A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
Emléktáblák (37)
Lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér szentgotthárdi főszolgabíró hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában.
III. Béla uralkodása alatt öt ciszterci monostor épült fel Magyarországon, köztük az 1183-ban alapított szentgotthárdi apátság.
Városunk névadója egyike volt kora legnagyobb hatású egyházi vezetőinek Európában.
A Wieser család alapította 1901-ben szentgotthárdi kaszagyár elődjét, az Első Magyar Kasza- és Sarlógyárat.
A könyvtáros, újságíró, szerkesztő, népművelő, néprajzi gyűjtő, helytörténész gazdag életútja számos ponton kapcsolódik Szentgotthárdhoz.
1923-ban született Szentgotthárdon. 1954-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pécs, Debrecen, Kecskemét után 1962-től a veszprémi Petőfi Színház tagja, majd a társulat egyik vezető színésze volt. 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott . A szentgotthárdi temetőben nyugszik.
Boa Endre és Bedi László alkotása
Metod Frlic, szlovén szobrász alkotása
Gömbös László alkotása
Vanyúr István alkotása
Tasnádi József installációja (eltávolítva 2019-ben)
Robert Jurak, szlovén szobrász alkotása a Várkertben
Boris Prokofjev szlovén művész alkotása a Széchenyi iskola bejáratánál
Pál Zoltán kompozíciója
Koszkol Jenő olajfestmény a Robert Leeb teremben