- 1908 januárjától új tulajdonos (Kohn Fülöp) irányításával, Nemzeti Óragyár Szentgotthárd néven ismét termelni kezdett az 1904 nyarán történt tűzeset miatt újraépített óragyár.
- 1908. február 5-én 62 éves korában halt meg Brenner V. János neves szombathelyi építőmester (sz. 1847. 01 25.). Szentgotthárdon született, de családja pár év múlva a megyeszékhelyre költözött. Éhen Gyula polgármestersége idején műszaki tanácsadó volt, és részt vett a város közéletében is. Számos neves épület, köztük az első Takarékpénztár, az Emberbaráti Egylet Kórháza, a Faludy Ferenc Gimnázium (ma főiskola) köszönhető a tehetségének.
- 1908. február 12-én szavazta meg a képviselő testület, hogy 4000 korona költséggel „szolgalakás” épüljön a gimnázium mellé, mely épület július elsejére el is készült. A szolgálati lakást 1996-ban, az új szárny építésekor lebontották.
- 1908. március 28-án hunyt el Kováts Antal, szentgotthárdi községbíró. 1838. június 13-án született Budán, 1876-ban mint adóvégrehajtó került ide a fővárosból. 1879-ben választották meg Szentgotthárd nagyközség bírájának, s ettől fogva magyar nyelven vezették a gyűlések jegyzőkönyveit. A főtéren az ő kezdeményezésére ültettek 25 hársfát a királyi pár esküvőjének 25. évfordulójára. A szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság elnökeként is hazafias missziót teljesített. Tagja lett a helyi iskolaszéknek és a Vas vármegyei törvényhatóságnak.
- 1908 tavaszán özv. Desits Gyuláné a szentgotthárdi fiók evangélikus gyülekezet céljaira magánvagyonából 10.000 koronát ajánlott föl, ezzel megalapítója lett az önálló, helyi missziós egyháznak. A pénzt a József Attila (akkor Hosszú) utcában levő 1 holdnyi Galgóczy-féle telek megvásárlására fordították. Az építkezés 1911 júniusában kezdődött, 1912. október 20-án szentelték fel a templomot.
- 1908 májusában javítani kellett a Nagyboldogasszony templom tornyának kupoláját. Amikor a veszélyes feladatot végzők, Urweisz József helyi bádogos mester és alkalmazottai lebontották a bádogot, egy 1871. május 27-i keltezésű iratot találtak. A több mint 50 méter magasságban elhelyezett irat Széll Kálmánnak, a járás országgyűlési képviselőjének érdemeit taglalta, az aláírók Hambek Alajos szolgabíró és Dezse Pál járási esküdt voltak. 1908. május 29-i dátummal újabb írás került a kupolába, amit a Szentgotthárd hetilap május 31-én teljes terjedelemben közölt.
- 1908 júniusában szentelték föl Kisfalud, (1934-től Máriaújfalu része) kicsiny templomát Szent Péter és Szent Pál tiszteletére. A hagyomány szerint az 1899-ban elhunyt özvegy koldusasszony, Kalamár Mária kisfaludi lakos volt az alapító, aki 400 forintot hagyott a falura, hogy kápolnát építsenek. E nemes tett indította el a munkát, mely 8 éven át folyt saját erőből. A templom nevezetessége, hogy itt tartotta utolsó szentmiséjét Brenner János 1957. december 14-én. Emlékét két márványtábla és a boldoggá avatott káplán csontereklyéje is őrzi.
- 1908 júliusában az 1890 óta működő iparos tanonciskola minisztériumi kitüntetést vehetett át. Az intézmény első igazgatója Pum Károly volt.
- 1908. augusztus 1-jén Postaügynökség nyílt Rábatótfaluban, ahol bárhova szóló levélpostai küldemény feladását végzik. Postai szolgáltatásai még: belföldre, Ausztriába és Németországba 1.000 koronát nem meghaladó pénz, valamint csomagok küldése ill. fogadása és postatakarék ügyletek lebonyolítása. A kirendeltség elszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében is a szentgotthárdi postához tartozott.
