A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
Emléktáblák (37)
Bujatti Herman a szentgotthárdi Selyemgyár egyik vezetőjeként és kórházalapítóként 1916-ban elnyerte a Szentgotthárd díszpolgára címet.
Vajda Ödön zirci apát Szentgotthárd oktatásügyének és városiasodásának támogatója.
Lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér szentgotthárdi főszolgabíró hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában.
Városunk névadója egyike volt kora legnagyobb hatású egyházi vezetőinek Európában.
A Wieser család alapította 1901-ben szentgotthárdi kaszagyár elődjét, az Első Magyar Kasza- és Sarlógyárat.
A könyvtáros, újságíró, szerkesztő, népművelő, néprajzi gyűjtő, helytörténész gazdag életútja számos ponton kapcsolódik Szentgotthárdhoz.
1923-ban született Szentgotthárdon. 1954-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pécs, Debrecen, Kecskemét után 1962-től a veszprémi Petőfi Színház tagja, majd a társulat egyik vezető színésze volt. 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott . A szentgotthárdi temetőben nyugszik.
Boa Endre és Bedi László alkotása
Metod Frlic, szlovén szobrász alkotása
Gömbös László alkotása
Vanyúr István alkotása
Tasnádi József installációja (eltávolítva 2019-ben)
Robert Jurak, szlovén szobrász alkotása a Várkertben
Boris Prokofjev szlovén művész alkotása a Széchenyi iskola bejáratánál
Pál Zoltán kompozíciója