Történet
1885-1950
Magyarországon Brunszvik Teréz alapításában, 1828-ban nyílt meg az első óvoda. Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági és polgári fejlődés eredményeként nőtt az óvodák száma és felerősödött az igény az óvodák tevékenységének egységesítésére. Az akkori kisdedóvók működésüket adományokból, állami segélyekből biztosították, s elsősorban egyletek, egyesületek alapították, működtették őket.
Vas vármegyében 1883. november 26-i keltezéssel alakult meg a Kisdedóvó- Egylet, Szombathely székhellyel, melynek kezdeményezésére, illetve támogatásával a vármegye nem magyar ajkú községei közül az 1880-as években Muraszombaton, Szent-Gotthárdon, Rohoncon (ma: Rechnitz/Ausztria), Város-Szalónakon (ma: Stadtschlaining/Ausztria) nyíltak meg óvodák.
1880-ban Szentgotthárdon, báró Rozner Józsefné, született Zichy Karolina kezdeményezésére és elnökletével megalakult a Nőegylet, mely elsődleges feladatául tűzte ki, hogy a kisdedóvó felállításához szükséges alaptőkét gyűjtés útján teremtsék elő. Kezdeményezésükre és az eredményes gyűjtőmunkának köszönhetően, 1885. október 1-jén nyitották meg nagy ünnepélyességgel a szent-gotthárdi kisded-óvodát a Széchenyi utcában. A gyermekeket egy óvónő nevelte, gondozásukban és az épület tisztántartásában egy dajka segédkezett. A kezdetektől 40 éven át, 1925-ös nyugdíjazásáig Ambrózy Czeczilia, későbbi nevén Heilmann Károlyné, mint képesített óvónő nevelte Szentgotthárd óvodáskorú gyermekeit. Ambrózy Czeczilia már 1889-ben kiállítóként vett részt az Országos Kisdednevelési Kiállításon, Budapesten, 4, 5, 6 éves gyermekek kézimunkáival és azok leírásával.
A szent-gotthárdi kisdedóvó 7 éven át működött vármegyei, helyi egyleti támogatásokból, adományokból, állami segély néven fizetett állami hozzájárulásokból. 1892 januárjában, 2 teremben, 20 kisfiút és 24 kislányt neveltek a Széchenyi utcai óvodában.
Az 1868. évi népiskolai törvény után 1891-ben jelent meg az első kisdedóvásról szóló törvény, melynek nagy érdeme, hogy már 1. paragrafusában rögzítette, hogy „az elemi népiskolák feladatául megjelölt tanításnak a kisdedóvás körében helye nincs.” Állami felügyelet mellett, kisdedóvoda felállítására és fenntartására kötelezett minden törvényhatósági joggal felruházott várost, vármegyei székhelyül szolgáló községet, továbbá minden községet a meghatározott éves adóbevételének függvényében. Kötelezte a szülőket a 3-6 éves gyermekek óvodába járatására ott, ahol az elérhető.
1892 márciusában tartotta rendkívüli közgyűlését Szentgotthárd község képviselő-testülete, melyen részt vett és elnökölt a vármegye alispánja, dr. Károlyi Antal, aki kezdeményezte az óvodának községi kezelésbe történő átvételét, illetve az épületnek a község nevére történő átíratását. Az óvoda községi kezelésbe ment át, melyet egy 8-10 tagból álló óvoda bizottság felügyelt, a mindenkori városbíró elnökletével. A községi képviselő-testület 1892 szeptemberében Lang József építőmestert bízta meg az épület helyreállításával. A községi óvoda tovább működött Szentgotthárd község fenntartásában, az óvoda bizottság gyámsága alatt és Cili néni vezetésével, aki 1925-ben, 66 évesen, 40 évi óvónői munka után ment nyugdíjba.
