- 1931. január 25-én halt meg Sokoray Elek szentgotthárdi főjegyző, 1909-1927 közt a Vas megyei körjegyzők egyesületének elnöke. 1872-ben született Takácsiban, Veszprém megyében. 1902-től a celldömölki körjegyzőséget vezette, innét hívta és választotta meg egyhangúlag Szentgotthárd nagyközség. Evangélikus egyházfelügyelőként segítette közösségét. 1928 márciusában helyezték el az evangélikus templom előcsarnokában az I. világháborús halottak emléktábláját, rajta a 34 hős nevével, melyet ő kezdeményezett.
- 1931. január 17-én halt meg Unger Román Mihály ciszterci rendi aranymisés áldozópap, nyug. gimnáziumi tanár és lelkész. 1845. január 6-án született Hegyeshalomban, 1867. szepember 17-én lépett a ciszterci rendbe, 1872. augusztus 2-án pappá szentelték. 14 évig tanított, 24 évet töltött lelkészi pályán, 13 évig dolgozott a rendi hivatalokban és 7 évig volt nyugalomban. Temetőnk díszes ciszterci sírjában nyugszik hetedmagával.
- 1931. április 15-én Szentgotthárdon született Szabó Miklós neves karnagy, az egyetlen, aki városunkból indulva Kossuth-díjat kapott. Édesapja Szabó Ferenc zenetanár volt. A helyi gimnáziumból került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. 1952-től 10 éven át az MTA népzenekutató csoport megbízásából népdalokat gyűjtött. Számos országban megfordult mint karnagy, és három kontinens számos egyetemén tanított, szülővárosával sem szakadt meg a kapcsolata. Vezényelte kórusát templomunkban, melyet adományokkal támogatott, érettségi találkozói alkalmából a városrészeket is felkereste, ha tehette, jött halottak napjakor is. Gazdag életpályája Budapesten ért véget 2020. június 11-én.
- 1931. április 26-án engedélyezte a képviselő-testület Karácsony Zoltán cukrászmester kérését, hogy a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti üzlethelyisége előtt a nyári időszakban kerthelyiséget alakíthasson ki vendégei számára.
- 1931. szeptember 14-án halt meg Szombathelyen, a közkórházban 81 éves korában Kassuba Domokos ciszterci apát, gimnáziumi tanár és igazgató. 1851. augusztus 3-án született Gyöngyösön. 1868. szeptember 12-én lépett be a ciszterci rendbe, ahol volt gimnáziumi tanár, igazgató, történetíró. 1874-től Pécsett, 1879-től Egerben tanított, ahol 1892-től főigazgató és perjel volt. A millenniumra megjelent jubileumi ciszterci Emlékkönyv egyik szerzője. Vajda Ödön főapát jóváhagyásával megírta az egri gimnázium történetét. 1917-től haláláig alperjel volt Szentgotthárdon. Nyughelye temetőnkben a ciszter síremlék.
- 1931. szeptember 6-án beszámolt a Rábavidék arról, hogy „Magyarországon van Európa legszebb iskolaszanatóriuma.” Külföldi orvostanárok látogattak el Szentgotthárdra, és osztották meg véleményüket az olvasókkal.
- 1931. december 27-én Szombathelyen született Brenner János. A családjából mindhárom fiú testvér a papi hivatást választotta. 1955. június 19-én szentelték föl. Rábakethelyen lett káplán. (A rábakethelyi plébániához 4 fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa.) 1957. december 15-én éjjel beteghez hívták, útközben gyilkolták meg. Pár nap múlva lett volna 26 éves. 1999-ben kezdődött hivatalosan a vértanú boldoggá avatási eljárása, amit Ferenc pápa 17 évvel később elfogadott, a 2018. május 1-jén szülővárosában, Szombathelyen történt meg. A boldoggá avatás erkölcsi elégtételt jelent, így neve örökké fennmarad. Halálának napján tizedik éve esti gyertyás körmenetet tartanak utolsó útján.
- 1931. szeptember 24-én fából készülő lőtércsarnok építését határozták el az Akasztódombon, melyhez az apátság vállalta a fa adását. Ugyanekkor járda építéséről is döntöttek a Széll Kálmán tér, a Hunyadi és a Kossuth Lajos utcákban.