Kulturális örökség

Dr. Pável Ágoston (1886-1946) néprajzkutató élete végéig magyarországi szlovén maradt. Középiskolai tanulmányait a szentgotthárdi gimnáziumban kezdte, itt tanult meg magyarul is. Gyűjtőmunkája során városunkból járta az Őrség és a Vendvidék falvait. Munkássága ezer szállal kötődik múzeumunk kiállításaihoz.

Az 1886. augusztus 28-án Vashidegkúton (ma Cankova) született Pável Ágoston ezer szállal kötődik Szentgotthárdhoz. Az egykori Vas vármegye területén élő család taníttatta gyermekeit. Az ifjú Ágoston elemi iskoláit Cankován végezte, gimnáziumba Szentgotthárdra került. Itt tanult meg magyarul is. Majd Szombathelyen érettségizett és Budapesten szerzett tanári diplomát. A tudós Pável Ágoston élete végéig magyarországi szlovén maradt. 

Élete

Pável Ágoston vend (szlovén) családban született, a vend volt az anyanyelve. Származását később sem tagadta meg, büszkén vállalta kettős identitását. Szentgotthárdon végezte a gimnáziumban első négy osztályát. Kosztos diákként élt a városban, érettségi vizsgát azonban már a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban tett. 1911-ben szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 

A fiatal tanár a Szentgotthárdra kinevezett főszolgabíró lányát, Benkő Irént vette feleségül 1914-ben, s a szentgotthárdi barokk templomban fogadtak egymásnak örök hűséget. 

Fiatalon, 1946. január 2-án hunyt el. A szombathelyi Szent Kvirin templomban nyugszik. Emlékét Vashidegkúton, Szentgotthárdon és Szombathelyen is őrzik. Szobra áll Felsőszölnökön, Szombathelyen kollégiumot, Szentgotthárdon múzeumot, lakótelepet neveztek el róla.

Tanári tevékenysége

Pável Ágoston Először Tordán, majd Dombóváron tanított, 1920-tól haláláig a szombathelyi Faludi Ferenc  Fiúgimnázium, illetve az Állami Leánygimnázium tanára volt. Magát mindig is tanárnak tartotta. A tudós tanár munkája során tanulók generációit oktatta a nyelvek, a népek irodalmi értékeinek megőrzésére, továbbadására. Tanítványai közül sokan elismert emberek lettek. Egyetemistaként Szent-Györgyi Albertet is korrepetálta. Kosztos diákként nála lakott az ifjú Weöres Sándor, korán meglátta a szertelen gyermekben a zsenit. A tanítást egész életében szívvel-lélekkel végezte.

Irodalmi és nyelvészeti munkássága

1913-ban doktori címet szerzett. Bölcsészdoktori diplomáját szülőfaluja szlovén nyelvjárása hangtanáról írta A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana címmel, majd 1942-ben a Vend nyelvtant (nyomtatásban csak 2013-ban jelent meg).

Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő, könyvtár- és múzeumszervező tanári hivatása mellett a szombathelyi Kultúrpalotában (ma a Savaria Múzeum) megkezdte a városi könyvtár felújítását, rendszerezését, igazgatását. 

1924-től haláláig a szombathelyi múzeum könyvtárának őre volt. Tevékenysége alatt kategorizálták a könyveket, és folyamatosan bővült a gyűjtemény.

A szlovén népköltészet és irodalom jeles alakjait ismertette meg a magyar olvasókkal fordításaiban. Ezzel, valamint nyelvészeti munkásságával nyerte el a Szegedi Tudományegyetem magántanári kinevezését.

Önálló kötetként megjelent szépirodalmi alkotásai:

* Vak völgy ölén így zsolozsmázok (versek), (1933.)
* Felgyújtott erdő (versek), (1936.)
* Pável Ágoston válogatott műfordításai és versei, (1976.)

Néprajzi munkássága

Nyelvészeti és irodalmi munkássága mellett néprajzi anyagokat gyűjtött, elsősorban az Őrségben és a Vendvidéken. 1928 és 1946 között a Vasvármegyei múzeumot és annak néprajzi tárát vezette. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.

1927-ben jelent meg a Nyílt tűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál, 1942-ben a Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben című munkája a Néprajzi Értesítőben, 1936-ban az Őrségi képek tanulmánya a Vasi Szemlében.

