Az 1350. szeptember 5-i okiratban szerepel először a Kedhely település, mert jobbágyai fellázadtak Péter szentgotthárdi ciszterci apát ellen. Ennél...
1550-1556 között Johannes Betha nevű Szent-Gotthárdon működő ciszter papot mint „Maximilián király physikusa” említik. Ekkor még megyénkben nem volt...
1605. október 15-én Tieffenbach ezredes és városparancsnok Rudolf nevű vezére a Bocskai-felkelő Némethy György kuruc vezér lovasainak közeledtére a monostort...
Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok,...
1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi...
1705. december 13-án volt Szentgotthárd mellett Vak Bottyán és Hannibal Heister közt a kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadásával és győzelmével végződött...
Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú...
1740. június 13-án a Robert Leeb apát által kezdeményezett nagyszabású építkezés indításaként Hauer Gellért ciszterci adminisztrátor először a...
1745-ben készítette Matthias Kitzberger gráci fazekas mester a gyönyörű, fehér mázas cserépkályhát a ciszterek ebédlőjébe, a refektóriumba, ahol ma is...
1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb apát. Heiligenkreuzban van eltemetve. 1688. augusztus 23-án született Bécsben. 1712-ben szentelték pappá....
1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci plébános. 1726-ban Szentgotthárdon született. 1756 körül a temetői kápolnát toronnyal, és...
1785-ben II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4....
1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által...
1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szent-Gotthárdon. Ez volt az első lépés azon az úton, hogy a következő évtől önálló...
1840. március 24-én született Desits Gyula Csákányban. Később ügyvéd, királyi tanácsos, körjegyző, a takarékszövetkezet igazgatósági és a Vasvármegyei...
1850. december 27-én született Szentgotthárdon Brenner Tóbiás. Szülei id. Brenner János és Stirling Katalin voltak. 1869-ben érettségizett a...
1855. április 13-án Szekszárdon született Piszter Imre, a híres teológus és tanár. A teológiát Innsbruckban végezte, 1872. szeptember 17-én lépett a ciszterci...
1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszterek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó időpontokban: reggel 7,...
1880. május 18-án, jakabházi birtokán halt meg gróf Zichy Hermann. 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári). Édesanyját, gróf...
1885. október 1-jén nyílt meg az óvoda Szent-Gotthárdon, a Széchenyi utca 27. szám alatt. 1880-ban báró Roszner Józsefné gróf Zichy Karolina...
1890. június 26-án egyhangúlag döntötte el a képviselő testület „alapfokú iparos tanonciskola” létrehozását. Egy 1884-es törvény előírta minden...
1895. február 25-én a Fejér megyei Rácalmáson született Borián József, a későbbi Borián József Elréd, a képzett egyházi szónok. 1924 júniusában...
1900. szeptember 1-jén került Marót (Mathiasz) Artúr a gimnáziumba pályakezdőként. 12 évig tanárként, majd 1912-től 23 évig, egészen a...
1905. február 1-jén Dr. Kiss Elemért főszolgabíróvá választották. 1874-ben született Bihar megyében. 1902. január 1-jétől lett először szolgabíró, majd három...
1910. június 12-én választották meg egyhangúlag a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet lelkészének Czipott Gézát. Ünnepélyes beiktatása július 31-én...
1915. május 17-től a világháború miatt liszthiány alakult ki az országban, így a környéken is, ami miatt a pékek egy időre kénytelenek voltak bezárni...
1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti...
1925. február 16-án halt meg özvegy Lipováczi Desits Gyuláné, aki Svájcban született engweileni Egloff Matildként. Az önzetlen, nemes szívű asszony...
1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti...
1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott...
1940. január 25-én a tűzoltók kérték dr. Vargha Gábor képviselőt, hogy Szombathelyen a hadtest-parancsnokságon eljárni szíveskedjen a sziréna...
1945 januárjában 1362 menekült jelentkezett be a helyi hivatalba. Itt tartózkodtak ekkor még bejelentés nélkül a Nyilas Pártból háromszázan, a 7....
1955. június 19-én szentelte pappá Brenner Jánost Kovács Sándor püspök. Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. Szülei Brenner József és...
1960 áprilisában kezdték el építeni a strandot a várkert délnyugati oldalán, hogy még a fürdési szezonra át tudják adni. Két medence készült: egy kisebb,...
