- 1894. február 5-én hunyt el Schill Athanáz, a ciszterci apátság zirci korszakának első szentgotthárdi perjele (1878 és 1886 között). Székesfehérvárott született 1821. május 5-én. Szerzetes tanárként kezdte pályáját. Az egri főgimnáziumban latint és német nyelvet, valamint természettudományos tárgyakat tanított, majd Hercegfalván lelkészként tevékenykedett. Szentgotthárdon nagy szerepe volt a település elmagyarosodásában. Az elemi iskolában bevezette a magyar nyelvű oktatást, a szegény családból érkező diákokat ingyen tankönyvekkel segítette. Szigorúan ellenőrizte a tankötelezett korú gyermekek iskolába járását. Nyugdíjas éveit is itt töltötte 1888-től. A Temetőkápolna mellé temették el, sírtáblája a kápolna külső falába beépítve látható.
- 1894. március 20-án Vajda Ödön zirci főapátot I. Ferenc József király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
- 1894. április 10-én tartották a szentgotthárdi téglagyár rt. alakuló közgyűlését, ahol az alaptőkét 20.000 Ft-ban határozták meg, mely 40 db 500 Ft-os címletű névre szóló részvényen szerepelt. Elnök-igazgatónak Usz Gábort, a négy igazgatósági tagnak pedig dr. Weidlich Lajost, dr. Lipp Ferencet, Friedrich Jakabot és Ruisz Rezsőt választották. A cégbíróság 5030.sz. 174/1. sorszámmal április 25-én fogadta el a Szentgotthárdi Első Téglagyár Rt. bejegyzését. 1949-ben államosították, 1999 októberében megtörtént a közel száz éve megnyitott téglagyári épületek és kémény lebontása.
- 1894. május 9-én egyhangúlag elfogadta a képviselő-testület dr. Vargha Gábor javaslatát, hogy Széll Kálmánról nevezzék el Szentgotthárd főterét. Széll Kálmán június 7-én hozzájárulását adta az indítványhoz.
- 1894 szeptemberétől rendelte el a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium az iparostanonc iskolákban heti 1-1 órában a hittan és erkölcstan kötelező oktatását.
- 1894. október 28-án Vajda Ödön zirci apát felavatta a szentgotthárdi elemi iskola felújított épületét. A megnövelt alapterületű és emeletráépítéssel bővített intézményben 4 tanterem, egy tanácsterem, két tanítói és két tanítónői lakást kapott helyet. Az épület jelenleg a városi könyvtárnak ad helyet.
- 1894. november 5-én tartották szűk családi körben Széll Kálmán Ilona nevű lányának és Bernrieder Jánosnak az esküvőjét a gasztonyi templomban. A menyasszony kérői nagybátyja Vörösmarty Béla és Ernuszt Kelemen, Vas megye főispánja voltak; a vőlegényé Széchenyi Sándor és Bernrieder László. A fogadást a rátóti kastélyban tartották.
- 1894 a szentgotthárdi Magyar Királyi Dohánygyár megalapításának éve. A munka a következő év szeptember 1-jén kezdődött meg. A környéken régóta nagy hagyománya volt a dohánytermesztésnek, ezért is sikerült Széll Kálmán volt pénzügyminiszternek, a körzet országgyűlési képviselőjének elérnie, hogy Szombathely helyett Szentgotthárdon épülhessen fel a gyár. Az első évtizedekben, egészen 1935-ig szivart gyártottak, 1945 után itt készült a Munkás cigaretta. A finom, aprólékos munka a nők elhelyezkedését segítette a környéken. A gyár 1948-ig működött.
- 1894-ben már kerékpáros versenyeket tartottak a környéken, főleg Ausztriában. Ebben az évben lett országúti kerékpár bajnokuk Gerger Ferenc, aki Felsőrönökön született 1867.szeptember 4-én. Nagyon tehetséges, hosszú távra specializálódott versenyző volt. Ő nyerte a Párizs – Bécs közötti 1400 km-es országúti versenyt 1894-ben. 1896-ban VB bronzérmes, a következő évben pedig EB aranyérmes lett mint profi kerékpáros versenyző. 1937. március 27-én hunyt el Grazban.
