Ha a vasútállomásról a templom irányába megyünk, a Rába-híd előtt egy különleges épülettel találkozunk, az ún. Stájer-házzal. Ezt hajdan osztrák kaszagyári munkások számára építették, majd tanácsi lakásokat alakítottak ki benne. Most a Pável Ágoston Múzeumnak ad helyet.

A Hunyadi út 6. szám alatti ún. Stájer-házat az 1910-es években, az egykori Szent János téren építették. A kétszintes, jellegzetes oszlopos árkádú feljáróval rendelkező épületben a Kaszagyár osztrák dolgozóinak elszállásolásáról gondoskodott a gyár vezetése. Az épület mögött állt Sperner Anzelm kovácsműhelye, amelyet az 1960-as években lebontottak. A Stájer-ház előtt, a Hunyadi úton áll Hunyadi János mellszobra, amelyet 1956-ban, a nándorfehérvári diadal ötszázadik évfordulója alkalmából készített Mákos Ferenc.

A Stájer-ház épületében 1945 után tanácsi lakások kaptak helyet, majd 1983. április 29-én itt nyílt meg a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum. A múzeum létesítéséről 1982 szeptemberében született döntés a település alapításának 800. évfordulója és a városi rang elnyerése kapcsán. A szlovén nemzetiségű Gáspár Károly nyugalmazott általános iskolai igazgató még életében felajánlotta gyűjteményét egy Szentgotthárdon létesítendő múzeum számára.

A múzeum megnyitásakor a törzsgyűjtemény 753 darab tárgyból állt, a következő megoszlásban:

• 461 db a Gáspár-gyűjteményből
• 134 db a Nyugdíjas Klub felajánlásából
• 124 db Fénusz Sándor kádárműhelyéből
• 34 db az apátistvánfalvi gyűjtemény romjai közül

Mindemellett kb. 150 tárgyat vasi és zalai múzeumok adtak kölcsön a kiállítás idejére. A fényképek a szombathelyi Savaria Múzeum és a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származtak. Külön kiemelendők a Csaba József által 1926 és 1944 között készített fotók.

Az 1983. április 29-i megnyitón az alábbi kiállításokat láthatták az első látogatók:

• A Szentgotthárd környéki szlovének (rendezte M. Kozár Mária)
• A Délnyugat-Dunántúl fazekassága (rendezte Nagy Zoltán)
• Szentgotthárd története (rendezte Valter Ilona)

A múzeum Pável Ágoston nevét a tudós születésének centenáriumi évében, 1986. június 8-án tartott ünnepség keretében vette fel.

Pável Ágoston volt a magyarországi szlovének első hivatásos tudósa. Gimnáziumi tanulmányait Szentgotthárdon és Szombathelyen végezte. Számtalan tanulmányt írt, ezek közül a legjelentősebbek a Szentgotthárd környéki szlovén falvak nyílt tűzhelyeiről és a rigászásról írottak.

A múzeumban 2009-től komoly fejlesztések kezdődtek. Először a pincehelyiségben egy látványraktár került kialakításra. Itt láthatók Fénusz Sándor kádár és kovácsszerszámai, Gáspár Károly kerámiagyűjteménye. Külön fiókokban vannak tárolva a textilek. A nagyobb tárgycsoportok magyar és szlovén felirattal vannak ellátva.

2012-ben került sor az épület bővítésére a „Megélt táj” szlovén-magyar projektnek köszönhetően: új porta, lépcsőház, mellékhelyiségek kerültek kialakításra, valamint megvalósult a múzeum akadálymentesítése. Vele egy időben a földszinti kiállítóteremben múzeumpedagógiai foglalkoztatót alakítottak ki.

2013. január 1-jétől az intézmény fenntartását a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságától a szentgotthárdi önkormányzat vette át.

2014-ben, a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján digitális terepasztal készült az ütközet eseményeinek bemutatására, ami 2015-ben került a múzeumba. A terepasztal a csata korabeli helyszínét modellezi egy domborzati maketten. 2015-ben egy „Hadiösvény” nevű játékkal bővült a digitális terepasztal. A muzeális intézmények szakmai támogatására kiírt Kubinyi Ágoston programok finanszírozásából több jelentős fejlesztés is megvalósult: a XIX-XX. század ipartörténetét bemutató kiállítás mellett a már meglévő állandó kiállítások interaktív elemekkel bővültek (kirakó kockák, puzzle-k és társasjáték).

A 2010-es években új múzeumpedagógiai eszközök kerültek beszerzésre. A "Megélt táj" projekt keretében múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet, memóriajáték, illetve interaktív CD készült. Ennek köszönhetően a gyerekek játszva ismerhetik meg a Rábavidék, a Muravidék és a Hetés néprajzát. Az eszközök két irodalmi nyelven (magyar és szlovén), valamint hetési magyar és Rába-vidéki szlovén nyelvjárásban készültek. 

A szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum az ország egyetlen szlovén nemzetiségi múzeuma. A több mint 100 éves Stájer-ház Szentgotthárd egyik impozáns épülete, építészetileg is egyedülálló alkotás nemcsak a városban, hanem a megyében is.
A múzeum egy kincs a település részére, ahol büszkén mutathatók a város felbecsülhetetlen értékű tárgyi és szellemi örökségei az ide látogatók számára. A legjobb közvetítő múlt, jelen és jövő között. Megőrzi a múlt értékeit a jelennek, és egyben kötelezi a jelent, hogy őrizze meg mindezeket a jövő nemzedékének.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

> 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról. In: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200152.TV (Elérés: 2020. február 6.)

> Csuk Ferenc: A Hunyadi utca és környéke. In: http://www.csuk.hu/helytortenet/hunyadi-utca-es-kornyeke (Elérés: 2020. február 6.)

> Hirnök Katalin – M. Kozár Mária: Adatok a szentgotthárdi múzeum történetéhez. In: Savaria - a Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1983-1984, p. 167-178.

> Kiállításaink. In: http://sztghonismeret.hu/kiallitasaink (Elérés: 2020. február 6.)

> Kozár Mária: Pável Ágoston (1886-1946) nyomdokain. In: Vas Megyei Múzeumok katalógusai 119. Szentgotthárd, (s.a.), p. 3.

> M. Kozár Mária: A Pável Ágoston Múzeum 30 éve. In: Savaria - a Vas Megyei Múzeumok értesítője 36. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2013, p. 457-467.

> Molnár Piroska: Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program) 2018. Szakmai beszámoló.

> Szilágyi István: A városkép alakulása az 1800-as évektől. In: Szentgotthárd: helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981, p. 561.

Pável Ágoston Múzeum kiállításai 1984 és 2019 között:

1984 és 2012 között az intézmény húsz időszaki kiállítást rendezett a múzeumban és külső helyszíneken. Az alábbi felsorolásban a külső helyszínek zárójelben olvashatók.

• 1984: A magyarországi szlovének népi kultúrájából (Cankarjev dom, Ljubljana)
• 1985: Kosárfonás
• 1986: Pável Ágoston munkássága
• 1987: Edény és étel (Cankarjev dom, Ljubljana)
• 1988: Kovácsszerszámok
• 1989: Kádárszerszámok (a szentgotthárdi színház aulája)
• 1989: Szlovén napok (Bük-fürdő)
• 1989: Felsőszölnök képekben (Slovenski etnografski muzej, Ljubljana)
• 1990: A Gáspár-gyűjtemény kerámiái (a szentgotthárdi színház aulája)
• 1991: Vesszőfonás (a szentgotthárdi színház aulája), Szlovén néprajzi tábor (Szentgotthárd és környéke)
• 1993: Vasi szlovén maskarák (helyben és Ptujban, Szlovéniában)
• 1995: Hímestojások
• 1995: A szlovén plébániák történetéből (Felsőszölnök, régi plébániaház)
• 1996: Pável Ágoston néprajzi fotói (helyben és a Savaria Múzeumban Szombathely)
• 1997: „Köss nekem csokrot…” Népművészeti kiállítás papírvirágokból
• 1998: „Köss nekem csokrot…” (Savaria Múzeum és Vasi Múzeumfaluban Szombathelyen)
• 1998: Lakodalmi csokrok és virágok (Vasi Múzeumfalu, Szombathely) A múzeum 15 éve
• 2000: Száz éve százan. A kivándorlás emlékei
• 2002: A Szentgotthárd környéki szlovének népművészete (Ljubljana)
• 2002: A kaszagyártás 100 éve
• 2006: „Pável Ágoston (1886-1946)” 10 perces film (DVD) születésének 120. évfordulója alkalmából – magyar, szlovén, német nyelvű film vetítése a látogatóknak
• 2007: Kühár János és Kossics József emlékkiállítás (Felsőszölnök)
• 2008: Kendő és kötény. A Pável Ágoston Múzeum 25. évfordulóján

2013 és 2019 között időszaki kiállítások a múzeum emeleti termében:

• 2013: Ciszterci kolostor könyvgyűjteménye
• 2015: Emlékek a Selyemgyárról
• 2016: 130 éve született Pável Ágoston
• 2017: Hatvan éve halt meg Brenner János
• 2018: 70 éve halt meg Vargha Gábor
• 2019: Díszpolgárok anno

2013 és 2019 között időszaki kiállítások külső helyszíneken:

• 2013: A kaszagyár múltja, jelene és jövője (városi színház)
• 2014: A szentgotthárdi csata (városi színház)
• 2016: Szentgotthárdi értékek egykor és ma (az Önkormányzat előtere)
• 2017: Ciszter emlékek Szentgotthárdon (az Önkormányzat előtere)
• 2018: A szentgotthárdi kisipar és kiskereskedelem története (az Önkormányzat előtere)
• 2019: Szentgotthárd egészségügye (az Önkormányzat előtere)