Értéktár

Óvoda Szentgotthárdon - Játékvár óvoda

2021.08.11
2021.09.18
Kovács Tiborné Salfai Katalin
  • Települési Értéktár
Szentgotthárd, Kossuth u. 14.
Óvoda Szentgotthárdon - Játékvár óvoda

Történet

1885-1950

Magyarországon Brunszvik Teréz alapításában, 1828-ban nyílt meg az első óvoda. Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági és polgári fejlődés eredményeként nőtt az óvodák száma és felerősödött az igény az óvodák tevékenységének egységesítésére. Az akkori kisdedóvók működésüket adományokból, állami segélyekből biztosították, s elsősorban egyletek, egyesületek alapították, működtették őket.

Vas vármegyében 1883. november 26-i keltezéssel alakult meg a Kisdedóvó- Egylet, Szombathely székhellyel, melynek kezdeményezésére, illetve támogatásával a vármegye nem magyar ajkú községei közül az 1880-as években Muraszombaton, Szent-Gotthárdon, Rohoncon (ma: Rechnitz/Ausztria), Város-Szalónakon (ma: Stadtschlaining/Ausztria) nyíltak meg óvodák.

1880-ban Szentgotthárdon, báró Rozner Józsefné, született Zichy Karolina kezdeményezésére és elnökletével megalakult a Nőegylet, mely elsődleges feladatául tűzte ki, hogy a kisdedóvó felállításához szükséges alaptőkét gyűjtés útján teremtsék elő. Kezdeményezésükre és az eredményes gyűjtőmunkának köszönhetően, 1885. október 1-jén nyitották meg nagy ünnepélyességgel a szent-gotthárdi kisded-óvodát a Széchenyi utcában. A gyermekeket egy óvónő nevelte, gondozásukban és az épület tisztántartásában egy dajka segédkezett. A kezdetektől 40 éven át, 1925-ös nyugdíjazásáig Ambrózy Czeczilia, későbbi nevén Heilmann Károlyné, mint képesített óvónő nevelte Szentgotthárd óvodáskorú gyermekeit. Ambrózy Czeczilia már 1889-ben kiállítóként vett részt az Országos Kisdednevelési Kiállításon, Budapesten, 4, 5, 6 éves gyermekek kézimunkáival és azok leírásával.

A szent-gotthárdi kisdedóvó 7 éven át működött vármegyei, helyi egyleti támogatásokból, adományokból, állami segély néven fizetett állami hozzájárulásokból. 1892 januárjában, 2 teremben, 20 kisfiút és 24 kislányt neveltek a Széchenyi utcai óvodában.

Az 1868. évi népiskolai törvény után 1891-ben jelent meg az első kisdedóvásról szóló törvény, melynek nagy érdeme, hogy már 1. paragrafusában rögzítette, hogy „az elemi népiskolák feladatául megjelölt tanításnak a kisdedóvás körében helye nincs.” Állami felügyelet mellett, kisdedóvoda felállítására és fenntartására kötelezett minden törvényhatósági joggal felruházott várost, vármegyei székhelyül szolgáló községet, továbbá minden községet a meghatározott éves adóbevételének függvényében. Kötelezte a szülőket a 3-6 éves gyermekek óvodába járatására ott, ahol az elérhető.

1892 márciusában tartotta rendkívüli közgyűlését Szentgotthárd község képviselő-testülete, melyen részt vett és elnökölt a vármegye alispánja, dr. Károlyi Antal, aki kezdeményezte az óvodának községi kezelésbe történő átvételét, illetve az épületnek a község nevére történő átíratását. Az óvoda községi kezelésbe ment át, melyet egy 8-10 tagból álló óvoda bizottság felügyelt, a mindenkori városbíró elnökletével. A községi képviselő-testület 1892 szeptemberében Lang József építőmestert bízta meg az épület helyreállításával. A községi óvoda tovább működött Szentgotthárd község fenntartásában, az óvoda bizottság gyámsága alatt és Cili néni vezetésével, aki 1925-ben, 66 évesen, 40 évi óvónői munka után ment nyugdíjba.

1925 őszén vagy 1926 év elején kezdte meg több évtizedes óvónői munkáját Szentgotthárdon Dávid Erzsébet, aki Szombathelyről pályázta meg a meghirdetett állást. Vele érkezett testvére, Dávid Margit, aki kezdetben önkéntesként, később már állásban az óvoda dajkája lett. Az óvoda 1950-ig a gyermekek számára semmiféle étkezést nem biztosított, délelőtt 8-11 óráig, délután 14-16 óráig tartott nyitva. A gyermekek a tízórait otthonról hozták, ebédelni hazamentek. A napi játékot mindig rövid tornával kezdték, majd rajzoltak, énekeltek, kézimunkáztak. Karácsonykor és az óvodai évzárók alkalmából ünnepélyeket tartottak.

