• 1938. január 24-én Székesfehérvárott hunyt el P. Molnár József Arkangyal. 1887. november 1-jén Vasszentmihályon született, tehetsége a szentgotthárdi algimnáziumba juttatta. Érettségit Nagyszombaton szerzett, majd Pozsonyban és Rómában hallgatott teológiát. 1908-ban lett a ferences rend tagja. Felvidéki iskolákban tanított filozófiát, míg Trianon után kiutasították Csehszlovákiából. Budapestre került, ahol a rend kormánytanácsosa volt, majd tanított Nagykanizsán és Szombathelyen. 1936 júliusában szülőfaluja templomában tartották ezüstmiséjét, mely ünnep egybeesett szülei aranylakodalmával és édesapja fél évszázados sekrestyés szolgálatával.

 

  • 1938. április 20-án hunyt el Ruzsonyi Béla magyar-latin szakos tanár. 1888. március 21-én a Nógrád megyei Magyarnádoron született. 1912-ben került a gimnáziumunkba. Munkatársa lett a Szent-Gotthárd újságnak, ahol verseit és tanulmányait is megjelentették. Harcolt az világháborúban, ahonnét 1918 késő őszén kitüntetéssel tért haza. Vezette az ifjúsági önképző kört, 1933-ben igazgatóhelyettessé nevezték ki. 1936. január 5-én igazgatói címmel tüntették ki. Sírja a temetőnkben van.

 

  • 1938. május 15-én Szentgotthárd település hármas ünnepet ült: A budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra készülve megemlékeztek Szent István király és Szent Gotthárd püspök halálának 900. évfordulójáról is. Az ünnepi szentmise keretében Grősz József megyéspüspök felszentelte a Nagyboldogasszony templomban az I. világháború idején elvitt harangok helyett beszerzett újakat, egy 965 és egy 60 kg-osat. Az utóbbit közadakozásból vásárolták. A szentmise után a főtéren tartottak díszünnepséget, melyen dr. Vargha Gábor mondott ünnepi beszédet. Az alkalomra jelent meg a szentgotthárdi Katolikus Egyházközség kiadásában az Emlékfüzet Szent Gotthárd halálának kilencszázéves évfordulóján 1038-1938 című munka Borian Elréd plébános tollából, illetve a ciszterci rend kiadta a Vasi Szemle könyvei sorozatban Piszter Imre perjel művét: Szent Gotthárd püspök és a szentgotthárdi cisztercita apátság rövid története címmel.

 

  • 1938. június 19-én este 9 óra 21 perckor érkezett Győrből Szombathelyre az állomásra gondosan megtervezett országjáró útja során a Szent Jobbot szállító vonat, ahol Grősz József püspök fogadta. A szentgotthárdi ciszterci szerzetesek szervezésében oda eljutó szentgotthárdiak és környékbeliek is saját szemükkel láthatták nemzetünk jelképeit.

 

  • 1938 júniusában a Vasi Szemle 1938/3. számában jelent meg a Rátóton élő Bernrieder Katinkának, Széll Kálmán unokájának a Rába-vidék madár faunájáról végzett kutatása, ahol a környékünkön élő madárfajokat ismertette.

 

  • 1938. október 12-én hunyt el Szentgotthárdon Pum Károly tanító. 1858-ban született Felsőőrön, a tanítóképzőt Felsőlövőn végezte. 1878-tól tanítója, 1894-től igazgatója lett a szentgotthárdi elemi iskolának. A zirci ciszterci elöljárókkal együtt nagy szerepe volt a település magyarrá válásában. Egyházi és dalos-egyleti karmesterként, a tanonciskola igazgatójaként, a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság elnökeként, lelkes állatvédőként meghatározó alakja volt Szentgotthárd közéletének. 1921-ben vonult nyugállományba. Sírja a régi temetőnk díszsorában található.

 

  • 1938. október 15-én szavazta meg a képviselő-testület, hogy a nagyközségen átvonuló addig kátrány és makadám borítású törvényhatósági utakat a következő évben kockakővel újítják fel, mert az addigi felület nem vált be.

 

  • 1938 októberétől Vámos Sándor gimnáziumi tanár már gyűjtötte a meteorológiai és a vízrajzi megfigyeléseket.

 

  • 1938-tól kapcsolódott be a helyi labdarúgó egyesület a megyei bajnokságba. Ezt megelőzően csak „barátságos” mérkőzések voltak a környező magyar és osztrák településekkel. Ebből az alkalomból felavatták az új sportpályát a kethelyi patak mellett, ahol azóta is van.

 

  • 1938-ban vált külön szervezetileg Szentgotthárdon az evangélikus és a református közösség.