- 1599-ből maradt fenn először feljegyzés Szent-Gotthárdon a református gyülekezet jelenlétéről.
1609-es év eseményei
- 1609. május 18-án hozott határozatot alapján Mathias Gülscher, a Graz melletti reini ciszterci apát pert indított a szentgotthárdi apátság visszaszerzésére.
1614-es év eseményei
- 1614. október 23-i beadványban tovább folyt a pereskedés a szentgotthárdi apátság visszaszerzéséért. A reini apátság hivatkozott a rend ősi jogaira, arra, hogy a templomot nem tartják fenn, istentiszteletet nem tartanak, a kolostor épületeinek állagát nem óvják.
1629-es év eseményei
- 1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az új földesúr Csáky László a fegyveres szolgálat fejében a mezőváros lakóit minden paraszti szolgálat alól fölmentette. Ezen intézkedés a közelgő török veszély miatt született.
1664-es év eseményei
- 1664. júliusának végén Szentgotthárdon járt Evlia Cselebi, a század nagy utazója. Konstantinápolyban született 1611-ben. 40 éven keresztül készítette feljegyzéseit utazásairól, melyet 10 kötetbe foglaltak. Az utazások könyve 6. kötetében találhatók hiteles leírásai az 1660-1666 közt Erdélyben és Magyarországon tett megfigyeléseiről. Útinaplóját először 1904-ben fordították le magyarra.
- 1664. július 29-én a Zalaegerszeg felől érkező török sereg miután Körmendnél és Csákánynál nem tudott átkelni a Rábán, a csörötneki hídnál is megpróbálta. Itt sem sikerült nekik, ezért nyomultak tovább nyugat, azaz Szentgotthárd felé. Kb.120 ezeren voltak.
- 1664. augusztus 1-én, pénteken volt híres Szentgotthárdi csata, ahol a nyugati taktika, a fegyelmezett, képzett sereg le tudta győzni a jókora túlerőben lévő török sereget. Montecuccoli a különböző nemzetiségű csapatokat külön-külön állította harci rendbe, számolva a becsvágyuk és nemzeti öntudatuk eredményesebb kibontakozásával. A hirtelen zivatar és a megáradt Rába is segítségére volt a császári csapatoknak. Este 8 óráig tartott a küzdelem. 256 évvel később a trianoni döntés a csata helyszínét is ketté osztotta. Talán ez az oka, hogy mindkét ország sajátjának érzi, Ausztriában Mogersdorfi csataként szerepel.
1694-es év eseményei
- 1694. szeptember 7-én született a heiligenkreuzi apátság közelében fekvő llandban Mathias Gusner. 1734-ben érkezett Szent-Gotthárdra. Ő volt az a tehetséges laikus fráter, aki a templom oltárképeit, freskóit (a híres Dorfmeister freskó kivételével) és a kolostor képeit festette. Több alkotása megtalálható Heiligenkreuzban és a Magyar Nemzeti Galériában. Négy híres heiligenkreuzi apátról készült festményének digitális másolata díszíti a polgármesteri fogadószoba falát. 1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon, a Temető-kápolna kriptájában temették el.
