A szentgotthárdiak volt Kultúrháza a város épületeinek egyik ékessége. Ma már nem kultúrház ugyan, de a homlokzatát nézve és lépcsőházba kukkantva láthatjuk szépségeit.

Az épület 1906-ban banknak készült szecessziós stílusban, gazdagon díszített formákkal. A homlokzaton kétszer is látható a takarékpénztárak jelképe, a méhkas: egyszer a timpanonban, másodszor a kovácsoltvas kapun. A díszes lépcsősorok, a színes üvegablak szintén a szecesszióra jellemző motívumokat hordoznak.

A Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár Rt. működött benne 1937-ig, tulajdonosáról Lipp-banknak is nevezték. A bank megszűnése után a Levente Egyesület otthona lett 1945-ig. A II. világháború után a Kaszagyár szakszervezete kapta meg kultúrháznak. Ekkor helyezték el a lépcsőházában Stanko József osztrák kaszaszélesítő mesternek az emléktábláját (1953), aki megtanította a magyar munkásokat a kaszaszélesítésre.

Az épület fokozatosan a település kulturális központjává vált, 1951-ben kerthelyiséggel bővítették. 1960-tól Járási Művelődési Központként szolgálta a környék lakosságát. 1961-ben átadott szabadtéri színpadát a város a mai napig használja különböző rendezvények helyszíneként.

A kultúrház helyiségei nyitva álltak különböző rendezvények és közösségek számára:

> Nagytermében színházi előadásokat nézhetett Szentgotthárd közönsége.
> A vállalatok itt rendezték évente a műszakbáljaikat, amelyeken a dolgozók zöme részt vett.
> Helyet adott a nagymúltú fúvószenekarnak, amely a mai napig jelentős sikereket ér el.
> Felkarolta az amatőr művészeti mozgalmat:
> Színjátszó csoportja 1954-ben országos hírnevet szerzett.
> Gyermek néptáncnak és bábszakkörnek adott helyet.
> Szervezte a kórusokat, amelyekből még ma is több működik.

Az utca névadójának, Kossuth Lajosnak az emléktábláját a politikus születésének a 200. évfordulóján, 2002-ben helyezték el az épület homlokzatán. Sárpátki Zoltán művét minden évben az 1848-as forradalomra emlékező ünnepség nyitó mozzanataként megkoszorúzzák.

A helyi kulturális élet 1988-ban új intézménnyel gyarapodott. A kultúrház népművelői 2011-ben a leromlott állapotú épületből átköltöztek a Városi Színházba, és Pannon Kapu Kulturális Egyesület néven működnek tovább.

A felújított épületben jelenleg a Vas Megyei Kormányhivatal működteti Munkaerőpiaci Pontját.

Ma Szentgotthárd egyik legszebb épülete. Volt bank, később a leventék háza, 1945-2011 között kultúrház, amelyhez minden jelentősebb kulturális esemény kötődött. Az épület szecessziós stílusban épült, gazdagon díszített stílusjelekkel. Az értéktárba ajánljuk, mert féltett épületünk, és a város minden szülöttének szép emlékei vannak róla.

> Szentgotthárd monográfia Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981 Szilágyi István: A városkép alakulása az 1800-as évektől. 556. oldal.

> A Szentgotthárdi Takarékpénztár beolvasztja a Szentgotthárdi Általános Takarékpénztárt és a Kerkamelléki Takarékpénztárt augusztus 28-án lesznek a közgyűlések. Nyugatmagyarország 1937 augusztus 23. 3. p. 

> Budai Rózsa:  A barátság klubja Nemzetiségi estek Szentgotthárdon.  Vas Népe. 1977 január 25  5.p. 

> Lányi Andor: Darvas József Szakadék c. drámája a szentgotthárdi Színjátszó Együttes előadásában. Irodalmi Újság  1956. 1. sz. 2. p.

> Szakály Éva: Különdíj a három kismalacnak szentgotthárdi gyerekek a TV esti műsorában Vas Népe 1972 május 7  7. p.