Kulturális örökség

Értéktár kategória választása:        



Brenner János emlékezete

Brenner János (1931-1957) rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.

Szent Flórián Templom, Rábatótfalu

Rábatótfalu Szentgotthárd szlovén (vend) nemzetiségű városrésze. Templomának különös értéket ad, hogy a település lakói építették és díszítették.

Elemi iskola

A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.


A források 1554-ben említenek először iskolát a településen. Később, 1698-ban a szomszédos településre Kethelyre jártak a gyerekek tanulni. (Kethely ma Szentgotthárd egyik városrésze.)

Szentgotthárdon 1755-ben lett önálló plébánia, amelyhez az akkori rendelkezések szerint iskolának is tartoznia kellett. 1734-től a heiligenkreuzi szerzetesek irányítása alá került a szentgotthárdi uradalom, akik német anyanyelvűek voltak. A kolostor és a templom mellett  elkezdték a település erőteljes fejlesztését. Ekkor épült a templommal szemben a mai könyvtár helyén az első földszintes elemi iskola, amelyet 1789-ben három tanítóssá bővítettek. Két tanítói lakás is tartozott hozzá. 1829-ben sem a tanító, sem a segédtanító nem tudott magyarul. A kiegyezés idején az iskola két tantermében egy tanító és három segédtanító oktatott.

1878-ban Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter javaslatára a magyar kormány Heiligenkreuz-tól elvette az apátságot, és a magyar, zirci főapát alá rendelte. Ekkor Schill Atanáz szerzetes már magyarul tanította a gyerekeket.
A gimnázium beindításakor vált nyilvánvalóvá, hogy a négy elemi elvégzése után ide beiratkozott tanulók 10%-a tud magyarul, és többségük nem felel meg a gimnáziumi képzés követelményeinek.
Az iskolaszék kezdeményezésére a zirci apátsággal közösen határoztak az iskola bővítéséről. 1894-ben emeletet építettek az iskolára és oldalt is bővítették. A megindult új iskolában Pum Károly kántortanító lett az igazgató, aki magyarul tanított 43 évig. Az iskola fűtéséhez szükséges tíz öl fát az uradalom biztosította. A tanítás hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton folyt. Délután az ipari tanonciskola működött a tantermekben.

A XIX. és XX. század fordulóján a népesség növekedésével és az általános tankötelezettség bevezetésével (1868) párhuzamosan nőtt a beiratkozottak száma. Ezért rendkívül nehézzé vált  az iskola helyzete. 70 fiú, ill. 81 lány járt egy-egy osztályba. 1923-ban felszámolták a tanítói lakásokat, ezáltal két új tanteremmel bővült az iskola.
1942-ben az oktatási minisztérium rendeletére a korábbi 6 évfolyamos elemi iskolát 8 évfolyamosra bővítették, ami a zsúfoltságot tovább növelte. Az 1942/43 tanévben az iskolának hat tanterme volt és hat pedagógus tanította a 346 diákot. 

1948-ban, az államosításokkal megszűnt az evangélikus iskola. 1950-től Zsida és Kethely Szentgotthárdhoz csatolásával azok iskolái is tagintézmények lettek. Az iskola nem tudta már fogadni a gyerekeket, ezért a gimnáziumban, a volt Honvéd utcai laktanyában, az evangélikus iskolában és a tűzoltószertárban is tartottak órákat az ingázó pedagógusok.  A bajokat orvosolta, hogy 1960-ben a Ligetnél elkészült az Arany János úti iskola, majd 1985-ben a 2. számú iskola, amely 1995-ben felvette Széchenyi István nevét. 1991 szeptemberében új épületbe költözött a "ipariskola", a 411. sz. Ipari Szakmunkásképző iskola amely addig a hajdani elemi iskola épületében működött.

A épület földszintjére 1960-ban a községi könyvtár költözött. A 90-es évek elejtől az emelet egy részén a gyerekkönyvtár helyezkedik el. 1998 óta a Városi TV (majd Gotthárd TV) is az emeletről sugározza műsorait.

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A város lakóinak nagyobb része németül beszélt, mivel az apátság akkor az osztrák ciszterekhez tartozott. A gimnázium sikeres működéséhez szükség volt új és nagyobb elemi iskolára, ahol már magyarul tanítottak, ezért jelentősen hozzájárult a gimnáziumba kerülő diákok tudásának gyarapításához.

  1. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
  • Hodászi Ede: Adalékok az iskolaügy alakulásához. In: Szentgotthárd Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok / Szerk.: Kuntár Lajos és Szabó László. Szombathely,  1981. 609. oldal és 617-619. old.
  • Vakarcs Kálmán A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szombathely Vasvármegye Nyomdavállalat 1941. 132. old.
  • Kuntár Lajos: A közművelődés lehetősége és alakulása. In: Szentgotthárd Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok / Szerk.: Kuntár Lajos és Szabó László. Szombathely,  1981. 678. old.
  • Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Szentgotthárdon 1757-ben. In: Vasi Honismereti és Helytörténet Közlemények, 1995. 2. sz.
Klein-kávéház, kaszinó

A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.

Wellisch-nyomda

A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.

Szentgotthárdi Evangélikus templom

1912-ben Czipott Géza lelkész vezetése alatt felépült a szentgotthárdi evangélikus templom. Ezáltal lehetővé vált, hogy Szentgotthárd az akkori szórványgyülekezetből az evangélikus hitélet központja legyen.

Szentgotthárdi Fúvószenekar hagyományai

A nagy hagyományokkal rendelkező Szentgotthárdi Fúvószenekar ápolja a fúvószenei hagyományokat, és számos hazai és külföldi együttessel tart fenn partneri és baráti kapcsolatot.

Hagyományőrzés a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban

A szentgotthárdi gimnázium, Vas megye első nem egyházi alapítású középiskolája 1893 szeptemberében kezdte meg működését. Itt volt diák pl. Pável Ágoston, Bendefy László, Kuntár Lajos vagy Csákányi László.

Dr. Vargha Gábor munkássága

Dr. Vargha Gábor ügyvéd (1859-1948) a XX. század első évtizedeiben politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt sokat tett Szentgotthárd fejlődésért.

Zsidó temető

Szentgotthárd hajdani zsidó lakosságának emlékét őrzi az 1866-ban megnyitott temető az Erzsébet utca végén.

  Előző   1  2  3  4   Következő  

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.