A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.

A Városháza melletti épület Wellisch Béla nyomdája volt. Könyvek, újságok, füzetek, képeslapok kiadásával foglalkozott 1895 decemberétől. Itt készült a Szent-Gotthárd című hetilap 1895 és 1914 között. Először magyar és német nyelven írták, de két év után már csak magyarul jelent meg. Szerkesztői Szentgotthárd legjelesebb tanárai, értelmiségijei voltak. A községben és a járás településein élő és író emberek elbeszéléseit, verseit, köteteit nyomtatták ki. A Szent-Gotthárd újság alapítói: Schmidt Győző tanár, Erdélyi Jenő dr. ügyvéd és Grün József ügyvédsegéd. 14 évig évig volt szerkesztője Mathiász Artúr, az Állami Reálgimnázium (most Vörösmarty Mihály Gimnázium) igazgatója.

A nyomda a folyamatos működése közben egy ideig természetesen más lapokat is kiadott:

• Harangszó. Az Országos Luther Szövetség hivatalos lapja.
• Mustármag. Litografált havi evangélikus közlöny.
• Lelkipásztor. Havonta jelent meg 1924-től 1936-ig.
• Misszió lapok. Az evangélikus misszió-egyesület hivatalos közlönye. Megjelent 1913-tól 1936-ig.
• Őrség. Az őrségi református egyházmegye misszióinak gyülekezeti lapja.
• Szentgotthárdi élet. 1937-től két hetenként rövid ideig jelent meg. Szentgotthárd-muraszombati járás közérdekét szolgáló lap volt.

A szerzők között lelkészek, ciszter szerzetesek és tanárok is voltak. Közülük néhányan: Czipott Géza evangélikus lelkész, Nyírő József evangélikus lelkész, Pataky László lelkész, Schwartz Elemér ciszter szerzetes tanár. Bódis Ferenc tanár, Kőnig Sándor dr. ügyvéd, Mathiász Artúr tanár, Réger Béla dr. tanár, Ruzsonyi Béla tanár. A nyomdában jelent meg Csáfordi Tóth Sándor tanár egy elbeszélése, 15 tudományos cikke és bírálata, két elbeszélés-gyűjteménye és egy regénye, valamint Vakarcs Kálmán tanár néprajzkutató munkái. Fodor Árpádnak verseskötete jelent meg a Wellisch nyomdában.

A nyomdát 1930-ban Németh Vilmos vásárolta meg, átköltöztette a Széll Kálmán tér ma postaként működő épületébe. A Wellisch-ház az Ipartestületé lett.

1925-től az Anya és Csecsemővédő Intézet orvosi rendelője és váróterme is benne működött. 1945 után a Belügyminisztériumhoz tartozott, a BM klub használta. A rendőrségi klubot a MSV (Magyar Selyemipari Vállalat) Darabáru üzeme váltotta. Ma üzletek és vendéglátó helyek működnek az épületben.

A Wellisch nyomdában nyomtatták a Szent-Gotthárd heti lapot és egyéb folyóiratokat, továbbá a város nevezetességeit bemutató képes postai levelezőlapokat. Úttörő munkát végzett a helyi szépirodalmi és tudományos művek megjelentetésében. Jelentősen hozzájárult a magyar nyelv műveléséhez a községben.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

• Vakarcs Kálmán A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. 1941 Szombathely Vasvármegye Nyomdavállalat. 105-106. old.
• Szentgotthárd történetének bibliográfiája. Kiadta Berzsenyi Dániel könyvtár, Szombathely 1983 121-122 oldal.
• Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok 1981. Szilágyi István A városkép alakulása az 1800-as évektől. 556. old.
• Emlékezés egy volt nyomdára. In: Vas Népe, 28.k. 126.sz. 1983. máj. 29.