1965. március 20. Szentgotthárdon és környékén újjáéledt a Vöröskereszt, vezetője dr. Vörös Imréné lett.
1970 júliusában korszerűsítették a helyi Kenyérüzem sütödéjét azóta Ferrosüt Kft. üzeme), így ettől kezdve jobb munkafeltételekkel ízletesebb kenyér...
1975-ben a szakmaközi művelődési házban Népek Barátsága Klub nyílt, mely a térség nemzetiségi lakossága számára szervezett összejöveteleket,...
1980. március 3-án Budapesten meghalt Duxler Lajos. 1911. november 3-án született Szentgotthárdon. 1921-1928 között volt a gimnázium tanulója. Magyar...
1985. szeptember 3-án indult meg a tanítás a város és környékének új, 16 tantermes iskolájában. Mivel a közigazgatását tekintve a Szentgotthárdhoz...
1990. január 13-án a GM európai képviselete valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról,...
1995. január 4-én volt a szlovén kisebbségi önkormányzat alakuló ülése Rábatótfaluban. Első elnöküknek Pusztai Zsoltné Antal Ildikót választották, helyettese Szukics...
2005. október 31-én Szombathelyen elhunyt dr. Kuntár Lajos. 1914. június 27-én született Csörötneken. Volt újságíró, hadi tudósító, könyvtáros, tanár, népművelő,...
2010. február 19-én Dunakeszin meghalt Gömbös László szobrászművész. 1926. május 14-én, Csörötneken született nemesi családba. A második világháború alatt és...
2015. május 16-án megemlékezés és emléktábla elhelyezés volt a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt, a mentőállomás udvarán. Dr. Felkai Tamás mentőorvos...
Üdvözöljük a 2020. év várható évfordulóinak gyűjteményében!
Összeállításunkban nemcsak történeti emlékeket idézünk fel, hanem a sajtóban vagy egyebütt megjelent hétköznapi eseményeket is.
A szöveg közbeni linkekre kattintva Értéktárunk, a Wikipédia vagy egyéb forrás segítségével segítjük a további tájékozódást.
A szobrok, emléktáblák linkjére kattintva többnyire a város valamennyi szobrát, emléktábláját láthatja, ezek között lapozva tudja megtalálni a hivatkozott alkotást.
Aki arra kíváncsi, hogy az év egyes hónapjaiban milyen évforduló esedékes, az nézze meg a havonként megjelenő Szentgotthárd újság összeállítását, amely az évforduló-gyűjtemény alapján készül. Az újság linkje: http://szentgotthard.hu/hu/szentgotthard-ujsag.html
A 2020. év évfordulóival kapcsolatos információkat Talabér Lászlóné, a Honismereti Klub tagja gyűjtötte.
Jó böngészést kívánunk!
A gyűjtemény fő forrásai:
- Vas Megyei Levéltár gyűjteménye
- HUNGARICANA : közgyűjteményi portál. https://hungaricana.hu/ (2019. december 29.)
- Szentgotthárd: helytörténeti, művelődéstörténeti és helyismereti tanulmányok. Szerk.: Kuntár Lajos és Szabó László. Szombathely, 1981.
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Reprint. Bp.1988.
- Szentgotthárd történetének bibliográfiája. Szerk. Pethő Gyula, Szombathely, BDMK, 1983.
- Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 5. Szerkesztette Domanovszky Sándor. Budapest, 1932).
- Csuk Ferenc honlapja - http://csuk.hu/ (2019. december 29.)
- Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd és környékének ismertetése. Szombathely, 1935. Kereskedelmi és Hírlap ny.
- Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd – muraszombati járás ismertetése. Szombathely, Vasvármegye Nyomdavállalat, 1939.
- Szentgotthárd város 15 éve. Szentgotthárd, 1998.
- Kovacsics József: Szülőfalum Vasszentmihály és környéke. 2000.
- Kovacsics József: Szentgotthárd város és környéke település és népességtörténeti lexikon. Vend községek. Kivonat.
- Fodor Árpád: A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság története. Szent-Gotthárd, Wellisch Béle kvnyomda, 1901.
- dr. Piszter Imre: Szent Gotthárd püspök és a Szentgotthárdi ciszteri apátság rövid története. Készült 1934-ben a 750. éves jubileumra. A Vasi Szemle könyvei, 140.
- Vas népe cikkek: 1960, 1965, 1970, 1975, 1980, 1985, 1990, 1995, 2000, 2005, 2010 és 2015 évekből.