Tudományszervezői tevékenysége

1933-ban megalapította a Vasvármegyei Múzeumbarátok Egyesületét. A köré szerveződő agilis mag határozta el a Vasi Szemle című folyóirat alapítását. Pável Ágostonban megvolt a megfelelő vízió, kitartás és együttműködési készség a folyóirat működtetéséhez. Főszerkesztőként megteremtette a kiadás anyagi alapját előfizetések szervezésével. Mozgósította személyes, szakmai és baráti kapcsolatait, s megyén kívüli kutatókat is igyekezett megnyerni szerzőként. Pável Ágoston sokat tett azért, hogy a különböző világnézetű embereket közös nevezőre hozza.

Ha a vasútállomásról a templom irányába megyünk, a Rába-híd előtt egy különleges épülettel találkozunk, az ún. Stájer-házzal. Ezt hajdan osztrák kaszagyári munkások számára építették, majd tanácsi lakásokat alakítottak ki benne. Most a Pável Ágoston Múzeumnak ad helyet.

A Hunyadi út 6. szám alatti ún. Stájer-házat az 1910-es években, az egykori Szent János téren építették. A kétszintes, jellegzetes oszlopos árkádú feljáróval rendelkező épületben a Kaszagyár osztrák dolgozóinak elszállásolásáról gondoskodott a gyár vezetése. Az épület mögött állt Sperner Anzelm kovácsműhelye, amelyet az 1960-as években lebontottak. A Stájer-ház előtt, a Hunyadi úton áll Hunyadi János mellszobra, amelyet 1956-ban, a nándorfehérvári diadal ötszázadik évfordulója alkalmából készített Mákos Ferenc.

A Stájer-ház épületében 1945 után tanácsi lakások kaptak helyet, majd 1983. április 29-én itt nyílt meg a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum. A múzeum létesítéséről 1982 szeptemberében született döntés a település alapításának 800. évfordulója és a városi rang elnyerése kapcsán. A szlovén nemzetiségű Gáspár Károly nyugalmazott általános iskolai igazgató még életében felajánlotta gyűjteményét egy Szentgotthárdon létesítendő múzeum számára.

A múzeum megnyitásakor a törzsgyűjtemény 753 darab tárgyból állt, a következő megoszlásban:

* 461 db a Gáspár-gyűjteményből
* 134 db a Nyugdíjas Klub felajánlásából
* 124 db Fénusz Sándor kádárműhelyéből
* 34 db az apátistvánfalvi gyűjtemény romjai közül

Mindemellett kb. 150 tárgyat vasi és zalai múzeumok adtak kölcsön a kiállítás idejére. A fényképek a szombathelyi Savaria Múzeum és a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származtak. Külön kiemelendők a Csaba József által 1926 és 1944 között készített fotók.

Az 1983. április 29-i megnyitón az alábbi kiállításokat láthatták az első látogatók:

* A Szentgotthárd környéki szlovének (rendezte M. Kozár Mária)
* A Délnyugat-Dunántúl fazekassága (rendezte Nagy Zoltán)
* Szentgotthárd története (rendezte Valter Ilona)

A múzeum Pável Ágoston nevét a tudós születésének centenáriumi évében, 1986. június 8-án tartott ünnepség keretében vette fel.

Pável Ágoston volt a magyarországi szlovének első hivatásos tudósa. Gimnáziumi tanulmányait Szentgotthárdon és Szombathelyen végezte. Számtalan tanulmányt írt, ezek közül a legjelentősebbek a Szentgotthárd környéki szlovén falvak nyílt tűzhelyeiről és a rigászásról írottak.

A múzeumban 2009-től komoly fejlesztések kezdődtek. Először a pincehelyiségben egy látványraktár került kialakításra. Itt láthatók Fénusz Sándor kádár és kovácsszerszámai, Gáspár Károly kerámiagyűjteménye. Külön fiókokban vannak tárolva a textilek. A nagyobb tárgycsoportok magyar és szlovén felirattal vannak ellátva.

