 |
 |
 |
Az épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, az 1900-as évek első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.
A földszintes ingatlan már a település 1786-os térképén is látható. Az 1800-as évek közepén emeletet építettek rá, ekkor még Amersin Ferenc kereskedő háza volt. Az átépítések során sokat veszített eredeti szépségéből, de a csehsüveg-boltozatos kapuszínt és a kerékvető köveket máig megőrizte.
1843-ban a ház falai között alakult meg a Szentgotthárd kulturális és társadalmi életében egyaránt jelentős szerepet játszó Olvasó Egylet, 1848-ban pedig itt a kávéházban toborozták a szabadságharchoz az újoncokat.
1908-ban Gaiger Miklósné, majd 1929-ben Klein Ferenc lett a kávéház tulajdonosa. Külön könyv- és hírlapolvasót hozott létre a termekben, míg az épület más helyiségeiben – kaszinó módjára – lehetett táncolni, mulatozni és kártyázni is. Lakodalmakat, gyűléseket, összejöveteleket tartottak benne. Szentgotthárdon az első mozivetítések is itt zajlottak.
E házban született Jobbágyi Gaiger Miklós festő (1892-1959). Vakarcs Kálmán tanár és néprajzkutató (1872-1952) is lakott benne egy ideig, itt írta honismereti cikkeit, tanulmányait Szentgotthárdról és a járás településeiről.
Jelenleg az épület földszintjén üzletek, az emeleten lakások vannak.
Az épület fellelhetőségének címe:
Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 14.