1925 őszén vagy 1926 év elején kezdte meg több évtizedes óvónői munkáját Szentgotthárdon Dávid Erzsébet, aki Szombathelyről pályázta meg a meghirdetett állást. Vele érkezett testvére, Dávid Margit, aki kezdetben önkéntesként, később már állásban az óvoda dajkája lett. Az óvoda 1950-ig a gyermekek számára semmiféle étkezést nem biztosított, délelőtt 8-11 óráig, délután 14-16 óráig tartott nyitva. A gyermekek a tízórait otthonról hozták, ebédelni hazamentek. A napi játékot mindig rövid tornával kezdték, majd rajzoltak, énekeltek, kézimunkáztak. Karácsonykor és az óvodai évzárók alkalmából ünnepélyeket tartottak.
1950-2006
Selyemgyári és kaszagyári óvodák
Az 50-es évekre a nők tömeges munkába állásával az óvoda iránti igények Szentgotthárdon is rohamosan nőttek. Az ekkor már több mint 70 éves épületben rendkívül szűkösek voltak a lehetőségek a további bővítésre, a jelentkezők elhelyezésére. A község akkori, két legnagyobb létszámot foglalkoztató üzeme, a Selyemgyár és a Kaszagyár segített a probléma megoldásában. Rövid időn belül mindkét üzem saját óvodát alapított és tartott fenn.
A Selyemgyár már 1948-ban üzemi óvodát szervezett a gyár területén belül, 35 gyermek napközbeni ellátását, étkeztetését, nevelését biztosította reggel 6 órától este 7 óráig. Ez az üzemi óvoda 1970-re már 58 gyermeket nevelt. A Kaszagyárban, közvetlenül a gyár melletti épületben 1954. augusztus 20-án adták át az üzemi óvodát, mely egy óvodai csoportban reggel 6 órától délután 3 óráig nevelt 25 kisgyermeket, s az étkeztetést saját főzőkonyhával biztosították. 1970-re már 70 főre emelkedett a létszám, ezért átalakítással 2 csoportossá bővítették.
1954-ben a Széchenyi utcában működő két-csoportos óvodában a felvett gyermekek létszáma 70 főre emelkedett, így szükségessé vált egy újabb csoport kialakítása, melynek létrejöttében, az anyagi források előteremtésében és társadalmi munkában sokat segített a Szülői Munkaközösség is. A három csoportos óvodában 1957-ben (97 férőhelyen, melyből 13 szükség férőhely volt) 109, 1969-ben 84 férőhelyen 94 kisgyermeket neveltek. A Napközi otthonos Óvoda az 1970/71-es tanév végéig a szentgotthárdi Általános Iskolához tartozott, a következő tanévtől lett önálló vezetésű óvoda.
Új óvoda
Az 1960-as évek végén megszűnt Szentgotthárd járási székhely funkciója, de a településvezetők Szentgotthárd városiasodását tűzték ki célul. Ekkor döntöttek új óvoda építéséről is, melynek építését 1969 nyarán meg is kezdték a Kossuth Lajos utcában. Az új, 4 csoportos, 100 férőhelyes, reggel 7-től, délután 5 óráig nyitva tartó óvodát 1970 decemberében adták át a gyermekeknek. Az óvoda vezetésével Tóth Györgyné Pável Annát bízták meg, aki 1991-ig vezette az előbb községi, majd (1983 óta) városi óvodát. Az 1970-es évek közepétől sem az új községi óvoda, sem a két üzemi óvoda nem tudta már kielégíteni az óvodáztatási igényeket. A Selyemgyár vezetősége 1975-ben új üzemi óvoda építését kezdeményezte, melynek átadására 1977-ben került sor. 1978-ban, ebben a 100 férőhelyes korszerű óvodában 152 kisgyermek óvodai nevelését biztosították, ugyanekkor a 100 férőhelyes községi óvodában 159 gyermeket neveltek. 1977 novemberében a település vezetői úgy döntöttek, hogy a községi óvoda meglévő épületét újabb 100 férőhellyel bővítik. A 100 férőhelyet 1980 szeptemberében vehették birtokba a gyermekek.