2012-ben került sor az épület bővítésére a „Megélt táj” szlovén-magyar projektnek köszönhetően: új porta, lépcsőház, mellékhelyiségek kerültek kialakításra, valamint megvalósult a múzeum akadálymentesítése. Vele egy időben a földszinti kiállítóteremben múzeumpedagógiai foglalkoztatót alakítottak ki.

2013. január 1-jétől az intézmény fenntartását a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságától a szentgotthárdi önkormányzat vette át.

2014-ben, a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján digitális terepasztal készült az ütközet eseményeinek bemutatására, ami 2015-ben került a múzeumba. A terepasztal a csata korabeli helyszínét modellezi egy domborzati maketten. 2015-ben egy „Hadiösvény” nevű játékkal bővült a digitális terepasztal. A muzeális intézmények szakmai támogatására kiírt Kubinyi Ágoston programok finanszírozásából több jelentős fejlesztés is megvalósult: a XIX-XX. század ipartörténetét bemutató kiállítás mellett a már meglévő állandó kiállítások interaktív elemekkel bővültek (kirakó kockák, puzzle-k és társasjáték).

A 2010-es években új múzeumpedagógiai eszközök kerültek beszerzésre. A "Megélt táj" projekt keretében múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet, memóriajáték, illetve interaktív CD készült. Ennek köszönhetően a gyerekek játszva ismerhetik meg a Rábavidék, a Muravidék és a Hetés néprajzát. Az eszközök két irodalmi nyelven (magyar és szlovén), valamint hetési magyar és Rába-vidéki szlovén nyelvjárásban készültek. 

A cserkészet önkéntes, politikamentes és felekezetektől független ifjúságnevelő mozgalom. Az első szentgotthárdi cserkészcsapat 1922-ben, a másik csapat 1928-ban alakult. Rövid történetük után egy függelékben foglaltuk össze, milyen programokban vett rész a két csapat 1922 és 1943 között.

A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül nyitott mindenki számára. A cserkészmozgalom alapítója Lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell (röviden BiPi).  A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent „Cserkészet fiúknak” című könyvében fektette le, amely saját korábbi, katonai kiképzési szakkönyvei mellett más hasonló kezdeményezésekből is merített. A XX. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt.

Hazánkban 10 cserkészkerület van. A szentgotthárdi cserkészcsapatok a III. kerülethez tartoznak, amely a 3 nyugati megyét (Győr‑Sopron‑Moson, Vas, Zala) jelenti.

1922 és 1948 között Szentgotthárdon két cserkészcsapat működött: az 59. sz. Árpád és a 359. sz. Vajda Ödön cserkészcsapat.

59. sz. Árpád cserkészcsapat

1922. november 18-án alakult meg a szentgotthárdi reálgimnázium keretein belül Feldmár Mózes izraelita tanító vezetésével, 30 fős létszámmal. Az első újoncavatást 1924. június 29‑én a tanévzáró ünnepséggel egyidejűleg tartották.

A zászlóavatást 1925. május 3‑án gróf Mikes János püspök vezette. A gimnázium magántanulója, az ivánci Sigray Margit grófnő lett a zászlóanya.

1926-tól hetenként egy őrsi gyűlést és egy csapat összejövetelt tartottak. Részt vettek a település ünnepségein. Minden nyáron az ország különböző részein nyaraltak és az együtt töltött időkre fényképalbumokkal emlékeztek.

Részt vettek az 1933‑ban, Gödöllőn tartott IV. Világdzsembori találkozón. Itt 54 országból összesen 25792 cserkész jött el hozzánk. Jelen volt a cserkészet atyja, létrehozója, BiPi is. A világdzsemborik történetében először Gödöllőn szervezték meg azt, hogy naponta 4 nyelven (angol, francia, német és magyar) tábori újság jelent meg.

A 29 fős szentgotthárdi csapatot Ravasz Endre parancsnok és Horváth Kázmér hittan tanár, segédtiszt készítette föl olyan sikerrel, hogy elnyerték a dzsembori nagy zászlószalagját a saját tábor kapuért, amit a kaszagyár termékeiből készítettek el, rajta a felirattal - Szentgotthárd.

1945-ben az Árpád cserkészcsapat létszáma 75 fő volt, melyet 9 őrsre tagoltak.

