása és pompája nyűgöz le bennünket. Boltozatát 6-6 oszlop tartja, köztük eredetileg 4 mellékoltárt alakítottak ki. Mint minden ciszterci rendi templomban, a főoltáron kötelezően Mária mennybemenetelét ábrázolták, de egy-egy mellékoltárt állítottak a második patrónusnak, Szent Gotthárdnak és a ciszterci „mézajkú” apátnak, Szent Bernátnak is. Barokk templom nem lehetséges Szent József-oltár nélkül, és magyar földön az osztrák építtetők egy mellékoltárral tisztelegtek az Árpád-házi szentek (Szt. István, Szt. László, Szt. Imre) előtt. A Szent József-oltár mellett 1940-ben állították fel a Jézus Szent Szíve-oltárt. A szószék rokokó vonásokat mutat. Alatta látható díszes üvegkoporsóban Szent Vince mártírnak a római Szent Cyriaca temetőjéből származó testereklyéje. A mennyezeti freskók közül a leghíresebb a szentgotthárdi győztes csatát ábrázoló mű, amelynek alkotói Dorfmeister István és fia, József voltak.

Sekrestye
A sekrestye bútorai fenyőfa alapon diófa, diógyökér és ébenfa berakással, sárgaréz veretekkel készültek. A szekrények tetejét aranyozott párták díszítik. Szépségével kitűnik az egykori kézmosó sarokszekrény és az oltárszerű hálaadó imazsámoly, amelyet egy Kálvária-jelenet díszít. A bútorok K. Schrezenmayer apátsági műbútorasztalos műhelyében készültek 1745 és 1752 között.

Déli folyosó
A sekrestyébe vezető déli folyosón láthatók az apátság történetéről mesélő tárgyi emlékek. Mivel 1391-ben az apátság kegyurasága világi személyek kezébe került, többen közülük a korábbi apátsági templomba temetkeztek. Szécsi Miklós tárnokmester és felesége Garai Ilona, valamint Szécsi Margit és második férje Arco Pyrrhus címeres sírkövei az építkezések és régészeti ásatás során kerültek napvilágra. Nádasdi Darabos György ciszterci apát egészalakos sírkövén is a családi címer látható. A folyosón helyezték el Széchényi György címzetes szentgotthárdi apátnak a címeres kövét, amely a XVII. századi templom (ma a Színház épülete) homlokzatát díszítette, valamint az egyik oltáraként szolgáló feszületet, amelybe a ciszterci rend alapítójának, molesme-i Szent Róbertnek a csontereklyéjét helyezték el. A folyosón őrzik az eredeti XVIII. századi Nepomuki Szent János-szobrot is, Josef Schnitzer alkotását (1764-1766).

Északi folyosó
Az északi folyosó a tervek szerint az északi kolostorszárnnyal kötötte volna össze a templomot. De ez a szárny nem készült el, így a folyosón kápolnákat alakítottak ki. Az előcsarnokból a Fájdalmas Szűz-kápolnába léphetünk be, mögötte található a Jézus Szent Szíve-kápolna.

Kórus
A templom előcsarnoka felett található az orgonakarzat, ahol kialakították a zsolozsmát végző szerzetesek számára a kétszer tíz stallumot (ülőhelyet) magába foglaló oratóriumot. A mesterien megfaragott ülések fölött rokokó stílusú, fehérre festett féldomborművek sorakoznak.  Az 1764-ben Schwartz Ferdinánd gráci orgonakészítő műhelyében készült orgonát 1987-ben felújították, budapesti Aquincum orgonagyár jóvoltából új mechanikát kapott.

Elejére

Kolostor

A négyzetes alaprajzú XVIII. századi épületben kialakított zárt kerengőn ma már nem lehet körbesétálni a lezárások miatt. 1950-ig a széles folyosókról nyíltak a szerzetesek külön hálószobái, amelyeket díszes cserépkályhákkal fűtöttek. A legszebben berendezett helyiségek az apáti szoba (Marian Reutter terem) és a közösségi termek voltak: a könyvtár, a társalgó (Robert Leeb terem) és a földszinten található refektórium (ebédlő). A kolostorkert nemcsak fizikailag táplálta a monostor lakóit gyümölcseivel és veteményeivel, hanem fasorai között sétálva lelki felüdülést is szerezhettek a szerzetesek.

