- 1944. január 13-án Szentgotthárdon halt meg lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér, a járás ny. főszolgabírája. 1874-ben a Bihar megyei Alsólugoson született. 1902. január 1-től a szentgotthárdi járás szolgabírája, majd 1905 februárjától 1934-es nyugdíjba vonulásáig főszolgabírája volt. Községi képviselőként aktívan részt vett a település életében. Elnöke volt a katolikus körnek, a rokkantegyletnek, az önkéntes tűzoltó egyletnek és tagja több más egyesületeknek. Megszervezte a helyi és az őriszentpéteri vöröskeresztes fiókegyletet, az I. világháború alatt tartalék kórházat az előbbi két helyen túl Gyanafalván (Jennersdorf) is. Munkássága elismeréséül 1930 januárjában elnyerte Szentgotthárd díszpolgára címet, ugyanakkor a járás összes (39) települése is díszpolgárává választotta. A 40-es években az olvasó egylet elnöke volt és tagja a Selyemgyár felügyelő bizottságának. Sírja a gasztonyi temetőben van.
- 1944. május 10-11-én Szentgotthárdon is felállították a gettót. 119 szentgotthárdi és 30 környékbeli zsidót gyűjtöttek össze a kaszagyári barakk épületeiben.
- 1944. június 19-én vittek el Szentgotthárdról mintegy 150 főnyi zsidót Szombathelyen keresztül Auschwitzba. Ketten, Leszner Antal és Dreissiger Zoltán cseh területen, éjszaka meg tudtak szökni, mert a leghátsó teherautón utaztak. Hosszú bujkálás és éhezés után kerültek csak vissza Szentgotthárdra.
- 1944. június 30-án született Szombathelyen dr. Szabó László. Neve szorosan összefonódik Szentgotthárd várossá válásának folyamatával. 1973 és 1980 között mint gimnáziumi igazgató, 1980-84-ben mint tanácselnök szolgálta a település fejlődését. 1981-ben jelent meg a Kuntár Lajossal együtt szerkesztett Szentgotthárd tanulmánykötet. 1984-től Szombathelyen folytatta munkáját mint a Vas Megyei Tanács elnökhelyettese. 1989-től 2006-os megszűnéséig a Vas Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója volt. Az 1991-ben a megalakuló Vas Megyei Honismereti Egyesület elnökévé választotta. Kitüntetései: Pável Ágoston emlékplakett, Németh László-díj, Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, Szentgotthárd Város Arany Érme emlékplakett.
- 1944. július elején alakult újjá a Szentgotthárdi Járás Ipartestülete, mivel jelentős számú kisiparos működött a térségben. Elnökük Orbán Ferenc, alelnökeik Dremmel Antal és Halmay Dezső, jegyzőjük Dampf Frigyes, pénztárosuk Pável József lett.
- 1944. október 29-én Szentgotthárdon bezárták az iskolákat, és a középületek, gyárak alkalmas helyiségeit is háborús célra vették igénybe. A gimnáziumba beköltöztették az iskolaszanatóriumot, mert a szanatórium épülete hadikórház lett.
- 1944 novemberében a front elől menekülő regisztrált civilek száma Szentgotthárdon 465 fő volt, később követhetetlenné vált. Egyre többen kerestek menedéket a front elől. Településünkön helyezték el a bezárt iskolákban, középületekben, gyárakban a marosvásárhelyi hadikórházat és a budakeszi honvéd szanatóriumot 994 illetve 354 beteggel. A helyi közigazgatás felett a Nyilas Párt vette át a felügyeletet. Decemberben a Szálasi kormány kultuszminisztériuma (kb. 200 fő) az apátság épületébe költözött be. Egyre nőtt a katonai jelenlét is: a határvadász őrs, légvédelmi figyelőőrs, pályaudvari parancsnokság és a III. pótzászlóalj több száz katonája tartózkodott településünkön. Jelen volt a német hadsereg közel 100 katonája is.
- 1944. november 19-én a Máriaújfalu állomásra beérkező vonatot érte légitámadás, melynek során 25 polgári személy halt meg.
- 1944. december 11-én egy amerikai repülőgép támadta meg a Máriaújfalu felől Szentgotthárd felé haladó vasúti szerelvényt. A vonaton németországi katonai kiképzésre induló hunyadista önkéntes fiatalok voltak. Közülük összesen 53-an haltak meg közvetlenül a helyszínen, vagy pár napon belül a sérüléseikbe. A temető hősi parcellájába lettek eltemetve.
- 1944. december 24-én (majd jan. 19-én és februárban) több teherautón érkeztek Szentgotthárdra Pannonhalmáról a Szépművészeti Múzeum kincsei, festmények, szobrok, arany és ezüst tárgyak. A Múzeum igazgatójának, dr. Csánky Dénesnek Rájniss Ferenc nyilas kultuszminiszterem adott utasítást a műkincsek nyugatra menekítésére. Szentgotthárdon a ciszterci apátság pincéjében helyezték el őket titokban. Itt készítettek róluk listát, amely a világháború után a visszaigénylésükhöz adott alapot. A műkincsek nagyobb részét – 80 ládányi anyagot – 1945. március 30-án, a szovjet hadsereg bevonulása előtt sietve vonaton nyugatra vitték, míg kb. 45 ládányi a pincében maradt. Szentgotthárdról az új kormányzat 1945. június elején szállította Budapestre az itt fellelt műkincseket. Az Ausztriában az amerikaiaik kezére került két vagonnyi anyag 1946 januárjában a „Műkincs-vonaton” és 1947 áprilisában az „Ezüst-vonaton” került vissza Magyarországra.
- 1944. december 27-től kijárási tilalmat rendeltek el a polgári személyeknek éjjel 11 óra 30 perc és reggel 5 óra közt.
