Ha a múltban kutatunk, érdemes tanulmányozni a régi térképeket is, amelyek szépségük mellett számos érdekességet, sőt néha furcsaságokat is tartalmaznak. Minél régebbi egy térkép, annál nehezebb annak pontos értelmezése, és néha szinte nyomozni kell, hogy összeálljon a kép. Ennek nemcsak az az oka, hogy a régi térképek készítésekor még nem voltak olyan pontos térképészeti ismeretek, mérési eszközök vagy grafikai lehetőségek, hanem az is, hogy a mai korra akár jelentősen meg is változhatott a régi térképeken ábrázolt táj.
Így van ez Szentgotthárd két kanyargós folyója, a Rába és Lapincs esetében is, mivel azok folyton változtatták a medrüket. Az alábbiakban e két folyó torkolatának térképi ábrázolásain keresztül egy érdekes, de kevésbé ismert változást vizsgálunk meg.
(A leíráshoz képek és internetes linkek is tartoznak. A képeken az internetről letöltött térképek és fotók kisebb méretű, és rajzi kiegészítésekkel ellátott változatai vannak. Ha ezeket a források között felsorolt linkekkel, az interneten nyitjuk meg, akkor a képeket, térképeket nagyobb felbontásban, más és nagyobb területeken is meg tudjuk nézni.)

Térképek
1.) Számos térképet lehet találni az interneten az 1664-es szentgotthárdi csatáról. Ezek közül most az egyik szép grafikájú térkép egy részletét látjuk, amely a Rába-Lapincs torkolatot mutatja. (1)

A fentiek alapján érthető, ha ezen a térképen sem tudunk mindent pontosan beazonosítani. Ugyanakkor érdekes számunkra, hogy már ezen a térképen is hasonlóan jelennek meg a két folyón a hidak és az elmenő utak, mint a kb. 200 évvel későbbieken. Ha a térképen gondolatban átmegyünk a Rába-hídon, annak túloldaláról indul egy út nyugatra (a térkép további része szerint Grätz-ba), és egy út északra, a Lapincs-hídhoz.
A Lapincs túlpartjáról pedig egy út északra tart, Rábakeresztúron (Heligenkreuz) át Fölöstöm felé (itt a térképen W.n. Fürstenfeld, ahol W.n. = Weg nach), és egy másik út keletre, Körmend felé (W.n. Körmend). E térkép alapján úgy vélhetjük, hogy ezek a hidak már 360 évvel ezelőtt is nagyjából azon a helyen álltak, ahol a későbbi korokban és ma is. 

2.) A következő két, 1786-ból való térképet a könnyebb áttekinthetőség céljából az internetes eredetihez képest kissé átalakítottam és elforgattam. Ezeken egy meglepő dolgot fedezhetünk fel: a Rába-Lapincs torkolat nem ott van jelölve, ahol ma ismerjük. Ezt az eltérést mindkét térkép egyaránt mutatja. (2.) (3.)
Lehet-e ez felmérési vagy rajzi hiba? Lehet-e, hogy esetleg egymástól vették át ezt a tévedést? Nem valószínű, hiszen egyébként a két rajz között számos eltérés is van. Abban mégis egyeznek, hogy a Rába-Lapincs torkolatot nem oda jelölik, ahol a várost elhagyva a Rába élesen jobbra kanyarodik, hanem a folyásirány szerint attól lejjebb. Továbbá mindkét térképen az akkori torkolat előtti Lapincs-ág alakja is nagyon hasonlít egymáshoz.

Ez a két régi térkép mutatja az akkori malomcsatornát is, amely később kaszagyári csatorna lett. (Mint tudjuk, a csatornát mára már betemették.) A malomcsatorna ábrázolása segít értelmezni a távolsági arányokat. A későbbi légifotókból tudjuk, hogy a mai Rába-Lapincs torkolattól kb. ugyanakkora távolságra (190-200 m-re) van a Lapincson lévő közúti híd, mint korábban a malomcsatorna Rábába ömlésének a helye volt. Ugyanezt az azonos távolságot látjuk a fenti első térképen is, amely feltünteti a Lapincs-hidat. (Ennek a hídnak a helye az évszázadok alatt túl sokat nem változhatott, mert a Rábakeresztúrra (Heiligenkreuzba) menő országút ezen haladt keresztül.)
Ennek a távolságnak az ismeretében meg tudjuk határozni, hogy mekkora volt a Lapincs-torkolat helyének eltérése. A ma ismert léptékkel kifejezve: A Lapincs a mostani közúti hídja után nem a Rába felé ment tovább egyenesen (ahogy ma), hanem a Rába medrét 60-80 m-re megközelítve balra nagy ívben elkanyarodott, majd a Rábától északra tett egy nagy hurkot, és csak a mai termálfürdőnél lejjebb torkollott a Rábába. A fenti két képen láthatók a jellegzetes pontok.

3.) Az alábbi 1857. és 1941. évi térképeken holtágként megjelenik ugyanaz a jellegzetes folyó-alak, amely a fenti két térképen még élő Lapincs-ág volt. Ez is igazolja, hogy azok e tekintetben pontosak voltak. (4.) (5.)

4.) A következő képeken egy-egy légi fotót láthatunk 1967-ből és 1977-ből. Ezeken is látszik a jellegzetes holtág alak. (6.) (7.)