359.sz. Vajda Ödön cserkészcsapat

1925-ben alakult meg az iparos tanoncok és munkás ifjak között dr. Bartók Egyed ciszterci rendi gimnáziumi tanár parancsnoksága alatt. (A csapat névadója, Vajda Ödön főapátként sokat tett Szentgotthárdért, és 1908-ban díszpolgárságot kapott.)

A zászlószentelés 1928-ban volt: a zászlót az ivánci Sigray Margit grófnő adományozta a csapat számára, a szentgotthárdi hölgyek hímezték ki, a zászlóanya feladatát pedig gróf Hadik Etelka vállalta.

A szervező testületi feladatokat a Kerületi Munkásifjak Egyesülete és annak igazgatója, Cser Cézár szentgotthárdi plébános látta el 1934-ig. A csapat vezetését később Szabó Tihamér ciszterci hittantanár vette át, ő szervezte a fogadalomtételüket is.

A Vajda Ödön Cserkészcsapat Sport Osztályán belül 1935-ben a megalakult futballcsapat. Olyan népszerű lett a labdarúgás, hogy hamarosan külön területet kértek és kaptak a Zsida  patak mellett. Ma is ezen a helyen van városunk labdarúgó pályája.

A nehéz megélhetési viszonyok miatt sokan elköltöztek a környékről, így a csapat létszáma folyamatosan változott. Sikeresek voltak a karácsonyi vásáraik, jól fogytak művészies tárgyaik. Volt kicsi, de barátságos könyvtáruk. A Vajda Ödön cserkészcsapat is rendszeresen kirándult, és segítették szegényebb társaikat, hogy ők is részt tudjanak venni a csoportos nyaralásaikban.

1945-1989

1945. november 15-én éledt újra a cserkészet, bár tevékenységüket különböző állami intézkedésekkel nehezítették. Előbb elrendelték igazoltatásukat, majd összevonások következtek.

A két helyi cserkész közösség egymást segítve dolgozott tovább, a Vajda Ödön csapat megosztotta dísztermét az Árpád csapattal. Az utóbbi csapatot 1946-ban összevonták a Vajda Ödön csapattal. Nevük maradt 59. sz. Árpád cserkészcsapat, vezetőjük pedig továbbra is Horváth Kázmér volt. A nehézségeket parancsnokuk a régi hangnemmel próbálta áthidalni.

68 fővel indultak a Balaton felvidéki Pálkövére a nagytábort megtartani, ahol régi/új parancsnokuk vezetésével végképp megtört a jég a gimnazista és iparos cserkészfiúk között. Hamarosan minden korábbinál több, 58 újonc kérte felvételét, így a csapatlétszám 142 főre emelkedett.

1948‑ban a cserkészetet hivatalosan megszüntették, és beolvasztották az úttörő mozgalomba.

A szentgotthárdi cserkészcsapat utolsó parancsnoka, Horváth Kázmér hittantanár megőrizte az 59. sz. Árpád cserkészcsapat zászlaját. Először a katolikus templom sekrestyéjében helyezte el, majd amikor 1950. június 10-én a szerzeteseket is kitelepítették, a zászlót személyes poggyászába rejtve vitte magával. A Fertőd melletti Süttörre került plébánosnak, ott óvta tovább. Halála előtt testvérére, Horváth Dori Lajosra bízta, aki a gimnáziumunkban érettségizett 1941-ben. Tőle került vissza a címerétől megfosztott textília viseltes állapotban 1990‑ben. Egy ideig a gimnázium igazgatói szobájában volt. 1992‑ben restaurálták. 1993‑ban a gimnázium alapításának 100. évfordulóján sok korábbi árpádos cserkész tette tiszteletét előtte, köztük Kuntár Lajos, aki a zászló vivője is volt az 1930-as években. A zászlókat jelenleg a plébánia őrzi.

1989. szeptembertől

A cserkészet 1945 után sem szűnt meg a világban. Négy évenként változatlanul megtartották a dzsembori világtalálkozókat.

Hazánkban csak 1989-től folytatódhatott a csapatok újraszervezése. Városunkban 1989. szeptember 1-jén, 40 fővel alakult újjá a cserkészet 359. sz. Vajda Ödön cserkészcsapat néven, Polesznyák László parancsnok fáradhatatlan szervezésével.

