"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."
Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.
Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.
Kiállítás összefoglalójaA Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.
A megnyitó bemutatásaA szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.
A kiállítás bemutatójaA Bordó Sárkány, saját meghatározása szerint „középkori világzenét” játszik. Az autentikus, magyar és európai középkori dalokat és táncokat bátran ötvözik saját alkotói elképzeléseikkel. A középkori hangulatba ültetett Bordó Sárkány dalok a mai kor világzenei hangzásvilágához igazodó, táncra perdítő, erőteljes dinamikai felfogásban szólalnak meg.
A zenekar, megalakulásától számítva 16 országban adott már koncertet. A nemzetközi színtéren bemutatta műsorát többek közt Norvégiában, Észtországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Németországban is. A zenekar, a Magyar Intézetek közül a Római, a Bukaresti és a Tallinni Magyar Intézetben, valamint a Varsói Magyar Intézet szervezésében adott nagy sikerű koncertet.
Hazánkban többek közt az alábbi helyszíneken, fesztiválokon játszott az együttes: Zeneakadémia, Magyar Állami Operaház, A38, Instant, Szimpla kert, Kobuci kert, Fonó, Fészek Művészklub, Budapesti Nyári Fesztivál, Mesterségek Ünnepe, Nemzeti Vágta, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál, Debreceni Borkarnevál, Mesterségek Dicsérete, Campus fesztivál, SZIN, Vidor fesztivál, Művészetek Völgye.
A zenekarnak eddig 5 nagylemeze jelent meg; 2010-ben „Világfa”, 2013-ban „Óperencia”, 2018-ban „A Lány és a Sárkány” 2021-ben a „XX. századi krónikás”, 2023-ban pedig „5”-címmel publikáltak új albumot.
"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."
A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.
Kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan készítsünk javaslatot?" -cikket.