Amikor 1972-ben elkészült a Gimnáziumtól a vasúti sorompóig tartó új Füzesi út, akkorra a holtág megmaradt szakasza még megvolt az út jobb oldalán, a Haris út, a Füzesi út, valamint a Rába által bezárt területen, azaz a mai benzinkút és üzletek háta mögött.

Összegezés
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a fenti térképeken és légifotókon látható holtág, amit a gotthárdiak Holt-Rábának hívtak és ismertek, az valójában egy Lapincs-holtág volt.
Mit tudhatunk arról, hogy miért változott meg a Rába-Lapincs torkolat helye? Erről Kunits Mihály 1820-ban készült, „A ciszterci rend szentgotthárdi uradalma” című munkájából idézve Szilágyi István az 1981. évi Szentgotthárd könyv 543. oldalán a következőket írta:

„Szentgotthárd, a környező települések, de az egész folyóvölgy is igen sokat szenvedett mindig az árvizektől. Mindkét folyó hatalmas kanyarokat leírva tölti ki a völgyeket, áradásoknál nagy kárt okozva új medret törnek maguknak. … Ezt főképpen az 1813-as nagy árvíz mutatta meg, amely a gotthárdi Rába- és Lapincs-hidat, a csörötneki hidat és malmot teljesen elpusztította. … Vas megye a környék károsult lakóinak a segítségére sietett. Mivel a nagyobb bajt az esetenként igen bővizű Lapincs okozta, ennek Rábába való ömlését Szalay János megyei főmérnök tervei szerint az utolsó kanyar átvágásával a településhez közelebb hozták. Az új összekötés jól látható az 1857-es térképen. A nép a megmaradt holtágat az 1664. évi csatával hozta kapcsolatba, mert az építés ideje feledésbe merült.”

Tehát így változott meg 1813. és 1820. között a Rába-Lapincs torkolat, és így született meg az a Lapincs-holtág, amely aztán később a gotthárdiak részéről a Holt-Rába nevet „viselte”. (A Szilágyi István által említett 1857-es térkép a fenti 3.) pontban és a lenti (4.) forrásban látható.)

Egy személyes megjegyzés: Mostoha sorsú folyó ez a Lapincs. Kétszer nagyobb vízhozamú és vízgyűjtő területű, mint a Rába, és az összefolyás után mégsem Lapincsnak hívják. Sőt a legrövidebb magyarországi szakaszú folyó, és emiatt országosan nem ismert, számos esetben pataknak titulálták, és ráadásul a gotthárdiak még ezt a holtágat is „elvették” tőle. Így kedvelték, Holt-Rábaként.

De ma már ennek nincs jelentősége, hiszen a medrét később feltöltötték, ahogy ez a 2012-es műholdképen is látható. Ebbe a képbe még emlékeztetőül lépték- és alakhelyesen visszarajzoltam a volt holtágat.

Budapest, 2022.10.24.

 

Források:

(1.) A szentgotthárdi csata térképe. Letöltve: 2022.10.21
https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/24664/view/?bbox=-627%2C-2034%2C4492%2C-71

(2.) Szentgotthárd térképe 1786-ból. A térképet Kenedics József Vas vármegyei mérnök és térképész készítette. Letöltve: 2022.10.12
https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/4582/view/?bbox=-1298%2C-7175%2C17325%2C-152

(3.) Rába-Lapincs vízrajzi térkép. Letöltve: 2022.10.11
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/4658/view/?bbox=15300%2C-7082%2C24865%2C-3350

(4.) Szentgotthárd 1857. évi térképe. Letöltve: 2022.10.21
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/18402/view/?pg=4&bbox=-1637%2C-7021%2C16858%2C2

(5.) Magyarország Katonai Felmérése (1941). Letöltve: 2022.10.09 https://maps.arcanum.com/hu/map/hungary1941/?bbox=1808089.2938963235%2C5932811.82928846%2C1820156.7897368455%2C5936948.983444396&map-list=1&layers=29

(6.) Szentgotthárd 1967. évi légifotó. Letöltve: 2020.03.14.
https://www.fentrol.hu/hu/

(7.) Szentgotthárd 1977. évi légifotó. Letöltve: 2020.03.14.
https://www.fentrol.hu/hu/

(8) Szilágyi István: A városkép alakulása az 1800-as évektől. In: Szentgotthárd : helytörténeti , művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. p. 541-584.

(9) Szentgotthárd 2012. évi műholdkép. Letöltve: 2022.10.09
Forrás: Google Earth

 

Eseménynaptár

18
május
Rabacsa Metaltechnik
-
Szentgotthárd
Szentgotthárdon a DISTRICT94 Team legelőször szervez minden autószeretőnek találkozót. Szeretettel várunk

18
május
Nagyboldogasszony plébániatemplom
-
Szentgotthárd
Részletek a plakáton.

18
május
Nagyboldogasszony plébániatemplom
-
Szentgotthárd
Fellépnek: Szent Vid Kórus Ljubjana (kórusvezető: Marinka Muhič)Gaude Kórus Göd (kórusvezető: Földvári

20
május
Csákányi László Filmszínház
-
Szentgotthárd
A program 2024. április 22-én kezdődik, majd május 6-án, május 20-án, május 25-én, június 3-án

21
május
Dumaszínház Kft, Szentgotthárd - Gotthard Therm Hotel & Conference
-
Szentgotthárd
Az otthon nem egy hely, hanem egy állapot, ahova nemcsak testben, de fejben is meg kell érkezned. És

Népszerű írásaink