A kiállítás összeállításához Szabó Elekné Csider Bernadette, a szentgotthárdi Zeneiskola első igazgatója készülő könyvének anyagából válogatott részleteket.
A kiállítás felrakása és a megnyitó képei
Emlékek a szentgotthárdi zeneoktatás történetéből
2. tabló - Az állami zeneiskolai oktatás kezdetei Szentgotthárdon
3. tabló - A Zeneiskola története évszámokban
4. tabló - Kiemelkedő növendékek
7. tabló - Külföldi kapcsolatok és művészeti csoportok
Kép-vetítés a szentgotthárdi zeneoktatás történetéből
A kiállítást Szabó Elekné Csider Bernadette rendezte. A szentgotthárdi Zeneiskola első igazgatója készülő könyvének anyagaiból válogatott részleteket. Egy tablót szenteltünk az előzményeknek, amelyen áttekintést kapnak a látogatók a magán- és intézményes zeneoktatás kezdeteiről. Értékes adatokkal, fotókkal és dokumentumokkal járultak hozzá a kiállításhoz a Zeneiskola későbbi igazgatói: Csukly Gergely és Sebestyénné Németh Eszter.
Az üveges vitrinekben elhelyezett dokumentumok a Zeneiskola eredményes működéséről tanúskodnak.
A kiállításhoz készült prezentáción további fényképek láthatók a Zeneiskola működésének több mint 4 évtizedéből.
A kiállítás felrakása és a megnyitó képei
Emlékek a szentgotthárdi zeneoktatás történetéből
Kiállításunkon a szentgotthárdi zeneoktatás történetét kísérhetik nyomon a tablókon. A XX. század elején Mathiász Artúr igazgatása alatt kötelező lett az ének-zene tantárgy bevezetése a gimnáziumban. A két világháború között magántanárok működtek, majd a 60-as években elindult a zeneoktatás reformja Magyarországon.
1969-ben Szentgotthárdon is megkezdődött az állami zeneoktatás, először a tagiskolában, majd 1981-től az önálló Zeneiskolában. A gazdag zenei hagyományokkal rendelkező településen az új intézmény felpezsdítette a kulturális életet, s kinevelte a zeneértő közönséget és a zeneoktatás szakembereit.
A kiállítás tablóin megismerhetik a Zeneiskola történetét, a kiemelkedő növendékeket és tanárokat, a közreműködésükkel megvalósult városi rendezvényeket, az iskola gazdag külföldi kapcsolatait, művészeti csoportjait.
Az intézményes zeneoktatás kezdetei
Magyarországon a XIX. század végén a kiszélesedő iskolai zeneoktatás csúcspontja a Liszt Ferenc Zeneakadémia megalakulása volt. A zenei élet országszerte felpezsdült, a nagyobb településeken sorba alakultak német mintára a dalárdák és egyletek. Így történt ez Szentgotthárdon is.
A gimnáziumban az 1903/04-es tanévtől kötelező lett a zeneoktatás. Mathiász Artúr gimnáziumi igazgató irányításával megalakult a gimnáziumi énekkar, az ifjúsági zenekar, majd a vegyeskar és a férfikar is. 1912-től a férfikar önképzőkör keretében működött. A kórus vezetői voltak a későbbiekben: Holpert Gyula, Luka Ferenc, Bárdos Ferenc és Szabó Ferenc. Mathiász Artúr szervezte meg a tűzoltók fúvós zenekarát is.
Magán zenetanárok működése
A két világháború között a magán zeneoktatás is virágzásnak indult. Magyary Jolán, aki a Nemzeti Zenedében szerzett diplomát, magán zeneiskolát létesített, melyet 10 éven át működtetett. Zongorát tanított növendékeinek. 1945-ben a zirci ciszterci Regina Mundi közösségben szerzetesnő lett.
Későbbi magántanár a Grácban végzett Wagner István, aki 1989-ig fogadott tanítványokat. Zongorát, harmonikát tanított, de volt gitáros növendéke is. Tanítványai főleg a könnyű műfajban, a nagyközségi kulturális rendezvényeken jeleskedtek hangszertudásukkal. A zenei pályára készülőknek (pl. Unger Edit) komoly elméleti ismereteket oktatott. Gálosi Béla nevű növendéke a Kék Ritmus zenekar zongoristája lett.
