- 1924. február 1-én két harangot rendelt meg a szentgotthárdi plébánia közössége. A kisebb 225 kg-osat a hívők, az 567 kg-osat pedig a ciszterci rend fizette. Szeptember végére készültek el. Tíz évvel korábban még 9 harangja volt a szentgotthárdi római katolikus egyházközségnek, hat a templomban, kettő a Temetőkápolnában, egy pedig a Schlösslin álló kápolnában. A világháború idején nyolcat elvittek beolvasztásra, mindössze egy maradt.
- 1924. február 23-án tartották a keresztény munkásifjak helyi csoportjának alakuló közgyűlését. Igazgatónak Láng Ince Pál ciszterci lelkészt, igazgatóhelyettesnek Szabó Tihamér hittantanárt, ifjúsági elnöknek Kovács Imre tanulót választották meg.
- 1924 áprilisában a Trianon utáni területvesztések miatt az országgyűlés több gimnázium bezárásáról határozott, mely a gotthárdit is érintette volna. A település dr. Vargha Gábor országgyűlési képviselő és dr. Kiss Elemér főszolgabíró vezetésével összefogott. 1924. május 2-án, első alkalommal dr. Vargha Gábor, dr. Kiss Elemér, Czencz József és Székely Ernő személyesen vitte el a gimnázium működéséről szerkesztett emlékiratot a minisztériumba. Június 20-án újabb „látogatást” tettek Budapesten. Sikeres közbenjárásuk megmentette az intézményt a bezárástól, sőt a minisztérium megemelte a támogatását.
- 1924. május 21-én halt meg Békefi Remig ciszterci apát, egyháztörténész, a MTA tagja. 1858. augusztus 3-án született Hajmáskéren. 1911-ben Vajda Ödönt követte a zirci apáti tisztségben. Megalapította a budai Szent Imre Gimnáziumot, előterjesztésére 1923-ban a pápa felállította a ciszterci rend önálló magyarországi kongregációját. Ő szerkesztette a ciszterci rendnek a millennium évében kiadott Emlékkönyvét, egy fejezetének ő a szerzője. Szentgotthárdi vonatkozású munkája az 1884-ben megjelent Kethely és környékének néprajza. Egri ravatalánál Négyesy László akadémikus, zirci temetésén pedig egykori diákja, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter búcsúzott tőle.
- 1924-ben Szentgotthárdon lett állomásfőnök jágfai Gömbös Ferenc. Az 1928. januári fegyverbotránynál határozottan fellépett a magyar érdekek mellett. 1929. december 1-én 25 éves MÁV szolgálataiért kitüntetésben részesült. Tiszteletbeli tagja volt a keresztény Munkásifjak Egyesületének, dísztagja a Szentgotthárdi Kerékpáros Egyletnek. 1886-ban született Celldömölkön.
- 1924-ben osztatlan bizalommal választották meg Günsberger Izidort a helyi izraelita hitközség elnökévé. 1873-ban Szentgotthárdon született. Édesapja halála után egyedül vezette a jelentős forgalmú gabona nagykereskedést. 50 évesen, 1923 novemberében megalapította a helyi Kereskedelmi Bankot.
