• 1844-ban, a szentgotthárdi csata 180. évfordulóján Kuzmits Dániel perjel négynyelvű (magyar, német, francia és latin) emléktáblát állíttatott a csata helyszínén, ez a mai napig megtekinthető.

  • 1854. február 24-én, Győrött született dr. csáfordi Tóth Sándor, író, irodalomtörténész, a gimnázium legelső igazgatója. 1893-ban került Szent-Gotthárdra, ahol megszervezte az induló gimnáziumot. Két tanévet töltött városunkban. Ő volt a szerzője a középiskolásoknak készült a Magyar irodalom története című kétkötetes könyvnek. Az utolsó kuruc című regényét Wellisch Béla nyomdájában nyomtatták. 1937. május 5-én, Budapesten hunyt el.

  • 1859. szeptember 13-án, a vas megyei Andrásfán nemesi családba született Vargha Gábor ügyvéd. 1888-ban az ügyvédi diplomája megszerzése után telepedett le végleg Szentgotthárdon. Először mint helyi képviselő kapcsolódott be a település életébe. Több, mint 50 éven át az is maradt, majd 1922-től a parlamentben is képviselte a település és a járás érdekeit. 1948.június 1-én halt meg, a szentgotthárdi temetőben nyugszik felesége Desits Valéria és lánya Vargha Alice mellett.

  • 1864. május 14-én született Szenczy Győző Ödön Bodrogkeresztúron perjel. 1904-ben került Szentgotthárdra, mint perjel és áldozópap. Ő volt a gimnázium püspöki biztosa. 1915-ben vonult nyugalomba Szentgotthárdon, itt is halt meg 1926. augusztus 24-én. Sírköve a Temető-kápolna falában található.

  • 1869. március 5-én született gróf Ambrózy–Migazzi István a híres botanikus, a malonyai és jeli arborétumok alapítója. Tanakajdon nőtt fel. Az első világháború után végzett megfigyeléseket a környékünkön. Zsida határában 3 olyan növényt is talált, melyek csak itt honosak: nárcisz, sárgaliliom és kakasmandikó sajátos fajtáit. 1933. augusztus 31-én halt meg, sírja a Jeli arborétumban található.
  • 1869. december 9-én Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására Szent-Gotthárd királyi törvényszéki kérelmet adott be. A sikeres indítvány után 1872-ben megnyílt a helyi bíróság. A megye 10 járásából három (muraszombati, németújvári és szentgotthárdi) lakossága a megyeszékhely helyett itt intézhette ügyeit.
  • 1869-ben készült az első hivatalos statisztika Magyarországon. Eszerint Szent-Gotthárdon a férfiak 80,6, a nők 70,5%-a tudott írni és olvasni.
  • 1869-ben nyitott ügyvédi irodát Szent-Gotthárdon lipováczi Desits Gyula. 1874-ben a közjegyzőség élére állították. Képviselőként különösen a gimnázium és a selyemgyár érdekében fáradozott kitartóan. Sokat köszönhetünk neki, mert 30 éven keresztül önzetlenül tevékenykedett a település fejlődésének szinte valamennyi területén. A király 1898-ban magyar nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet adományozott neki. 1904. augusztus 16-án hunyt el. Halála után utcát (ma József Attila utca) neveztek el róla. 1839-ben, Szentgotthárdon született.

  • 1874-ben, a Bihar megyei Alsólugoson született lidértejedi és vízkeleti Kiss Elemér, aki 1902-től haláláig, 1944.január 13-ig élt és dolgozott Szentgotthárdon. Nagyon sokat tett Szentgotthárdért és a környező falvakért, ezért 1930. januárjában a járás valamennyi települése, 39 falu és a székhely, Szentgotthárd egyhangúan a díszpolgárává választotta.

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:187
E heti látogatók:1483
Havi látogatók:8214
Összes:394981
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!