Zeneoktatói munkaközösségek
Kodály kezdeményezésére a 60-as években elindult a zeneoktatás reformja, kialakulnak a munkaközösségek. Szentgotthárdon a 60-as évek elején jött létre Böröcz Iván igazgató vezetésével. A közösség tagjai voltak: Ipoly Szilvia, Molnár Éva, Nagy Ibolya, Nyírő Józsefné (zongora); Szabó Ferenc, Ágoston János (hegedű); Pilipár Nándor, Papp Gyuláné, dr. Bankits István (szolfézs). Növendékeik közül az ének-zene tanári pályát választotta Trifusz Mária.
A zeneoktatást összekapcsolták a helyi közművelődéssel. Alkalmi zenekarok alakultak, melyekbe bevonták a hangszerismerettel rendelkező értelmiségieket, sőt a nagyobb tanulókat is. Így több zenés színdarab előadására került sor, melyeket Szabó Ferenc és Böröcz Iván vezényelt.
2. tabló - Az állami zeneiskolai oktatás kezdetei Szentgotthárdon
A Körmendi Zeneiskola tagozataként (1969-1981)
1969 őszén indult a tagozat a Zeneiskola mai épületének emeleti termeiben. Az igazgató, Fejérvári Benedek irányításával a zeneoktatást az anyaiskola tanárai kezdték el. 1970-ben letelepedett Szentgotthárdon az első zenetanár házaspár: Mérei János és Méreiné Horváth Mária.
1974-ben a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar függetlenedett, tagjainak zömét a megye zeneiskoláiból toborozták. A Fejérvári és a Mérei házaspár is a zenekart választotta. A Körmendi Zeneiskola vezetője Sabáli László lett. A Mérei házaspár helyét Orosz Sándor gordonkatanár és Oroszné Bíró Ágnes zongoratanár vette át.
A tanulói létszám 1980/81-es tanévben 106 főre nőtt. Ennek az időszaknak tehetséges növendékei, akik felvételt nyertek a Zeneművészeti Szakiskolába: Petrovics István (zongora), Lőrincz Henrietta (ének-szolfézs), Hajtó Eleonóra (gordonka), a Tanárképző Főiskola ének-zene szakára: Kuntár Judit és Tamus Beáta.
Szentgotthárd várossá fejlesztésének egyik eleme volt az önálló zeneiskola létesítése. Az előkészítés 1979-ben indult, a feladatra Szabó Eleknét kérték fel, aki 1979 nyarán igazgatóhelyettesi státuszt kapott. A tagozatból fiókiskola lett, önálló de szűkös költségvetéssel, mostoha körülmények között. Szakmai segítséget az anyaiskola és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar adott. További tanárok voltak: Bognár György, Bokor Andrea, dr. Görgényi Gyula, Horváth Piroska, Nagy Istvánné, Papp Tibor, Takács Judit.
Az önálló zeneiskola megszületése 1981
A Zeneiskola célja az volt, hogy felpezsdítse a gazdag zenei hagyományokkal rendelkező település kulturális életét, kinevelje a jövő zeneértő közönségét és szakembereit. A zeneiskola három földszinti teremmel bővült. A tanulói létszám növekedett, de nehéz volt tanárokat letelepíteni a határsáv miatt elzárt településen. Szerencsére a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar karmestere (Petró János) engedélyezte a művészeknek az óraadást. Emellett igyekeztek zenei pályára irányítani tehetséges helyi növendékeket, akik tanárként visszatértek iskolájukba.
Sikerült mindig a szakmájukat szerető, lelkes kollégákkal dolgozni. Az első önálló tanév 163 tanulóval, 4 kinevezett (Szabó Elekné, Szalai Erika, Nagy Istvánné, Holbók Lajos) és 4 szerződéses (dr. Görgényi Gyula, Soós Zoltán, Szarvas Magdolna, Tamus Beáta) tanárral indult.
A Zeneiskola az első tanévtől kezdve jelen volt Szentgotthárd ünnepi rendezvényein. Növendékeiből „úttörő zenekar” jött létre a városavató ünnepségére. Bekapcsolódtak az országos versenyekbe, eredményesen szerepeltek a megyei zeneiskolai bemutatókon. Hangversenyeket szerveztek a növendékek, ill. tanárok részvételével. Megalapozták a város komolyzenei életét neves művészek, zene- és énekkarok koncertjeivel. felvették a kapcsolatot ausztriai zeneiskolákkal.
3. tabló - A Zeneiskola története évszámokban
1969 Megkezdi működését Szentgotthárdon a körmendi Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata.
1979 A szentgotthárdi tagozat fiókiskolává alakul.
1981. aug. 1. Létrejön az önálló intézmény Szentgotthárdi Állami Zeneiskola néven - Igazgató: Szabó Elekné Csider Bernadett (1981-1991)
1984 Őriszentpéteren kihelyezett tagozat létesült.
