• 1943. május 1-jén jelent meg a Vasvármegye folyóiratban Vakarcs Kálmán cikke a „százéves szentgotthárdi kaszinó” címmel. Megalakulásakor, 1843-ban az Olvasó Egylet nevet viselte Szentgotthárd legrégebbi egyesülete, melynek elnöki tisztét mindig a település legtekintélyesebb vezetői töltötték be. Az egylet tagjai összejöveteleiket a ma is álló Széll Kálmán tér 14 szám alatti épületben tartották, jelentős szerepük volt a magyarosításban.

 

  • 1943. május 18-án kapott iparengedélyt a Nyugat-magyarországi Faáru Kft. Törzstőkéje egyik felét a kaszagyár, a másikat egyéni befektetők biztosították. Gyermekbútorokat és játékokat, fa háztartási cikkeket, mezőgazdasági eszközöket készítettek, öt évvel később beszüntették az önálló működést.

 

  • 1943. június 4-én hunyt el Szentgotthárdon Saád Henrik Jakab ciszterci tanár és áldozópap. Egerben született 1861. augusztus 12-én. 1909 és 1915 között jószágkormányzó volt a szentgotthárdi apátságban, később Baján, Egerben és Zircen tanított. 1931-ben visszatért városunkba, haláláig alperjel volt. Az 1938-as jubileumi évben a Nagyboldogasszony templomba készült két harangunkon az ő verssorai olvashatók. Temetőnk ciszterci sírboltjában nyugszik hat rendtársával együtt.

 

  • 1943 júniusában, Széll Kálmán egykori miniszterelnök születésének 100. évfordulójára jelent meg S. (Sárkányné) Halász Terézia könyve, melynek elkészítéséhez a néhai politikus Rátóton élő lánya, Bernrieder Jánosné Széll Ilona a szerző rendelkezésére bocsátotta a család birtokában lévő levelezéseket és egyéb iratokat.

 

  • 1943 szeptemberében kezdődött az 50. tanév a szentgotthárdi gimnáziumban. A háború miatt nem szervezetek ünnepséget, az évfordulón megjelentetett évkönyvben megemlékeztek a frontokon szolgáló tanáraikról és a harctéren elesett diákokról. Beszámoltak a tanítást akadályozó szénhiányról, a gyakori légiriadókról.