1950-2006

Selyemgyári és kaszagyári óvodák 

Az 50-es évekre a nők tömeges munkába állásával az óvoda iránti igények Szentgotthárdon is rohamosan nőttek. Az ekkor már több mint 70 éves épületben rendkívül szűkösek voltak a lehetőségek a további bővítésre, a jelentkezők elhelyezésére. A község akkori, két legnagyobb létszámot foglalkoztató üzeme, a Selyemgyár és a Kaszagyár segített a probléma megoldásában. Rövid időn belül mindkét üzem saját óvodát alapított és tartott fenn.

A Selyemgyár már 1948-ban üzemi óvodát szervezett a gyár területén belül, 35 gyermek napközbeni ellátását, étkeztetését, nevelését biztosította reggel 6 órától este 7 óráig. Ez az üzemi óvoda 1970-re már 58 gyermeket nevelt. A Kaszagyárban, közvetlenül a gyár melletti épületben 1954. augusztus 20-án adták át az üzemi óvodát, mely egy óvodai csoportban reggel 6 órától délután 3 óráig nevelt 25 kisgyermeket, s az étkeztetést saját főzőkonyhával biztosították. 1970-re már 70 főre emelkedett a létszám, ezért átalakítással 2 csoportossá bővítették.

1954-ben a Széchenyi utcában működő két-csoportos óvodában a felvett gyermekek létszáma 70 főre emelkedett, így szükségessé vált egy újabb csoport kialakítása, melynek létrejöttében, az anyagi források előteremtésében és társadalmi munkában sokat segített a Szülői Munkaközösség is. A három csoportos óvodában 1957-ben (97 férőhelyen, melyből 13 szükség férőhely volt) 109, 1969-ben 84 férőhelyen 94 kisgyermeket neveltek. A Napközi otthonos Óvoda az 1970/71-es tanév végéig a szentgotthárdi Általános Iskolához tartozott, a következő tanévtől lett önálló vezetésű óvoda.

Új óvoda

Az 1960-as évek végén megszűnt Szentgotthárd járási székhely funkciója, de a településvezetők Szentgotthárd városiasodását tűzték ki célul. Ekkor döntöttek új óvoda építéséről is, melynek építését 1969 nyarán meg is kezdték a Kossuth Lajos utcában. Az új, 4 csoportos, 100 férőhelyes, reggel 7-től, délután 5 óráig nyitva tartó óvodát 1970 decemberében adták át a gyermekeknek. Az óvoda vezetésével Tóth Györgyné Pável Annát bízták meg, aki 1991-ig vezette az előbb községi, majd (1983 óta) városi óvodát. Az 1970-es évek közepétől sem az új községi óvoda, sem a két üzemi óvoda nem tudta már kielégíteni az óvodáztatási igényeket. A Selyemgyár vezetősége 1975-ben új üzemi óvoda építését kezdeményezte, melynek átadására 1977-ben került sor. 1978-ban, ebben a 100 férőhelyes korszerű óvodában 152 kisgyermek óvodai nevelését biztosították, ugyanekkor a 100 férőhelyes községi óvodában 159 gyermeket neveltek. 1977 novemberében a település vezetői úgy döntöttek, hogy a községi óvoda meglévő épületét újabb 100 férőhellyel bővítik. A 100 férőhelyet 1980 szeptemberében vehették birtokba a gyermekek.

Új tagóvodák

Időközben a községi óvoda tagóvodája lett az addig iskolákhoz tartozó rábafüzesi és rábatótfalui óvoda is, melyekben 1983-tól kezdetét vette a szlovén és a német nemzetiségi óvodai nevelés. 1982-ben megszűnt a Kaszagyár üzemi óvodája, a gyermekek és az ott dolgozók szeptembertől a városi óvodában kezdték meg az új óvodai nevelési évet. 1991 júliusától 2016-ig az óvoda vezetője Kovács Tiborné, Salfai Katalin volt. 2016. augusztus 1-je óta Varjuné Molnár Katalin igazgatja az intézményt.