Laci bácsi 11 évesen, nehéz időszakban, 1940-ben lett a szervezet tagja. Jól emlékezett az összetartozás semmihez sem mérhető erejére, amire háborús időkben még nagyobb szüksége volt az ifjúságnak. 2013-ban, 84 éves korában meghalt Polesznyák László csapatparancsnok.

2007 óta nem volt új jelentkező a cserkészek közé, a régiek pedig felnőttek és tovább tanultak. Az elmúlt években a hittan-tábor keretében szerveznek a cserkészetből tanult programokat. Ezekben az utóbbi években már benne van Császár Kristóf munkája is, aki nagyon jól tud bánni a fiatalokkal. Egy társával együtt rendszeresen részt vesz az aktívan működő Szombathelyi 51. sz. Sík Sándor cserkészcsapat megmozdulásain. Jelenleg városunkat a Magyar Cserkész Szövetség III. kerületének tisztikarában Pácz Gábor képviseli.

1899-ban halt meg özvegy Kalamár Mária kisfaludi lakos, aki 400 forintot adományozott Kisfalud községnek, hogy templomot építsenek. 1934-ben egyesült Kisfalud és Talapatka; az új település neve Máriaújfalu lett.

Máriaújfalu néven 1934 óta létezik a település, ekkor egyesült Talapatka és Rábakisfalud. (Érdekesség: a öregektől hallottuk, hogy ebben az időszakban nagy viták voltak a két falu között az eljövendő település elnevezése miatt. Értelemszerűen mindkettő a saját nevét akarta tovább vinni. Végül salamoni döntés született, és Máriaújfalu lett a új falu neve.)

A kápolna építése 1899-ben kezdődött a Kisfalud központjában. A kis település 1907-től lett Rábakisfalud a postai forgalom megkönnyítése végett. Kisfalud első említése 1277-ből származik villa Kysfalud néven,egy birtok eladási iratban szerepelt így. Máriaújfalut 1983-ban Szentgotthárdhoz csatolták. A nagyközség ekkor lett város.

1899-ban halt meg özvegy Kalamár Mária kisfaludi lakos, aki 400 forintot adományozott a település kicsi templomának építéséhez. Ez a nemes tett indította el a munkát, mely hét éven át folyt saját erőből. Amikor a közösség egy kis összeget össze tudott adni és a mezőgazdasági munkák is engedték, akkor folyt a kápolna építése.
Az 1899-1907 közt felépült kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolokról nevezték el. Téglából épül, tégla alapra épült. Védőszentjei fa szobrai mellett Szent József, Szent Imre, Jézus Szentségi Szíve és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobrok találhatók a kápolnában, melyet 40 fő befogadására terveztek. Egyhajós, pici szentéllyel, benne tabernákulum. Nincs gyóntatószéke. Fa oltárát 2004-ben restauráltatta az egyházközösség.

Első harangját a világháborúkor elvitték. Jelenlegi felirata:
"A világháboruban elrelikvált harang helyett öntette Rábakisfalud község Jézus szívének dícséretére 1922. Öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai Harangöntő gyárban Sopronban”.

Rábakisfalud, majd 1934-től Máriaújfalu búcsúját június végén, Péter és Pál napkor tartják.

Különleges esemény teszi egyedivé ezt a kis templomot. 1957. december 14-én, pénteken este itt tartotta utolsó szentmiséjét Brenner János rábakethelyi káplán, akit másnap a közelben meggyilkoltak. (Brenner János boldoggá avatása 2018. május 1-jén Szombathelyen megtörtént. A kápolna belsejében és külső falában is márványtábla mutatja ezen eseményeket.)

A kápolna fenntartója és használója az Egyházközösség, tulajdonosa 1983-ig a falu volt, jelenleg pedig a Szentgotthárd város Önkormányzata.

A Szentháromság templomot 1888 és 1921 között az evangélikus és a római katolikus közösség együttesen építette és használta. 1921-ben a falu evangélikus közössége az újonnan épített iskolában tartotta az istentiszteletet. Ettől kezdve a templomban csak a római katolikus hívők imádkoztak. 

