Brenner János rábakethelyi káplán 1957. december 14-én egy máig felderítetlen gyilkosság áldozata lett. Emlékére nyílt az időszaki kiállítás. (Brenner Jánost 2018. május 1-jén avatták boldoggá.)
Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én. Nagyapja Brenner Tóbiás, a megyeszékhely híres polgármestere volt. Brenner János és két fiútestvére is pap lett. Iskoláit a Püspöki Elemi Iskolában kezdte Szombathelyen 1938-ban. 1940 őszén a család Pécsre költözött. Itt a Gyakorló Iskolában, majd a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában folytatta tanulmányait. Itt is kitűnő tanuló volt. Az itt töltött évek nagyban meghatározták az ifjú János gondolkodását. 1946-ban édesapját visszahelyezték Szombathelyre, így vele együtt a család is visszatért. Brenner Jánost 1946-ban felvették a Premontrei Rend szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumába, majd az államosított Nagy Lajos Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az államosított iskola szellemisége nem neki való, veszélybe került a ciszterci hivatása, ami pécsi diákévei alatt érlelődött meg benne. Az iskolák államosítása után Zircre ment azzal a szándékkal, hogy belép a szerzetbe. A ciszterci gimnáziumot Zircen is államosították, ezért Endrédy Vendel ciszterci apát a gimnázium felső négy osztályát a helyi monostorban nyitotta meg. Az iskola azonban hivatalosan nem működhetett. Az apát létrehozta a világi oblátusok intézményét, ahol a szerzetesi-papi hivatásra készítette fel az ifjakat. Az új novíciusok 1950. augusztus 19-én öltöztek be. Brenner János ekkor kapta az Anasztáz rendi nevet. A szerzetesrendek feloszlatásával el kellett hagyniuk Zircet, s csak titokban folytathatták novíciusi évüket. Brenner János 1951. augusztus 19-én tett szerzetesi fogadalmat. Mivel azonban szerzetes nem lehetett, egyházmegyés papként folytatta hivatását. A szombathelyi szemináriumban, majd Győrben folytatta tanulmányait.
Brenner Jánost 1955. június 19-én Kovács Sándor megyés püspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. Újmiséjét 1955. június 26-án mutatta be a szombathelyi Szent Norbert plébániatemplomban. Brenner Jánost augusztus 17-én helyezték Rábakethelyre dr. Kozma Ferenc esperes plébános mellé káplánnak. Rábakethely Szentgotthárd II. kerülete volt. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. Kozma Ferenc tudós lelkipásztor volt, francia műveltsége jó hatással volt a fiatal káplánra, hiszen Brenner János is kitűnően művelte a francia nyelvet. A fiatal káplán áldozatkész és buzgó munkája fellendítette a hitéletet a plébánián.
A fiatal káplánnak már a kezdetektől nem volt felhőtlen a viszonya az Államvédelmi Hatósággal. Csak nehezen tudott határsáv engedélyt szerezni, hogy eljusson a 10 km-re lévő Vasszentmihályra a papi gyűlésre.
A kommunista hatalom nem vette jó néven, hogy Brenner János káplán a fiatalokkal foglalkozott, élvezetes hittanórákat tartott, ministránsaival, hittanosaival együtt játszott, sportolt. Az is szálka volt a hatalom szemében, hogy motorkerékpárral járja a fíliákat egy fiatal pap. Abban az időben személyre szólóan utalták ki az ilyen járműveket. Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni Brenner Jánost Rábakethelyről, ő azonban – Kovács Sándor megyés püspökkel együtt – ellenállt.
Máig sem tisztázott körülmények között 1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén kicsalták plébániai lakásából. A templomban nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével, aki kihívta a plébániáról, a dombtetőn keresztül vezető gyalogúton elindult Zsida község felé. A két falu között megtámadták és kegyetlen brutalitással, 32 késszúrással megölték.
A tisztalelkű, buzgó lelkipásztor vértanúhaláláról hosszú évtizedekig nem volt szabad beszélni, képeit levetették a Győri Szeminárium faláról. A szombathelyi szalézi templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sírján újmisés jelmondata olvasható: Az Isten-szeretőknek minden a javukra válik!
A rendszerváltás után, 1992-ben tartották az első hivatalos megemlékezést, a vértanúság helyét egy emlékkereszttel jelölték. 1993-ban létrehozták a Brenner János Emlékhely Alapítványt, és Zsidán megépült az emlékkápolna, amit 1996. augusztus 25-én dr. Konkoly István megyés püspök szentelt fel. 2007-ben, Brenner János tragikus halála évfordulóján a szombathelyi egyházmegyében Brenner János-emlékévet hirdettek meg.
1999-ben vette kezdetét boldoggá avatási eljárása. Az eljárás 2008. július 31-én lezárult. A bíróság tanúkat hallgatott meg, a bizonyítékok vértanúságáról a Kongregáció elé kerültek, ennek alapján hozhat döntést a vértanúság elismeréséről és a boldoggá avatásról a pápa.
A megnyitón Brenner József nagyprépost elevenítette fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket. Elmondta, hogyan szerzett tudomást testvére haláláról. Beszélt az ötvenes évek világáról, hogy nem volt szabad bejárásuk Szentgotthárdra, a rendőri megaláztatásokról és a gyilkosság máig tisztázatlan körülményeiről. Őt és a családot rendkívüli módon felkavarta a gyilkosság helyszínén tett látogatás. Elmondta, hogy másodszor akkor sírt a meghatottságtól, amikor megtudta, hogy boldoggá avatják a testvérét.
A kiállítás tablóin felelevenednek Brenner János életének helyszínei, szülőháza, iskolái, rábakethelyi kápláni tevékenységének emlékei. A fotókon bemutatják a rá emlékező zarándoklatot, a zsidai emlékkápolnát, valamint azokat az emlékhelyeket, amelyek vértanúságára emlékeztetnek. Az utolsó két tablón szombathelyi emlékezete látható, az üveges tárlókban pedig róla szóló könyveket, újságcikkeket talál a látogató. A kiállítás anyagát Gueth László múzeumpedagógus állította össze.