1984 Kapcsolatfelvétel a jennersdorfi zeneiskolával.
1987 Megalakult a Rábavölgyi Vonószenekar.
1989 ill. 1991 Ünnepségsorozat az állami zeneoktatás 20. és az önálló Zeneiskola 10. évfordulóján.
1991 Igazgató: Csukly Gergely (1991– 2016)
1992 Magyarlak-Csörötnek településeken kihelyezett tagozat nyílik.
1992-től folyamatosan megrendezésre kerülnek az iskola nyári zenei táborai.
1992 illetve 2001 A Zeneiskola és Szentgotthárd zenei életét támogató alapítványok jönnek létre.
1995 IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál helyi rendezvénye.
1997 Közös PHARE – CBC projekt a Jennersdorfi és Ptuji zeneiskolákkal.
1998 A teljes épület a Zeneiskola rendelkezésére áll.
1999 A Zeneiskola felveszi a Takács Jenő zeneszerző nevét.
2000 A Zeneiskola CD lemezt ad ki Szentgotthárd zenei élete az ezredfordulón címmel.
2002/03 A jennersdorfi és rohonci zeneiskolával közös PHARE projekt lebonyolítása.
2005 A Zeneiskola tevékenysége bővül a képző- és iparművészeti ággal.
2006 25 éves jubileumi ünnepség
2007 A Zeneiskola elnyeri a Kiváló művészetoktatási intézmény minősítést.
2008 A szentgotthárdi, egyben a magyar kultúrát képviseli a Zeneiskola tantestülete Görögországban.
2016 Igazgató: Sebestyénné Németh Eszter (2016 - )
2020 Hagyománnyá vált az adventi kalendárium megjelenése a Zeneiskola honlapján.
2022 Gálaünnepség a Zeneiskola 40 éves fennállása alkalmából.
A Szentgotthárdi Zeneiskola 1981-es alapítása óta számos szervezeti formában működött, elnevezése is változott, de működése végig folyamatos volt és megőrizte szakmai önállóságát.
Jelenlegi elnevezése: Takács Jenő Alapfokú Művészeti Iskola
Fenntartója a Szombathelyi Tankerületi Központ, de a Szentgotthárdi Önkormányzat támogatását is élvezi, továbbá elismerését több alkalommal megkapta.
4. tabló - Kiemelkedő növendékek
Keserü Balázs (1979—1997)
A kiemelkedő tehetségű, fiatalon elhunyt zeneszerző a „Szentgotthárdi mise” c. oratórikus művével beírta nevét városunk zenei történetébe. Az ősbemutató 1996-ban volt, a mű cd-n is megjelent. Több rövidebb lélegzetű művét is bemutatták.
Dzsida Péter (1971— )
A szentgotthárdi könnyűzenei élet kimagasló alakja, zeneszerző. Művei bemutatásában a Zeneiskola is közreműködött.
- 1991: Idegen - rockoratórium, szövegíró: Antal Zsuzsanna
- 1993. Talán megőriz bennünket az idő - kórusmű a Gimnázium centenáriumára, szövegíró: Antal Zsuzsanna
- 1996. Terra Hungaria - rockopera a millecentenárium évében, szövegíró: Dömötör Gyuláné Biczók Judit.
Zenetanári, előadóművész végzettséget szereztek:
| Hajtó Gertrúd Zsófia* | Herczeg Erzsébet |
| Németh Eszter* | Papp Csaba |
| Herczeg Anita* | Csukly Anna |
| Tolvaj Annamária | Kulcsár Norbert |
| Herczeg Réka* | Rápli Péter |
| Mód Orsolya | Csomós Vince |
| Tóth Artúr | Hurtik Rita |
| Vass Ágnes | Kovács Lili Eszter |
| Vass Judit | Kocsis Dóra |
| Czikora István | Vadász József |
| Reibling Ervin* |
*Zenetanári tevékenység a szentgotthárdi zeneiskolában
Kapcsolattartás a volt tanítványokkal
A zeneiskola tantestülete figyelemmel kíséri növendékei további szakmai pályafutását. Több volt tanítvány tanárként is bekapcsolódott az alma mater munkájába.
