- 1979. január 1-jétől a megyei tanács határozata alapján általános rehabilitációs kórházzá alakult a szentgotthárdi tüdőgyógyintézet. Az Országos Rehabilitációs Intézet mellett ez a második ilyen jellegű kórház az országban. Százhúsz ágyán keringési rendellenességben, emésztőszervi megbetegedésben, mozgásban és idült légzőszervi betegségben szenvedőket kezelnek. A betegek a különböző kórházakból kerülnek Szentgotthárdra, ahol átlag négy héten keresztül szakszerűen kezelik, segítik mielőbbi felépülésüket.
- 1979. január 28-án adott hírt a Vas Népe arról, hogy amatőr képzőművészeti kör alakult Szentgotthárdon, a Művelődési Házban Pungor Klára rajztanár vezetésével.
- 1979. május 18-án Szentgotthárdon született és 1997. augusztus 17-én hunyt el Keserü Balázs, aki a Szentgotthárdi mise c. oratórikus művével beleírta nevét Szentgotthárd zenei történetébe.
- 1979. május 19-én avatták fel Máriaújfalu és Magyarlak között a Haszák Aladár erdészről elnevezett parkerdőt. A Vendvidék Szakszövetkezet és a NYFK szentgotthárdi erdészeti dolgozói a munka során törekedtek a környezet megóvására. A ’80-as években, a Hársas-tó kialakítása után elveszítette népszerűségét, ma egy utca viseli a nevét Máriaújfaluban.
- 1979. június 18-án halt meg Veszprémben Tánczos Tibor, Jászai Mari- és Kisfaludy-díjas színész. 1923. február 24-én született Szentgotthárdon, elemi és középiskoláit is szülőhelyén végezte. 1946-ban Szombathelyen kezdte színészi pályáját. A veszprémi Petőfi Színház vezető színésze lett. Drámai szerepek sorozatát alakította, 4 film kockái őrzik színészi játékát. Temetőnkben nyugszik, a Nemzeti sírkert részeként védett sírban.
- 1979. augusztus 20-án adták át a várkertben, sok társadalmi munka eredményeként a KRESZ-parkot, ahol a gyerekek megismerkedhettek a közlekedési táblákkal, a követendő szabályokkal. A KRESZ-parkot a várkert e részének 2001-es felújításakor felszámolták.
- 1979. november 7-én Budapesten halt meg Takács János, szentgotthárdi származású állatorvos, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémiai doktor. Disszertációját 1964-ben a szalmonellákról írta. Munkatársaival megszervezték a hazai állategészségügyi szalmonella-laboratóriumot. Munkássága révén a magyar élelmiszer-higiéniai szolgálat nemzetközi tekintélyt vívott ki.