A Szentháromság templomot Rábafüzes település katolikus és evangélikus közössége közösen építette 1888-ban. Ekkor még Szentkereszt (ma Heiligenkreuz) plébániájához tartoztak, önálló plébánosuk 1937-ig nem volt. 1920-ban a trianoni döntés értelmében országhatár került Rábafüzes község és a vele nyugatról szomszédos plébániája közé. Ez azt jelentette, hogy szentmisére, keresztelőre, bérmálásra, esküvőre át kellett járniuk a híveknek a határ túloldalára, míg ha temetésre volt szükségük, akkor onnét jött a plébános. Több, mint 16 évig tartott ez a helyzet, míg Grősz József püspök kijárta, hogy egyházilag elszakadjon a két település egymástól, hiszen nem egy országban voltak már.

1914 májusában, a világháború előtt szervezett az evangélikus közösség gyűjtést a két évvel korábban felépített szentgotthárdi templomuk toronyórája javára. Helyszín a Kiskolomposhoz címzett fogadó volt, ahol a rábafüzesi Evangélikus Dalos Egylet is fellépett. 1921-ben egy nagyobb, 1922-ben két kisebb külföldi adományból a templomból az I. világháború alatt elvitt harangot pótolták.

1921-ben a falu evangélikus közössége saját iskolát épített magának, amelynek tornya is lett, így elkészülte után ott tarthatták az istentiszteleteiket. Anyaegyházuk a Czipott Géza vezette Szentgotthárdi evangélikus közösség lett. 

A Szentháromság templomot ettől fogva csak a katolikus közösség használta. 1936. július 1. és 1937. október 31. közt a rábafüzesi katolikus közösség a felső-rönöki plébániához tartozott. 1937. november 1-től lett saját plébánosuk Weber Antal személyében, aki korábban Sárváron volt káplán. Az atya feladatul kapta a felső-rönöki plébánia ellátását is. Weber Antal atya megszakítás nélkül 43 éven át látta el a rábízott feladatot, egészen 1980. december 19-én, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. Sírja a rákoskeresztúri temetőben található, ahova rokonai temettették.

A templom eredeti oltára az 1980-as évek végére tönkrement, csak fotó őrzi. Azóta egy olajfestmény van a helyén. A templomot 1990-ben kívül és belül is felújították. Rábafüzes búcsúját a templomnak nevét adó Szentháromság vasárnapján, a pünkösd utáni első vasárnapon tartják.

A Szentgotthárdon felállított vallási emlékek leírása és fényképei. Amennyiben látogatóink ismerik az egyes emlékhelyek hiányzó adatait, kérjük, segítsenek a pótlásban.

 Az emlékhelyen, ahol tudtuk, az alábbi adatokat tüntettük fel. 

Hely:
Koordináták:
Anyaga:
Állíttatta:
Év:
Emléktábla:
Megjegyzés:

Az egyes emlékhelyekhez tartozó fényképeken feltüntettük sorszámukat, illetve lelőhelyüket. A felsorolásban vastagított betűvel jelezzük azokat az alkotásokat, amelyekhez fényképet is csatoltunk.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

101. Szoborfülke Mária szoborral
Hely: Sztg, Kossuth L. u. 43.
Koordináták: 46.952224, 16.280861
Anyaga: Festett műkő.
Állíttatta: Weidlich Lajos és felesége Hambek Irma
Év: 1905
Emléktábla: "1904. júl. 30. E súlyos nap Nálad, kérték szűz Mária Szent Fiad kegyelmét S irgalomra lelve mindörökké hálás szívvel emelték Dr Weilich Lajos és neje szül. Hambek Irma"
Megjegyzés: Helyi védelem

102. Szoborfülke Lourdes-i Szűz Mária
Hely: Sztg., Rózsa u. 31. (a Zsidára vezető út elején)
Koordináták: 46.948613, 16.278915
Anyaga: festett műkő
Állíttatta: Dr. Vargha Gábor ügyvéd és felesége
Év: 1909. szeptember 12.
Emléktábla: "A betegek gyógyítójának hálából 1909. szeptember 12 Szentlászlói és Balatonfüredi Vargha Gábor"
Megjegyzés: Helyi védelem

103. Kereszt Mária szoborral
Hely: Sztg, Széchenyi u. 22/B (hrsz 1296/6) - A Széchenyi utcában áll az Arany János utca előtti részen.
Koordináták: 46.950581, 16.269542
Anyaga:
Állíttatta: dr Pintér Lajosné
Év: 1934.
Emléktábla:
Megjegyzés:  Hudetz, Szombathely