Tanítani visszatért növendékek:
- Hajtó Eleonóra
- Károly Andrea
- Hadrik Tímea
- Korpics Ferenc
- Dzsida Péter
- Deutsch Szilvia
- Sulics Renáta
- Szűcs Bálint
2023-ban még zenei pályán tanulnak:
- Brassai Ábel
- Horváth Bettina
- Papp Tamás
- Sebestyén Virág
- Páli Borka
- Kövesdi Anna
- Horváth Tamara
- Orovicz Klarissza
- Horváth Blanka Zonga
Fellépések a városban
A zeneiskola a művészeti oktatás keretein belül (a szakmai versenyeken való részvétel mellett) fontos szerepet vállalt a város kulturális életében színvonalas műsorokkal. Létrejött a Zenebarátok Köre, tagjai előadások és koncertek keretein belül ismerkedhettek a zenetörténet remekműivel. Az évek során az alábbi rendezvényeken vált rendszeressé a zeneiskolás növendékek és pedagógusok közreműködése:
| október 4 | zenei világnap |
| okt./nov | az idősek világnapja |
| december | Mikulás-napi műsor |
| adventi, karácsonyi hangversenyek | |
| szülői munkaközösségi bál | |
| március 8. | nőnapi hangverseny |
| május 1. | városi ünnepségek |
| június | pedagógus-nap |
| Semmelweis-nap | |
| tanévzáró ünnepség | |
| kiállítás-megnyitók |
Bekapcsolódás a városi koncertek szervezésébe
A város zenei életét színesítették a meghívott előadóművészek fellépései. A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Capella Savaria hangversenyeit szívesen fogadta a zeneértő közönség.
2001-ben Rápli Róbert kezdeményezésére újraindult a bérletes hangversenysorozat a Zeneiskola szervezésében. A koncertek a város kulturális életének fontos részévé váltak, melyek lehetőséget biztosítanak a zeneszerető közönség számára ismert előadóművészekkel való találkozásra. Évente ismétlődő rendezvények a tanári koncertek és a zenei pályán továbbtanuló öregdiákok hangversenyei is.
Színpadi művek
Az évtizedek alatt a Zeneiskola többször vállalkozott színpadi művek bemutatására. Az előadásokon a hangszeres növendékek mellett fontos szerepet kaptak a szolfézs csoportok és a magánénekes növendékek.
Színpadra állított zenés darabok:
- A brémai muzsikusok – közös munka a jennersdorfi iskolával;
- Békefi Antal: Csodafű – Szabó Elekné Csider Bernadette rendezésében.
Zenei táborokban feldolgozott művek
- Presser Gábor: Maszathegy;
- Tamássy Zdenkó: Palacsintás király.
Zleovszki-Mayer Julianna rendezésében bemutatott művek:
- Presser Gábor: Padlás;
- H. Arlen: Óz, a nagy varázsló;
- Dés László: A dzsungel könyve.
Zenei táborok
1992-től minden évben a Zeneiskola nyári zenei tábort szervez növendékeinek. A muzsikálási kedv erősítésében, a közösség építésében és a csoportok fejlesztésében a táboroknak kiemelkedő szerep jut a mai napig.
Művészeti bemutatók
Az évente visszatérő művészeti bemutatók betekintést nyújtanak a város közössége számára a Zeneiskola szakmai munkájába. A Szülői Munkaközösség segítségével rendezett bemutatók prezentálják a zenei együttesek, képzőművész tehetségek fejlődését, egyúttal találkozást is biztosítanak a művészeti nevelés iránt nyitott partnerek számára.
Végzősök hangversenye
A 2000-es évektől - a gimnáziumi hagyományokhoz hasonlóan - a Zeneiskola az alapfokot, illetve továbbképzős éveket befejező tanulói részére búcsúhangversenyt szervez. A végzősök hangversenyeinek dokumentációja, fotók, videók, műsorok a helyi művészetoktatás kutatható dokumentumai.
Népdaléneklési, zenetörténeti versenyek
A zenei vetélkedők szervezésével a Zeneiskola a Szentgotthárd–Őrség–Körmend térségének általános és középiskolás tanulóit igyekszik motiválni a magyar és az egyetemes zenei kultúra iránti érdeklődésükben.
Névadó zeneszerzőnk
A szentgotthárdi Zeneiskola 1999-ben felvette Takács Jenő magyar származású zeneszerző nevét. Az iskolának személyes, élő kapcsolata volt a zeneszerzővel, felvállalta munkásságának népszerűsítését. Az intézmény kottatára szinte a teljes Takács Jenő életművel rendelkezik. 2003-ban az iskola gondozásában könyv jelent meg a névadó zeneszerzőről.
