"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."
Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.
Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.
Kiállítás összefoglalója
A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.
A megnyitó bemutatása
A szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.
A kiállítás bemutatójaAz Országos Szlovén Öbkormányzat és a Magyarországi Szlovének Szövetsége tisztelettel meghívja Önt a
SZLOVÉN KULTÚRA NAPJA
alkalmából tartandó rendezvényre, mely 2024. február 8-án 14:00 órakor lesz a Szlovének Háza konferenciatermében (9970 Szentgotthárd, Gárdonyi út 1.).
A kultúra és nyelv jelentőségéről dr. Darjo Felda, a szlovén nevelésügyi és oktatási miniszter beszél.
Az ünnepi műsorban közreműködnek:
a szentgotthárdi általános iskolák
a Szent Gotthárd Gimnázium
valamint a
III. Béla Szakképző Iskola szlovénul tanuló diákjai
és a MSZSZ felnőtt kultúrális csoportjai.
Az ünnepséget követően szeretettel várjuk a Lipa étteremben tartandó fogadásra.
"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."
A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.
Kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan készítsünk javaslatot?" -cikket.