Óvodák megszűnése

A rendszerváltozást követően 1991-ben a Selyemgyár megszüntette az óvodája fenntartását. Az óvoda működtetését átvette az önkormányzat, a működési költségekhez az üzem még hozzájárult, és az óvoda működhetett a Gárdonyi utcai épületben. 1992 szeptemberében a selyemgyári óvoda gyermekei, dolgozóinak többsége már a Városi Óvodában kezdte a nevelési évet. A Bölcsőde épületében került kialakításra 2 óvodai csoportszoba, 40 férőhellyel, a kiszolgáló helyiségekkel. Így lett a Városi Óvodából egy 10 csoportos központi óvoda, és két egy-egy csoportos tagóvodájával 12 csoportos óvoda. A központi óvoda konyhája látta el a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat a Kossuth utcai óvodában és ételszállítással a tagóvodákban.

Az 1990-es évek közepére újfent megnövekedett az óvodai ellátást igénylő gyermekek száma, ezért a Kossuth utcai óvoda épületében levő szolgálati lakás átalakításával újabb csoportban fogadhatta az óvoda a gyermekeket. 1995 szeptemberében 11 óvodai csoportban 261 férőhelyen 272 gyermeket neveltek.

Az óvoda életében újabb nagy változást hozott a 2005-ös esztendő. Ebben az évben alakult meg a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás, mely a Szentgotthárdi Városi Óvoda és Tagóvodáinak fenntartója lett. Még ugyanebben az évben megszűnt a rábafüzesi egycsoportos tagóvoda.

2007-2021

A Szentgotthárdi Városi Óvoda és Tagóvodái központi óvodájának neve 2007 májusától Játékvár Óvoda Szentgotthárd névre változott. Elkészült az óvoda új arculata, logóval, óvodai zászlóval s az új arculatot tükröző külső fallal.

Szentgotthárd és Térsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde

2009-ben lett az óvoda tagóvodája a Rönöki Kerekerdő Óvoda. Az intézmény életében a 2010-es év újabb nagy horderejű változást hozott. A hat év alatti gyermekeket nevelő városi intézményeket egy intézménnyé szervezte a fenntartó, bevonva e keretbe a csörötneki, gasztonyi, magyarlaki óvodát és a Tótágas Bölcsődét. Ezzel az intézkedéscsomaggal megszűnt a rábatótfalui tagóvoda. Az új intézmény egy bölcsődei intézményegységből és egy 15 csoportos óvodai intézményegységből állt, melyből 4 óvodai csoport az egy-egy csoportos tagóvodákban működött. A székhely óvoda a Kossuth utcai Játékvár Óvoda lett. Az intézmény új neve Szentgotthárd és Térsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde lett, melyben 2013-ra az alkalmazottak létszáma 72 főre, a gondozott, nevelt gyermekeinek létszáma 410 főre emelkedett.

2014-ben jelentős részben uniós forrásokból a bölcsődei intézményegység felújítására, korszerűsítésére került sor, s több évtizedes várakozás után 2020-ra végre elkészült a székhely óvoda tornaterme és közösségi tere is. Az intézmény folyamatosan pályázik infrastrukturális fejlesztésekre: hőszigetelésre, vizesblokkok felújítására.

Szentgotthárd településen az óvodáztatási igény mindig jelentős volt, a gyermekek 90-95 %-a vett részt az óvodai nevelésben akkor is, amikor az óvodába járás még nem volt kötelező. Az óvodában mindig lelkes, lelkiismeretes, tenni, újítani, megújulni akaró, a gyermekek érdekeit mindenekfelett szem előtt tartó, változatos óvodai élet biztosítására törekvő pedagógusok és segítőik nevelték a rájuk bízott gyermeket, tudván azt, hogy a 3-6 éves kor a személyiség megalapozásának időszaka. Napjainkra a gyermekek nevelésének alapdokumentuma a nevelőtestület által 1998-ban megalkotott helyi pedagógiai program. Az óvoda. A Vas Megyei Pedagógiai Intézet bázisóvodájaként részese volt számos központi, megyei szakmai programnak, hol szakmai irányítóként, hol egyenrangú partnerként. 2014-től a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Pedagógiai Főiskolai karának is bázisóvodája lett, amely szakmai gyakorlathoz, záróvizsgákhoz teremt lehetőséget.

A gyermekek óvodai életében az élménygazdagságra törekedve a gyermeki élethez kapcsolódó óvodai hagyományokat alapoztak meg, kiállításokat, minden gyermeket bevonó eseményeket szerveztek és szerveznek.

