• 1699. július 7-én, a karinthiai Feldkirchenben született Franz Anton Pilgram a későbbi osztrák barokk és rokokó stílusban alkotó építész. Ő tervezte 1740 és 1764 közt a jelenleg is látható templomunkat és a hozzá tartozó kolostort. Nevezetes munkái: a közeli Riegersburgi vár, a pápai Eszterházi kastély, a Fertőrákosi Püspöki Palota és az Oroszlány-Majkpusztai kamalduli remeteség. 1761.október 29-én, Bécsben hunyt el.

  • 1704. július 4-én Károlyi Sándor báró, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel 4000 fős seregén. Károlyi a nagy zsákmánnyal Szentgotthárdra sietett és ott pihenőt tartott. Ebben a csatában őrségiek is részt vettek, nagy lelkesedéssel álltak a Fejedelem zászlója alá. Rákóczi a szolgálatukat 1706. június 7-én kelt levelében hálálta meg, meghagyta őket régi jogaikban. 1711. április 30-án báró Károlyi Sándor írta alá a kuruc–labanc összecsapásokat lezáró szatmári békét. Nem volt egyenes jellemű ember, igyekezett Bécsnek is a kedvében járni.

  • 1729. Dorfmeister István születése Pozsonyban. A tehetséges festő Sopronba települt 1762-ben. Főleg a Dunántúlon dolgozott. Ő és fia 1784-ben festették a híres Szentgotthárdi csatát ábrázoló freskót. 1797. május 29-én, Sopronban halt meg.

  • 1734. július 29-étől Robert Leeb apátot szentgotthárdi főapáttá nevezték ki. Ekkor írta alá Mária Terézia édesapja, III. Károly király az adománylevelet, melyben az állt, hogy a szentgotthárdi ciszteri apátságot a Bécs melletti Heiligenkreuzhoz csatolják. Az osztrák apátságnak 100.000 aranyat kellett befizetni a magyar katolikus alapba. Robert Leeb egészen haláláig, 1755. augusztus 15-ig maradt főapát. 1734-ben készült a legrégebbi ismert metszet Szentgotthárdról, az eredetit Heiligenkreuzban őrzik.

  • 1739. júniusában Badafalván (ma: Weichselbaum) helyezték el Hauer Gellért szentgotthárdi ciszterci adminisztrátor és perjel (hivatalban: 1739-1742) ajándékát a Máriapócsi templom oltárképének, a „könnyező Madonnának” másolatát. Ettől fogva minden évben Mariabildi zarándokútra indultak a hívek a ciszterek vezetésével. A település már 1187-ben mint a szentgotthárdi apátság majorja szerepelt. Trianon után hosszú évtizedekig nem indulhattak zarándoklatok. A 2007-ben alakult Szentgotthárdi Keresztény Megmozdulásért Egyesület viszont újra minden év nyarán megszervezi ezt a szép, régi hagyományt. Az út oda-vissza 22 km hosszú.

  • 1764. augusztus 7-én, a híres szentgotthárdi csata 100. évfordulójának emlékére Alberich Fritz apát felavatta a templomot. Ekkora sikerült a belső berendezéseket elkészíteni annyira, hogy rendeltetésének átadhatták. Elkészült a templom egyik legszebb műalkotása a rokokó szószék, mely Schrezenmayer Gáspár és Schnitzer József közös alkotása. Ezen időponttól tarthattak szentmisét. Az 1748. augusztusi alapkőletételtől számítva ez mindössze 16 év. A templomot 3000 fő befogadására tervezték, hossza 50, szélessége 13, magassága 28, a tornya pedig 60,5 méter.
  • 1764 – 1766 közt készült az eredeti Nepomuki Szent János szobor, mely Schnitzer József egyik utolsó alkotása volt. Jelenleg a templom sekrestyéjének folyosóján várja szakszerű restaurálását.
  • 1764-ben készült el az első orgona a templomban Ferdinánd Schwartz grazi mester munkája nyomán. Később át lett építve.

Népszerű írásaink

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:184
E heti látogatók:1480
Havi látogatók:8211
Összes:394978
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!