7. tabló - Külföldi kapcsolatok és művészeti csoportok
Külföldi kapcsolatok
A magyar – osztrák – szlovén hármas határ térségében a Zeneiskola is fontosnak tartja a külföldi kapcsolatokat. Az évtizedek során a Zeneiskola közös programokban vett részt a szlovéniai Ptuj, Muraszombat, Lendva városok hasonló intézményeivel, valamint az ausztriai Höchst város kulturális csoportjával és a rechnitzi (rohonci) Takács Jenő Zeneiskolával.
Egészen egyedi partneri kapcsolatot ápol az iskola az osztrák Zentralmusikschule Jennersdorf intézménnyel. Közös produkciójuk volt A brémai muzsikusok gyermekopera bemutatása. A két iskola határon átnyúló együttműködésben 1987 óta közös vonószenekart is működtet.
Rábavölgyi Vonószenekar
A művészeti együttes vezetését 1987-től Günter Fiedler (Jennersdorf), majd 2003-tól Bene Krisztina (Szentgotthárd) látta el. A próbák váltakozva zajlanak Szentgotthárdon és Jennerdorfban.
A zenekar fennállása óta mintegy 200 zenész működött közre az együttesben, barátságok születtek, kapcsolatok épültek, mely kihat a művészeten kívüli területekre is. A zenekar kiemelkedő rendezvényei voltak a Szentgotthárdon és Jennersdorfban tartott közös koncertek, CD- és rádiófelvételek, a Phare-CBC programokban való együttműködés.
Az iskola művészeti csoportjai
A Zeneiskola pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepel a csoportos muzsikálás megszerettetése. A tantestület fontos feladatának érzi a felnőttkori amatőr muzsikálás előkészítését, az utánpótlás biztosítását a térség amatőr művészeti együttesei számára.
Szentgotthárdi Ifjúsági Énekegyüttes
Az iskolai kóruskultúra ápolása és a szentgotthárdi kórusok utánpótlása érdekében a Zeneiskola 2011-ben megalakította a Szentgotthárdi Ifjúsági Énekegyüttest. Az eltelt évek alatt nagyon sok fellépésük volt városi, egyházi és egyéb rendezvényeken. Évente több alkalommal lépnek fel közös koncerteken a város amatőr kórusaival. Az énekegyüttes vezetője: Sebestyénné Németh Eszter.
Ifjúsági Fúvósegyüttes
Az Ifjúsági Fúvósegyüttes működése szintén több évtizedre nyúlik vissza, fő feladata az utánpótlás biztosítása Szentgotthárd Város Fúvószenekara számára. 2017-ben a zenekar bejutott a IX. Országos Zenekari Verseny országos döntőjébe. A csoport vezetői voltak az évek során: Soós Zoltán, Landvai Ferenc, Pass Róbert, Sipos Éva.
Alkalmi csoportos muzsikálás
A nagyobb együttesek mellett a Zeneiskola tanszakai folyamatosan alakítottak kisebb létszámú kamaraegyütteseket, melyek szakmai és közösségi rendezvényeken képviselték a Zeneiskolát, illetve színesítették a térség kulturális életét.
A kiállítás a Móra Ferenc Városi Könyvtár és Pável Ágoston Múzeum keretében működő szentgotthárdi Honismereti Klub szervezésében készült. Az anyagokat összegyűjtötte és válogatta Szabó Elekné Csider Bernadette. Munkáját segítették a klubtagok, különösen Horváth Zsuzsanna, Molnár Piroska, Mátrainé Bezenhoffer Erika, Szerzőné Mikos Magdolna és Herczeg Rita.
A tablók (fényképek és szövegek) összeállításába bekapcsolódtak a Zeneiskola igazgatói: Csukly Gergely és Sebestyénné Németh Eszter. Köszönjük szíves közreműködésüket!
A tablók grafikai tervezése és a nyomtatás a TOSO Kft. (Sohár Károly) munkája.
A fényképek forrásai:
- MFVK helytörténeti gyűjteménye
- Takács Jenő AMI gyűjteménye
- Szabó Elekné Csider Bernadette fotói
A kiállítás sikeréhez fényképekkel és más dokumentumokkal hozzájárultak:
- Ágoston Gábor
- Herczeg Katalin
- Keserüné Becker Ibolya
- Oldalné Holecz Magdolna
- Schrey József
- Dr. Székely Ernő
- Székely Gábor és Ákos
- Unger Bernadett
- Vari Balázs
- Variné Trifusz Mária
Köszönjük!