Új tagóvodák
Időközben a községi óvoda tagóvodája lett az addig iskolákhoz tartozó rábafüzesi és rábatótfalui óvoda is, melyekben 1983-tól kezdetét vette a szlovén és a német nemzetiségi óvodai nevelés. 1982-ben megszűnt a Kaszagyár üzemi óvodája, a gyermekek és az ott dolgozók szeptembertől a városi óvodában kezdték meg az új óvodai nevelési évet. 1991 júliusától 2016-ig az óvoda vezetője Kovács Tiborné, Salfai Katalin volt. 2016. augusztus 1-je óta Varjuné Molnár Katalin igazgatja az intézményt.
Óvodák megszűnése
A rendszerváltozást követően 1991-ben a Selyemgyár megszüntette az óvodája fenntartását. Az óvoda működtetését átvette az önkormányzat, a működési költségekhez az üzem még hozzájárult, és az óvoda működhetett a Gárdonyi utcai épületben. 1992 szeptemberében a selyemgyári óvoda gyermekei, dolgozóinak többsége már a Városi Óvodában kezdte a nevelési évet. A Bölcsőde épületében került kialakításra 2 óvodai csoportszoba, 40 férőhellyel, a kiszolgáló helyiségekkel. Így lett a Városi Óvodából egy 10 csoportos központi óvoda, és két egy-egy csoportos tagóvodájával 12 csoportos óvoda. A központi óvoda konyhája látta el a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat a Kossuth utcai óvodában és ételszállítással a tagóvodákban.
Az 1990-es évek közepére újfent megnövekedett az óvodai ellátást igénylő gyermekek száma, ezért a Kossuth utcai óvoda épületében levő szolgálati lakás átalakításával újabb csoportban fogadhatta az óvoda a gyermekeket. 1995 szeptemberében 11 óvodai csoportban 261 férőhelyen 272 gyermeket neveltek.
Az óvoda életében újabb nagy változást hozott a 2005-ös esztendő. Ebben az évben alakult meg a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás, mely a Szentgotthárdi Városi Óvoda és Tagóvodáinak fenntartója lett. Még ugyanebben az évben megszűnt a rábafüzesi egycsoportos tagóvoda.
2007-2021
A Szentgotthárdi Városi Óvoda és Tagóvodái központi óvodájának neve 2007 májusától Játékvár Óvoda Szentgotthárd névre változott. Elkészült az óvoda új arculata, logóval, óvodai zászlóval s az új arculatot tükröző külső fallal.
Szentgotthárd és Térsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde
2009-ben lett az óvoda tagóvodája a Rönöki Kerekerdő Óvoda. Az intézmény életében a 2010-es év újabb nagy horderejű változást hozott. A hat év alatti gyermekeket nevelő városi intézményeket egy intézménnyé szervezte a fenntartó, bevonva e keretbe a csörötneki, gasztonyi, magyarlaki óvodát és a Tótágas Bölcsődét. Ezzel az intézkedéscsomaggal megszűnt a rábatótfalui tagóvoda. Az új intézmény egy bölcsődei intézményegységből és egy 15 csoportos óvodai intézményegységből állt, melyből 4 óvodai csoport az egy-egy csoportos tagóvodákban működött. A székhely óvoda a Kossuth utcai Játékvár Óvoda lett. Az intézmény új neve Szentgotthárd és Térsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde lett, melyben 2013-ra az alkalmazottak létszáma 72 főre, a gondozott, nevelt gyermekeinek létszáma 410 főre emelkedett.
2014-ben jelentős részben uniós forrásokból a bölcsődei intézményegység felújítására, korszerűsítésére került sor, s több évtizedes várakozás után 2020-ra végre elkészült a székhely óvoda tornaterme és közösségi tere is. Az intézmény folyamatosan pályázik infrastrukturális fejlesztésekre: hőszigetelésre, vizesblokkok felújítására.