104. Kereszt - Mindenki keresztje
Hely: Sztg, Hunyadi u., temető (hrsz 0181) - Régi temetőben
Koordináták: 46.955172, 16.256631 
Anyaga:
Állíttatta:
Év:
A kereszt felirata:

Ti Engem mesternek neveztek és nem kérdeztek Engem;
Ti Engem világosságnak neveztek és nem láttok Engem;
Ti Engem útnak neveztek és nem jártok Engem;
Ti Engem életnek neveztek és nem kerestek Engem;
Ti Engem bölcsnek neveztek és nem követtek Engem;
Ti Engem hatalmasnak neveztek és nem kértek Engem;
Ti Engem irgalmasnak neveztek és nem biztok Bennem;
Ti Engem igazságosnak neveztek és nem féltek Tőlem;
Ha egyszer örökre elvesztek ne okozzatok Engem! 

105. Kereszt - Mindenki keresztje
Hely: Sztg, Hunyadi u., új temető (hrsz 0201/4) - Új temetőben
Koordináták: 46.955982, 16.258207 
Anyaga:
Állíttatta:
Év:
Emléktábla: 
Megjegyzés: 

106. Harangláb
Hely: Sztg, Hunyadi u., új temető (hrsz 0201/4) - Új temetőben
Koordináták: 46.955589, 16.257864
Anyaga:
Állíttatta:
Év:
Emléktábla:
Megjegyzés:  

107. Kereszt Mária szoborral
Hely: Sztg, Apátistvánfalvai (7458 sz.) út - 7,60 km szelvény (hrsz 0136/79)
Koordináták: 46.926641, 16.268911
Anyaga:
Állíttatta: Cs. K.
Év: 1949. június 4.
Emléktábla: "Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus 1949 jun. 4. Cs. K."
Megjegyzés:

Szentgotthárd Máriaújfalu városrészében felállított vallási emlékek leírása és fényképei. Amennyiben látogatóink ismerik az egyes emlékhelyek hiányzó adatait, kérjük, segítsenek a pótlásban.

Használati tanácsok:

Úgy gondoltuk, hogy valamennyi emlékhellyel kapcsolatban az alábbi adatok lehetnek fontosak: 
  * Hely: 
  * Koordináták: 
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: 
  * Év: 
  * Emléktábla: 
  * Megjegyzés: 

A felsorolásban vastagított betűvel jelezzük azokat az alkotásokat, amelyekhez fényképet is csatoltunk. 
Az egyes emlékhelyekhez tartozó fényképeken feltüntettük  az emlékhely sorszámát, illetve lelőhelyét.
*******************************************

701. Harangláb

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út 123. (hrsz. 2808)
  * Koordináták: 46.943991, 16.317971
  * Anyaga:
  * Állíttatta:
  * Év: 
  * Emléktábla:
  * Megjegyzés: Helyi védelem

702. Kereszt

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út (hrsz. 2751)
  * Koordináták: 46.946661, 16.314517
  * Anyaga:
  * Állíttatta: özv. Gyurics Imréné
  * Év: 1941
  * Emléktábla: "Isten legnagyobb dicsőségére emeltette özv. Gyurics Imréné az Urnak 1941-ik évében"
  * Megjegyzés: 

 703. Kereszt

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út (hrsz. 2963)
  * Koordináták: 46.947521, 16.312575
  * Anyaga:
  * Állíttatta: Csáfor Borbála
  * Év: 1902
  * Emléktábla: "Emeltetett az Isten dicsőségére és az emberek épülésére. Csáfor Borbála 1902"
  * Megjegyzés: 

 704. Kereszt

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út 123. (hrsz. 2823) - a Haranglábnál
  * Koordináták: 46.943942, 16.317842
  * Anyaga:
  * Állíttatta:
  * Év: 
  * Emléktábla: „Ó szent kereszt Reménységünk, Üdvözlégy Mi békességünk!”
  * Megjegyzés: 

 705. Kereszt

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út 2/D (hrsz. 0672/1) - a Magyarlak felé vezető úton
  * Koordináták: 46.953601, 16.318204
  * Anyaga:
  * Állíttatta:
  * Év: 
  * Emléktábla: „Én vagyok az út az igazság és az élet”
  * Megjegyzés: 

