- 1910. június 12-én egyhangúlag Czipott Gézát (1882-1930) választotta meg első lelkészének a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet. A szentgotthárdi evangélikusok kérelmét az önállósodásra 1909-ben nyújtották be az egyházi elöljáróknak, és az egyházkerület közgyűlése 1909 augusztusában támogatta törekvésüket. Czipott ünnepélyes beiktatásával, mely 1910. július 31-én volt a gimnázium tornacsarnokában, a hivatalos szervek is elismerték szentgotthárdi gyülekezet függetlenedését Ókörtvélyestől (Eltendorf). Az önálló gyülekezet ezzel jogosulttá vált állami támogatásra (kongrua). Területileg hatáskörébe sorolták 21 környékbeli falu evangélikusait, továbbá Alsó- és Felsőrönök leányegyházát.
- 1910 júliusában kezdték el megyénk első vasbetonból készült hídjának, a szentgotthárdi új Rába-hídnak az építését a gimnázium mellett. Vasvármegye anyagi támogatásával Gut Árpád és Gergely Jenő tervezte, Láng Ignác vállalkozó építette. A Rába partjára korlát került, mindkét oldalon lépcső vezetett a víz mellé. December 16-án adták át a forgalomnak. Nepomuki Szent János szobra csak két évvel később került melléje.
- 1910. december 14-én Budapesten elhunyt Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona. A temetésre két nappal később került sor a Kerepesi úti temetőben, a Vörösmarty család sírboltjánál, ahol szülei és testvérei is nyugszanak. Vörösmarty Ilona 1846. május 2-án Pesten született. Nagy nemzeti költőnk - Vörösmarty Mihály - lánya az apa halála (1855) után testvéreivel együtt édesanyja (Csajághy Laura) és Deák Ferenc gyámsága alá került. Széll Kálmán Deákon keresztül ismerhette meg Ilonát. Esküvőjüket 1867. szeptember 15-én tartották Pesten a Bazilikában, majd az ifjú pár Rátótra költözött. 1868. május 19-én születtek ikreik, azonban a fiú a következő napon elhunyt. Lányuk, Széll Ilona 1897-ben Bernrieder János Tolna megyei birtokos felesége lett. Ő adta ki 1926-ban nagyanyja, Vörösmarty Ilona emlékiratait. A könyv címe: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. 2017-ben az Athenaeum Kiadó gondozásában újra megjelent: Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim címmel. A magyar „first lady” írása remek társadalmi tabló a kiegyezés kori Magyarországról, ahol olyan politikusok társaságában látjuk a visszaemlékezőt, mint Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, és természetesen a középpontban Deák Ferenc.