Szentgotthárd településen az óvodáztatási igény mindig jelentős volt, a gyermekek 90-95 %-a vett részt az óvodai nevelésben akkor is, amikor az óvodába járás még nem volt kötelező. Az óvodában mindig lelkes, lelkiismeretes, tenni, újítani, megújulni akaró, a gyermekek érdekeit mindenekfelett szem előtt tartó, változatos óvodai élet biztosítására törekvő pedagógusok és segítőik nevelték a rájuk bízott gyermeket, tudván azt, hogy a 3-6 éves kor a személyiség megalapozásának időszaka. Napjainkra a gyermekek nevelésének alapdokumentuma a nevelőtestület által 1998-ban megalkotott helyi pedagógiai program. Az óvoda. A Vas Megyei Pedagógiai Intézet bázisóvodájaként részese volt számos központi, megyei szakmai programnak, hol szakmai irányítóként, hol egyenrangú partnerként. 2014-től a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Pedagógiai Főiskolai karának is bázisóvodája lett, amely szakmai gyakorlathoz, záróvizsgákhoz teremt lehetőséget.
A gyermekek óvodai életében az élménygazdagságra törekedve a gyermeki élethez kapcsolódó óvodai hagyományokat alapoztak meg, kiállításokat, minden gyermeket bevonó eseményeket szerveztek és szerveznek.
1995-ben öt lelkes szülő összefogásával megalakult az „Alapítvány Szentgotthárd Óvodáskorú Gyermekeiért”. 2010-ben elkészült az intézmény honlapja.
A város óvodájának mozgalmas, eseményekben és eredményekben bővelkedő múltja talán igazolja Dr. Károlyi Antal alispán 1892-ben elhangzott szavait: „…a város, s a megye igazi büszkesége lehet a helybeli kisdedóvoda, mely az egész megyében párját ritkítja!”
2015-ben a törvény ismét kötelezővé tette az adott év augusztus 31-ig a 3. évet betöltött gyermekek óvodába adását. Jelenleg 260 férőhelyen 11 óvodai csoportban folyik a nevelés a szentgotthárdi óvodában.
A szentgotthárdi óvodák történetének áttekintése
év | események | Sztg. községi, majd városi óvoda |
kaszagyári óvoda | selyemgyári óvoda |
1880 | Szentgotthárdi Nőegylet megalakulása | |||
1885 | óvoda alapítás -a Széchenyi utcában alapítványi kezelés |
|||
1891 | kisdedóvóról szóló törvény: kötelező az óvodai nevelés |
|||
1892 | községi kezelés 2 terem, 44 gyerek |
|||
1948 | 35 gyerek, ellátással | |||
1950 | gyerekek étkeztetésének bevezetése | |||
1954 | 2 csoport 70 gyerek |
25 gyerek, ellátással | ||
1957 | 3 csoport 109 gyerek |
|||
1969 | 94 gyerek | |||
1970 | 4 csoport 100 férőhely átköltözés a Kossuth utcába |
70 gyerek | 58 gyerek | |
1977 | 159 gyerek | új óvoda 152 gyerek |
||
1980 | bővítés 100 férőhellyel | |||
1982 | megszűnt | |||
1991 | megszűnt | |||
1992 | bővítés 40 férőhellyel 10 csoport |
|||
1995 | bővítés 11 csoport 272 gyerek |
|||
2005 | Összevonások (rábafüzesi tagóvoda megszűnt) |
|||
2007 | új arculat | |||
2009 | 15 csoport + 1 bölcsődei csoport (rábatótfalui tagóvoda megszűnt) |
|||
2013 | 410 gyerek | |||
2020 | tornaterem építése |
Szentgotthárd egyik legrégebben alapított intézménye az óvoda, amely alapításától, 1885-től kezdve a mai napig folyamatosan működik. Bár az idők folyamán a neve többször változott, az évtizedek alatt más és más épületbe költözött, mindenkor a 3-6 éves korosztály élménygazdag nevelését tekintette feladatának.