Marian Reutter terem
A terem Marian Reutter apátról kapta a nevét. Az egyesített heiligenkreuz - szentgotthárdi apátság 3. vezetőjének hivatala idején készültek el 1795-96-ban Dorfmeister István pannói, amelyek a terem falait díszítették. A 10 olajfestmény egy ciszterci szerzetes (Teofil Heimb) történeti munkája alapján készült, bemutatják a szentgotthárdi apátság történetének főbb fordulópontjait. Az ajtóval szemben látható az „első alapítás”. Ezen III. Béla király átadja a francia ciszterci szerzeteseknek a birtokadományról szóló oklevelet. A timpanonos épület felirata szerint 1183-ban, az alapítás évében. Jobbra haladva láthatjuk a mohácsi és a szentgotthárdi csata mozgalmas jeleneteit. Az ajtó mellett függ a „második alapítás” képe, amelyen 1734-ben III. Károly bízza meg Robert Leeb heiligenkreuzi apátot a szentgotthárdi apátság újraélesztésével. A bejárattól balra az első kép a szentgotthárdi építkezéseket befejező Fritz Alberik apátot, a déli falon levő pedig Marian Reutter apátot ábrázolja két szerzetes társaságában, akiket az apát a szombathelyi líceum tanárainak küldött. A festmény hátterében látható a szentgotthárdi apátság és az épülőfélben levő szombathelyi székesegyház is. Az eredeti festmények Budapesten vannak, a kiállított művek ezek digitális másolatai, amelyek 2012-ben készültek. A terem ma a polgármester fogadószobája.

Robert Leeb terem
Az emelet keleti oldalán található a Robert Leeb terem. A hajdani társalgó jelenleg az Önkormányzat üléseinek ad helyet. A falakat azoknak a heiligenkreuzi apátoknak a portréi díszítik, akik törekedtek a szentgotthárdi apátságnak a ciszterci rend számára való visszaszerzésére. Robert Leeb erőfeszítései jártak sikerrel. A mennyezeti secco a Hajnalt allegorikus nőalakként ábrázolja. A terem falán látható Koszkol Jenőnek a kolostor könyvtáráról 1913-ban készült akvarellje. A könyvtár jelenleg nem látogatható.

Refektórium
Az épület egyik legszebb helyiségébe a zárt belső udvaron keresztül juthatunk be. Az előtérben feltűnik szépségével a kagyló formájú vörösmárvány kézmosó. A refektórium bejáratától jobbra található egy 1800 körül készült díszes cserépkályha. A falakat borító lambéria vonalából kiemelkedik a berakásokkal díszített szószék, amelyen elhelyezkedve egy szerzetes olvasott fel társainak az étkezések alatt. A szemközti falon Dorfmeister alapítást ábrázoló festményének egy másolata látható. Eredeti viszont a terem mennyezetképe, amely városunk névadóját, Szent Gotthárdot ábrázolja, amint felajánlja az apátságot Szűz Márián keresztül a Szentháromságnak. Gusner műve Pilgram építészmérnök tervei alapján készült, rajta megfestette a kolostorépület északi szárnyát is, ami azonban nem épült fel. Ma ez a szépen felújított terem a házasságkötések és számtalan kulturális és társadalmi rendezvénynek a helyszíne.

Gazdasági épületek

Az apátság területén a gazdasági élet központjai voltak a majorok. Az apátságot is körülölelte a lakók és a közvetlen környezetük ellátását szolgáló majorság: az alsómajor (a volt kaszagyár területén) az istállókkal az állattenyésztést szolgálta, máig fennmaradt a barokk istálló. A kolostorépület közelében levő ún. felsőmajorban, a kertészet és a gyümölcsös terményeit a felhasználásig a templom alatti pincében tárolták.
A ma is álló Narancsos ház elnevezése arról árulkodik, hogy a melegházban meleg égövi gyümölcsök is termettek.

Elejére

A XVIII. századi barokk épületegyüttes kora világfelfogását művészi szinten közvetíti. A ciszterci rendre jellemző vallási motívumok mellett jelentősek a helyi és a magyar történelemmel kapcsolatos műalkotásai is. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot.

> Zlinszkyné Sternegg Mária: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1198-1878). In: Kuntár Lajos-Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. p. 365-484.

> Horváth Lajos: A szentgotthárdi ciszterci apátság és templom a keresztény ember szemével. Kiadó: Római Katolikus Plébánia Szentgotthárd, 1989

> Valter Ilona: Szentgotthárd. Egykori ciszterci épületegyüttes. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 358. szám. Kiadó: TKM Egyesület Szentgotthárd, 1989

> Szentgotthárd - A katolikus templom harangjai. In: https://www.youtube.com/watch?v=r6uhFVjMgg4 (2020. 11. 27.) és https://www.youtube.com/watch?v=_kkzQ-J1H0U (2022. 06. 04.)

> Emlékfüzet Szent Gotthárd halálának 900 éves évfordulóján. Szentgotthárd, 1938

> Herczeg Rita és Horváth Zsuzsanna fotói

A harangok jellemzői: 

1. Nagyharang Tömeg: 2077 kg (3710Ib) Alsó átmérő: 154,5 cm Hang: c' Öntötte: Martinus Feltl, Graz (A), 1777

2. Középharang Tömeg: kb. 700 kg Alsó átmérő: 102 cm Hang: fisz' Öntötte: Seltenhofer Frigyes Fiai, Sopron, 1924

3. Kisharang Tömeg: kb. 300 kg Alsó átmérő: 75,4 cm Hang: h' Öntötte: Seltenhofer Frigyes Fiai, Sopron, 1924

4. Lélekharang Tömeg: kb. 55 kg Alsó átmérő: 47,1 cm Hang: a'' Öntötte: Seltenhofer Frigyes Fiai, Sopron, 1938

(Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=_kkzQ-J1H0U)