- 1944. január 13-án, 70 évesen Szentgotthárdon halt meg lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér. 1874-ben a Bihar megyei Alsólogoson született. 1902. január 1-től szolgabíró, majd 1905 februárjától főszolgabíró volt Szentgotthárdon. Képviselőként aktívan részt vett a település életében. Elnöke volt a katolikus körnek, a rokkant egyletnek, az önkéntes tűzoltó egyletnek és tagja több más egyesületeknek. Megszervezője volt a helyi és az őriszentpéteri vöröskereszt fiókegyletnek, az I. világháború alatt tartalék kórházat szervezett az előbbi két helyen túl Gyanafalván (Jennersdorf) is. 1930 januárjában 25 évnyi főszolgabírói munkája elismeréséért a járás valamennyi községétől, Szentgotthárddal az élen díszpolgári kitüntetést kapott. 39 község tartozott a járáshoz, így 40 település választotta meg egyhangúan. 1939-ben ő írta az előszót Vakarcs Kálmán „ A szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése” című könyvéhez. A 40-es években az olvasó egylet elnöke volt és tagja a Selyemgyár felügyelő bizottságának.
- 1944. április 28-án, 6 héttel Magyarország németek általi megszállása után hatályba lépett a zsidók kijelölt gettókba zárásáról a rendelet. A szentgotthárdi gettó a kaszagyári barakk lakásokban volt kijelölve. A deportálások végrehajtása miatt volt rájuk szükség.
- 1944. május 10-11. felállították a gettót. A 3600 fős Szentgotthárdon a gettó lakóinak száma 150 fő (4%) volt.
- 1944. június 19-én vittek el Szentgotthárdról mintegy 150 főnyi zsidót Szombathelyen keresztül Auschwitzba. Ketten Leszner Antal és Dreissiger Zoltán cseh területen, éjszaka meg tudtak szökni, mert a leghátsó teherautón utaztak. Hosszú bujkálás és éhezés után kerültek csak vissza Szentgotthárdra.
- 1944. július elején alakult újjá a Szentgotthárdi Járás Ipartestülete, mivel jelentős számú kisiparos működött a térségben. Elnökük Orbán Ferenc, alelnökeik Dremmel Antal és Halmay Dezső, jegyzőjük Dampf Frigyes, pénztárosuk Pável József lett.
- 1944 szeptemberében a helyi Iparostanonc iskolába elindították az első női osztályt.
- 1944 őszén egyre több munkanélküli volt, menekültek is nagy számban és folyamatosan érkeztek.
- 1944. október 29-től az iskolákat bezárták és háborús célra vették igénybe. Ez várt a középületekre és a gyárak egy részére is, mind hadikórházzá alakultak. Ez az állapot a gimnáziumban 1945. március 31-ig tartott. Az 5 hónap alatt más helyszíneken (kaszinó, zsidó templom, tejcsarnok) ugyan és kevesebb tanárral, de pontosan megtartották az órákat. A front tovább haladása után lassan megkezdődött az épületek helyrehozatala, a romok eltakarítása. A gimnáziumban a tanárok és hozzátartozóik, valamint a diákok végezték ezt a munkát.
- 1944. november 19-én a Máriaújfalu állomásra beérkező vonatot érte légitámadás, melynek során 25 fő polgári személy halt meg.
- 1944. novemberében dr. Frühwald István és felesége elmenekül a városból. Amikor szinte mindenki nyugat felé igyekezett ők Budapesten egy zárdában rejtőztek el. Frühwald István 1893. november 9-én született Pozsonyban. Jelentős irodalmi munkája az „ Orosz hadifogságban” 3000 példányban kelt el. Ez volt az első magyar nyelven megjelent munka a hadifoglyok keserves életéről, amit ő is megtapasztalt az I. világháború alatt. 1925-ben telepedett le Szentgotthárdon. Mint a járás egyetlen körorvosa sokat tett a járás lakóiért. Képviselő volt, kezdeményezte az iskolaszamatórium létrehozását és egészségtant tanított a gimnáziumban. 1978-ban Egerben halt meg.
- 1944. december 11-én amerikai repülőgép támadta meg a Máriaújfalu felől Szentgotthárd felé haladó vasúti szerelvényt. A vonaton németországi katonai kiképzésre induló hunyadista önkéntesek voltak. Közülük összesen 53-an haltak meg közvetlenül a helyszínen vagy pár napon belül a sérüléseikbe. A temető hősi parcellájába lettek eltemetve.
- 1944. december 27-től kijárási tilalmat rendeltek el a polgári személyeknek éjjel 11 óra 30 perc és reggel 5 óra közt.
- 1944. decemberében a Szépművészeti Múzeum kincsei, festmények, szobrok, arany és ezüst tárgyak Pannonhalmáról teherautókon megérkeztek. A ciszter templom pincéjébe - mely egyben a város légvédelmi pincéje volt – lettek elhelyezve. 3-5 hónapot töltöttek itt.
