- 1905. február 1-jén dr. Kiss Elemért (1874-1944) a szentgotthárdi járás főszolgabírójává választották. E tisztséget 1930-ig töltötte be. Nyugdíjba vonulásakor megkapta a Szentgotthárd díszpolgára címet.
- 1905 februárjában még állt a Széll Kálmán tér keleti oldalán, a várkert mellett Havel József szabó háza, az utolsó főtéri zsúptetős ház. Helyére Braun Mihály órás építtetett egy szép, modern épületet. Homlokzatán megtalálható volt a négy évszak ábrázolása, melyekből mára sajnos csak kettő maradt. Az épületben ma fogászati rendelő és virágbolt, valamint két lakás található.
- 1905. szeptember 21-én halt meg Nagyfalván (ma: Mogersdorf) Lóskay Bekény ciszterci szerzetes paptanár, az 1848-49-es szabadságharc hadnagyi rangban szolgáló legendás tisztje. A szentgotthárdi temetőkápolna külső falán sírtáblája ma is látható. Lóskay József néven született Pápán. 18 évesen belépett a bencés rendbe, de amikor kitört a szabadságharc, 7 társával együtt levetették a reverendát, és beálltak katonának. Lóskay több tucat csatában mutatta meg a bátorságát, a hírneves „vörössipkások” között kezdte katonai pályafutását, Perczel Mór segédtisztje lett. Ott volt pl. a nevezetes kápolnai csatában (1849. február 26-27.), majd részt vett a dicsőséges tavaszi hadjáratban, harcolt Buda visszafoglalásáért (1849. május) és a vesztes debreceni csatában (1949. augusztus 2.). A világosi fegyverletétel után bujkálnia kellett. Kispapnak tanult, majd Székesfehérváron belépett a ciszterci rendbe, ekkor kapta a Bekény nevet. A kardot katedrára cserélte, így küzdött tovább nemes céljaiért. 1853-tól a rend különböző iskoláiban - Egerben, Pécsett és Székesfehérvárott - tanított latint, magyar nyelvet és irodalmat. A Vasárnapi Újság 1861. április 28-án megjelent számában olvasható Jókai Mór Lóskay Bekényt méltató írása, melynek címe: Egy katholikus papról. Így jellemezte: „Végig harczolva, végig szenvedve az egész szabadságháborút, ő is ott volt társaival Világoson, ahol tudjuk, hogy mi történt. Ekkor azt mondák egymásnak: A fegyvert kivették kezünkből, most más fegyverrel fognak ellenünk küzdeni, a szellemet fogják ostromolni, gyerünk oda, védjük ott a hazát, s a hős katonából lett pap: így lett L[óskay] B[ekény] a zirczi cisztercita rend egyik kitűnő tanára.” Számos tanulmánya mellett 1863-ban tankönyvet is megjelentetett tanítványai számára. 1881-ben helyezték a szentgotthárdi apátságba, Nagyfalván (ma: Mogersdorf) szolgált lelkészként. Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, nélkülözhetetlen szereplője volt a szentgotthárdi társadalmi és politikai rendezvényeknek. 1889-től a rend nesztoraként tisztelt pap nyugdíjas éveit töltötte a rendházban. 1904. szeptember 25-én a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban tartotta aranymiséjét. Vajda Ödön zirci apát, a volt iskolatárs vezette az oltárhoz. A jeles napon együtt ünnepeltek Szentgotthárd egyházi és világi vezetői. 1905-ben a ciszterci és más szerzetesrendek képviselőinek a jelenlétében a temetőkápolna közelében temették el.
- 1905. október 5-én született Tornaszentandráson Kalász Elek (†1974). A ciszterci rend tagjaként 1934-1937 közt volt Szentgotthárdon erdőfelügyelő és jószágkormányzó. A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszteri gazdálkodás a középkorban c. könyve 1932-ben doktori dolgozatként készült a zirci apátság levéltári anyagának feldolgozásával, így fontos forrása Szentgotthárd és környéke történetének.
