A szentgotthárdi csata 1664. augusztus 1-jén zajlott a város határában. 2003 óta a város minden évben egy többnapos rendezvénysorozat keretében emlékezik meg a törökök felett aratott győzelemről, amely Szentgotthárd nevét Európa-szerte ismertté tette. A Szentgotthárdi Történelmi Napok számos sport- és kulturális programja vonzza a városba a turistákat augusztus első napjaiban.

A csata

A csata emlékét őrző műalkotások Szentgotthárdon

A csata emlékét őrző műalkotások Nagyfaluban (Mogersdorf)

Digitális terepasztal

Szentgotthárdi Történelmi Napok állandó programjai

Csatafutás

A csata

A csata a Raimondo Montecuccoli vezette szövetséges keresztény csapatok és a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt álló török hadsereg között folyt. Augusztus 1-jén az első alkalommal sikerült az összehangolt reguláris európai haderőknek legyőzni a törököket mezei csatában.

Küprülü Ahmed - és a török szultán, IV. Mehmed - célja a hadjárattal Bécs elfoglalása volt. Zrínyi Miklós katonai akciói (az eszéki Dráva-híd felégetése, támadás a török kézen levő Kanizsa ellen) késztették arra a nagyvezírt, hogy a hadjáratot a Dunántúl irányába vezesse. A Rábán először Körmendnél akartak átkelni, sikertelenül. Július utolsó napjaiban Szentgotthárd határában kerestek átkelési lehetőséget.  A keresztény seregek a folyó bal partján, Nagyfalunál (ma Mogersdorf, Ausztria) foglaltak állást. A szövetségesek - császári, német birodalmi és francia egységek, valamint a Rajnai Szövetség csapatai - mintegy 25-30 ezer főt számláltak. Az oszmán hadsereg több mint két-háromszoros túlerővel rendelkezett, Tótfalutól Alsószölnökig a Rába jobb partján táborozott le.

Július 31-én éjjel a törökök a folyó egyik kanyarulatában hidat emeltek, megkezdték az átkelést. A hídfőben a janicsárok védelmi sáncokat alakítottak ki, hiszen nem akartak aznap döntő támadást indítani, mivel pénteki nap (muzulmán ünnepnap) volt. Nagyfalut viszont elfoglalták. A keresztény fővezérek tanácsa dél tájban az azonnali ellentámadásról döntött.  A csata kimenetele szempontjából döntőnek bizonyult a jól képzett katonák összehangolt és fegyelmezett támadása. A muskétával és pikával felszerelt keresztények a folyóba szorították a Rábán átkelt törököket. A török sereg veszteségét (kb. 9000 fő) növelte, hogy sokan az elitcsapatnak számító janicsárok közül is elestek. A keresztények 5000-6000 embert veszítettek. A seregek augusztus 5-éig a csatatér közelében maradtak. Ezután a törökök Vasvár, Székesfehérvár irányába, a keresztény csapatok Bécs irányába elvonultak.

Augusztus 10-én, a hosszú ideje folyó tárgyalások befejezéseként Simon Reninger császári követ és Köprülü Ahmed nagyvezír 20 évre szóló fegyverszüneti megállapodást írtak alá Vasvár mellett az oszmán táborban. Ezt a magyar közvélemény felháborodással vette tudomásul, mert a törökök kezén hagyta előző évi hódításait.

A csata emlékét őrző műalkotások Szentgotthárdon (láthatók a mellékelt képeken,  ill. linkeken)

• Mária-szobor a csata 100. évfordulójára (Braun József, 1764)
• Mennyezeti freskó a Nagyboldogasszony templomban (Dorfmeister István és fia, 1784)
• Az apáti szoba olajfestménye (Dorfmeister István, 1795-96)
• Domborművek a Színház bronzkapuján (Kiss Sándor, 1988)
• Régi kövek üzenete pannó részlete a Színház folyosóján (Túry Mária, 1988)
• Falfestmény részlete a III. Béla Szakképzőben (Osváth Miklós, 1999)

A csata emlékét őrző műalkotások Nagyfaluban (Mogersdorf) 

• Fehér kereszt (állíttatta Kuzmits Dániel szentgotthárdi perjel, 1840)
• Szent Anna-kápolna (Trautmannsdorf özvegye, 1670)
• Mennyezeti freskó a nagyfalvi templomban (Josef Rösch, 1912)
• Kereszt és emlékkápolna a Schlösslin (Mogersdorf falu, 1964)
• Török emlékmű (Mogersdorf, 2015, a török kormány megbízásából)