1995-ben öt lelkes szülő összefogásával megalakult az „Alapítvány Szentgotthárd Óvodáskorú Gyermekeiért”. 2010-ben elkészült az intézmény honlapja.

A város óvodájának mozgalmas, eseményekben és eredményekben bővelkedő múltja talán igazolja Dr. Károlyi Antal alispán 1892-ben elhangzott szavait: „…a város, s a megye igazi büszkesége lehet a helybeli kisdedóvoda, mely az egész megyében párját ritkítja!”

2015-ben a törvény ismét kötelezővé tette az adott év augusztus 31-ig a 3. évet betöltött gyermekek óvodába adását. Jelenleg 260 férőhelyen 11 óvodai csoportban folyik a nevelés a szentgotthárdi óvodában. 


A szentgotthárdi óvodák történetének áttekintése

év események Sztg. községi,
majd városi óvoda
kaszagyári óvoda selyemgyári óvoda
1880 Szentgotthárdi Nőegylet megalakulása      
1885   óvoda alapítás -a Széchenyi utcában
alapítványi kezelés
   
1891 kisdedóvóról szóló törvény:
kötelező az óvodai nevelés
     
1892   községi kezelés
2 terem, 44 gyerek
   
1948       35 gyerek, ellátással
1950 gyerekek étkeztetésének bevezetése      
1954   2 csoport
70 gyerek
25 gyerek, ellátással  
1957   3 csoport
109 gyerek
   
1969   94 gyerek    
1970   4 csoport
100 férőhely
átköltözés a Kossuth utcába
70 gyerek 58 gyerek
1977   159 gyerek   új óvoda
152 gyerek
1980   bővítés 100 férőhellyel    
1982     megszűnt  
1991       megszűnt
1992   bővítés 40 férőhellyel
10 csoport
   
1995   bővítés
11 csoport
272 gyerek
   
2005   Összevonások
(rábafüzesi tagóvoda megszűnt)
   
2007   új arculat    
2009   15 csoport
+ 1 bölcsődei csoport
(rábatótfalui tagóvoda megszűnt)
   
2013   410 gyerek    
2020   tornaterem építése    

 

Szentgotthárd egyik legrégebben alapított intézménye az óvoda, amely alapításától, 1885-től kezdve a mai napig folyamatosan működik. Bár az idők folyamán a neve többször változott, az évtizedek alatt más és más épületbe költözött, mindenkor a 3-6 éves korosztály élménygazdag nevelését tekintette feladatának.

  • Kovács Tiborné Salfai Katalin: 125 éves a Szentgotthárdi Óvoda 1892-2017. Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, 2017.
  • Varjuné Molnár Katalin szóbeli kiegészítése
  • Fotók:
    • Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde
    • magánszemélyek
    • Szentgotthárd régen és most: https://www.facebook.com/groups/566333347244577
    • Szily Csaba: Óvodás bemutató 1965 körül: https://www.youtube.com/watch?v=2_INgJcQ0rI&t=25s
1960 - községi óvoda
1970 - községi óvoda - ünnepség
1971 - iskolába menők
1972 - séta
1975 - óvodások a parkban
1980 - fodrászkodás
1980 - játék
1980 - az új községi óvoda
1984 - óvodai foglalkozás
1985 - csoportkép
1995 - nagycsoportosok farsangja
2009 - játék az udvaron
2010 - óvónők a konyhában
2011 - karácsonyi ünnepség
2015 - Ovilimpia
2016 - sportolás az udvaron
Foglalkozás
Óvodai csoport
Óvodai csoport
óvodások a színpadon
A városi óvoda konyhásai
1967 - selyemgyári óvoda - ünnepség
1968 - selyemgyári óvoda - anyák napja
1968- selyemgyári óvoda - kirándulás
1971 - - selyemgyári óvoda - csoportkép
1978 - selyemgyári óvoda - csoportkép
Játék a selyemgyári óvoda udvarán
Selyemgyári óvoda - farsang
Az új selyemgyári óvoda - 1978
Az új selyemgyári óvoda átadása - 1978
1971 - kaszagyári óvoda
Játék a kaszagyári óvodában Szukics Rózsi nénivel
Kaszagyári óvoda - csoportkép
A volt kaszagyári óvoda - 2013-ban

Értéktár kategóriái

Ha tudod, milyen jellegű értéket keresel, válassz kategóriát az alábbi menűsorból!

Eseménynaptár

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:176
E heti látogatók:1398
Havi látogatók:9286
Összes:413540
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!