A Szentháromság templomot a falu evangélikus és a római katolikus hívei együtt építették fel 1888-ban, és 1921-ig közösen használták. Ekkor az evangélikus közösség megépítette saját „tornyos” iskoláját, és ebben tartotta az istentiszteletet.

A füzesi római katolikus hívek egy része 1936 előtt Rábakeresztúrhoz (ma Heiligenkreuz), a „hegy” keleti része Felsőrönök plébániájához tartozott. 1920-ban a trianoni döntés értelmében Rábakeresztúr Ausztriához került, így országhatár választotta el a falut a plébániájától. Ez azt jelentette, hogy legtöbb esetben szentmisére, keresztelőre, bérmálásra, esküvőre is át kellett járniuk a híveknek a határ túloldalára, temetésre pedig onnét jött a plébános. 1936-ban Grősz József püspök elérte, hogy az egész Rábafüzes a rönöki Szent Imre plébániatemplomhoz tartozzon. 1937. november 1-től lett saját plébánosuk Weber Antal személyében, aki korábban Sárváron volt káplán. 1951 (a felsőrönöki plébános külföldre szökése) után feladatul kapta a rönöki plébánia ellátását is. Weber Antal megszakítás nélkül 43 éven át végezte szolgálatát, egészen 1980. december 19-én, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. Budapesten, a rákoskeresztúri temetőben temették el, hamvait 2006-ban átszállították a zoborhegyi Regnum Marianum altemplomába.

Az egyhajós, homlokzati toronnyal megépített kis templomba dél felől léphetünk be. Az I. világháború alatt elvitt harangot hazai és amerikai adományokból pótolták. 1921. október 21-én szentelte fel Bartl József rönöki plébános a gráci Szabó cégnél készült, a Szentháromság képével díszített H hangolású harangot, melynek súlya 239,5 kg. Felirata: „Szentháromság, irgalmazz nekünk!” és „A rábafüzesi római katolikus egyházközség tulajdona”. Ugyanitt készült két kisebb harang. A közepes méretű (D hangolású) harang tömege 158 kg. Szűz Mária képe és a következő feliratok vannak rajta: „Könyörögj érettünk!” valamint „Máriának szenteltek, a Szeplőtelen Szűznek, én szólítalak imádságra, akihez áhítattal esedezel.” A kisharang tömege 83,5 kg, a Szent Őrangyal képe került rá „Könyörögj érettünk!” felirattal. A felszentelésük 1922. október 15-én történt Josef Schwarz nagyfalvi (mogersdorfi) esperes vezetésével és Karl Neubauer rábakeresztúri (heiligenkreuzi) valamint Bartl József felsőrönöki plébánosok közreműködésével. A legkisebb harang nincs a toronyban, hollétét nem ismerjük.

A templom eredeti oltárának oszlopos, boltíves építménye az 1980-as évek végére tönkrement, csak egy fotó őrzi az emlékét. A Szentháromságot ábrázoló olajfestmény van a helyén. A szentélyből nyugati irányban nyílik a sekrestye. Az egyszínűre festett falakat körben szobrok (Jézus Szent Szíve, Szűz Mária, Lisieaux-i Szent Teréz, Szent Antal) és a kálvária 14 stációja díszítik. A bejárat melletti fülkében helyezték el 2017-ben a Fatimai Szent Szűz szobrát. Fölötte látható a Szent Norbertet ábrázoló festmény. A karzaton levő harmónium Temesvárott készült Hromadka József és fia műhelyében.

A templomot 1990-ben kívül és belül is felújították. Rábafüzes búcsúját a templomnak nevet adó Szentháromság vasárnapján, a pünkösd utáni első vasárnapon tartják. 1995-től a templom a szentgotthárdi Nagyboldogasszony plébániához tartozik.

Rábafüzes település történelme nagyon változatos, ahogy a lakosai vallása és nemzetisége is az volt hosszú évtizedeken keresztül. A nehéz időkben az egyházközségük volt a vegyes vallású és vegyes anyanyelvű település lakosainak támasza. Különösen Weber Antal plébános segített az embereknek a II. világháborút és a kitelepítéseket is megért, embert próbáló éveiben. Tevékenységére a mai napig szeretettel emlékeznek, a halála évfordulójakor évente megtartott szentmisével. Ez az alkalom az összetartó közösség és összetartozásuk szimbóluma. Templomuk méltán érdemes arra, hogy az értéktárba bekerüljön.

> Czipott Géza: Ország - világ az egyház köréből. Emléksorok a szentgotthárdi evangélikus templom felavatásának alkalmából 1912. In: Harangszó 1914. V.24. p. 200. 

> Wirth Károlyné, Unger Magdolna és Laczó Lászlóné szóbeli közlése. 2019. november 19.

> A rábafüzesi egyházközség története. In: http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/rabafuzes.html (2019. december 22.)

> A harangokról az információkat köszönjük Peter Michael Langnak!