Digitális terepasztal

A Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum állandó kiállításának része a digitális terepasztal. Ezen az események megjelenítése egy – a csata helyszínét modellező – domborzati maketten történik, hang- és fényeffektek kíséretében elevenednek meg a csapatmozgások. A menüsorban az animáció megtekintése mellett további lehetőségek közül választhat a látogató: A Médiatárban meghallgathatja Csuk Ferenc hét énekből álló Szentgotthárdi csata c. elbeszélő művét Farkas Dániel előadásában. A Tudástárban újabb információkkal gyarapíthatja ismereteit a csata szereplőiről, a korabeli fegyverekről, a témához kapcsolódó fogalmakról, majd próbára teheti tudását a Kvízkérdések megválaszolásával. A terepasztalt a pécsi Innoteq cég készítette, a tartalmakat a Honismereti Klub tagjai állították össze.

2015-ben a terepasztal bővült a „Hadiösvény” programmal, amely kivezet a Múzeumból, és a csata helyszíneinek felkeresésére ösztönzi a látogatókat. A többségükben ausztriai helyszíneken található emlékhelyeken található nyomok segítségével a játék résztvevői megfejthetnek egy rejtvényt. A Hadiösvényen Görög László színművész kalauzol végig, ad utasításokat és információkat egy kisfilmben.

Szentgotthárdi Történelmi Napok állandó programjai

• Évente változó, történelmi témájú kiállítás megnyitása a Történelmi Napok előestéjén a Honismereti Klub szervezésében
• Rendkívüli nyitva tartás a Pável Ágoston Múzeumban, a csatát bemutató állandó kiállításán a látogatók kipróbálhatják a digitális terepasztalt.
• Hagyományőrző egyesületek, népi együttesek bemutatói, játszóház és vásár a várkertben
• Jelmezes felvonulás a helyi civil egyesületek közreműködésével
• Fúvószenekari találkozó
• „Csata Emlékfutás”-nak nevezett sportverseny
• A csata újrajátszása
• Gálaműsor

Csatafutás

A Szentgotthárdi Csata Emlékfutás 2003 óta a Szentgotthárdi Történelmi Napok hagyományos sportprogramja. A versenyt lelkes helyi sportkedvelők szervezik, akik minden korosztály számára igyekeznek versenyzési lehetőséget biztosítani, a gyerekektől a felnőtt korosztályig. A főfutam útvonala a Nagyboldogasszony templom kapujától az ausztriai Schlösslbergen felállított emlékkeresztig és vissza tart. A táv 9,5 km. A hobbifutam a szentgotthárdi csata évét idéző, 1664 méteres táv. A ma már nemzetközi hírű futóversenyen minden évben több százan vesznek részt.

• A szentgotthárdi csata nem csak a magyar, de az európai történelemnek is része, jelentőségét az adja, hogy a keresztény seregek először arattak győzelmet a törökök felett egy mezei ütközetben.
• Értékes műalkotások örökítették meg a csatát és a győzelmet.
• Történelmi napok mozgósítják a helybelieket és vonzzák a turistákat sokszínű programjukkal.

• A Csata Emlékfutás összekapcsolja a magyarországi és ausztriai helyszíneket.

• Perjés Géza: A szentgotthárdi csata (1664. VIII. 1.). In: Szentgotthárd : helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. p. 117-174.
• Szentgotthárdi csata (1664). In: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotthárdi_csata_(1664)
• Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Magyarország története i. Lipót és i. József korában (1657–1711). Második könyv: A vasvári béke kora. VI. fejezet: A szent-gotthárdi csata és a vasvári béke. In: http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/
• Tóth Ferenc: Mutassuk meg, hogy méltók vagyunk a francia névre : a szentgotthárdi csata emlékezete Franciaországban. In: Vasi Szemle, 2014. 4. sz.; http://www.vasiszemle.t-online.hu/2014/04/toth.htm
• Varga J. János: A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. In:http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_szentgotthardi_csata.html">
• A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény In: https://www.youtube.com/watch?v=6iaNBVYKhTs&fbclid=IwAR3Nno78nB8rG6YaqDJht0niPHneOaDYMKj5IaXXMXOXzFRb_pOu0tqAthw
• Egy ismeretlen oszmán háború. In: https://www.youtube.com/watch?v=kwTp3au61C4 (2020.12. 14.)
• Fotó: Kovács-Buna József