 706. Szoborfülke - Mária kisdeddel

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út (hrsz 2924)
  * Koordináták: 46.946714, 16.313114
  * Anyaga:
  * Állíttatta:
  * Év: 
  * Emléktábla:
  * Megjegyzés: 

707. Szoborfülke Mária szoborral

  * Hely: Máriaújfalu, Máriaújfalui út 123. (hrsz 2808)  - a Haranglábnál
  * Koordináták: 46.943942, 16.317842
  * Anyaga:
  * Állíttatta:
  * Év: 
  * Emléktábla:
  * Megjegyzés: 

Szentgotthárd Jakabháza városrészének területén felállított vallási emlékek leírása és fényképei. Amennyiben látogatóink ismerik az egyes emlékhelyek hiányzó adatait, kérjük, segítsenek a pótlásban.

Használati tanácsok:

Úgy gondoltuk, hogy valamennyi emlékhellyel kapcsolatban az alábbi adatok lehetnek fontosak: 
  * Hely: 
  * Koordináták: 
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: 
  * Év: 
  * Emléktábla: 
  * Megjegyzés: 

Az egyes emlékhelyekhez tartozó fényképeken feltüntettük sorszámukat, illetve lelőhelyüket.
A felsorolásban vastagított betűvel jelezzük azokat az alkotásokat, amelyekhez fényképet is csatoltunk.

*******************************************

601. Harangláb 

• Hely:  Jakabháza, Fő u. 9. (hrsz 2535)
• Koordináták: 46.979269, 16.325046
• Anyaga: 
• Állíttatta: 
• Év: 
• Emléktábla:
• Megjegyzés:

602. Kereszt - Mindenki keresztje

• Hely:  Jakabháza, új temető (hrsz 0532)
• Koordináták: 46.981493, 16.320056
• Anyaga:
• Állíttatta:
• Év: 
• Emléktábla: 
• Megjegyzés:

 603. Kereszt - Mindenki keresztje

• Hely:  Jakabháza, régi temető (hrsz 0498)
• Koordináták: 46.980812, 16.333377
• Anyaga:
• Állíttatta:
• Év: 
• Emléktábla: 
• Megjegyzés:

Szentgotthárd Farkasfa városrészének területén felállított vallási emlékek leírása és fényképei. Amennyiben látogatóink ismerik az egyes emlékhelyek hiányzó adatait, kérjük, segítsenek a pótlásban.

Használati tanácsok:

Úgy gondoltuk, hogy valamennyi emlékhellyel kapcsolatban az alábbi adatok lehetnek fontosak: 
  * Hely: 
  * Koordináták: 
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: 
  * Év: 
  * Emléktábla: 
  * Megjegyzés: 

Az egyes emlékhelyekhez tartozó fényképeken feltüntettük sorszámukat, illetve lelőhelyüket.
A felsorolásban vastagított betűvel jelezzük azokat az alkotásokat, amelyekhez fényképet is csatoltunk.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

501. Harangláb
Hely:  Farkasfa, Farkasfai út (hrsz 3189/1)
Koordináták: 46.903402, 16.316764
Anyaga:
Állíttatta:
Év: 
Emléktábla:
Megjegyzés:

502. Kereszt
Hely: Farkasfa, Fölvég u. 42. (hrsz 3374)
Koordináták:  46.901483, 16.30840
Anyaga: fa
Állíttatta: Klement Ferenc
Év: 1946
Emléktábla: 
Megjegyzés: "Emeltette Klement Ferenc 1946"

503. Szoborfülke
Hely:  Farkasfa, Fölvég u. 2-6. (hrsz 3260)
Koordináták: 46.903249, 16.313924
Anyaga: 
Állíttatta:
Év: 1946
Emléktábla:
Megjegyzés: Brenner János emlékezete is 

504. Kereszt, Mindenki Keresztje
Hely:  Farkasfa, Temető (hrsz 3223)
Koordináták: 46.905427, 16.315150
Anyaga: 
Állíttatta: 
Év: 
Emléktábla: „Atyám a te kezeidben ajánlom lelkemet 1899.”
Megjegyzés:

505. Kereszt, Lourdes-i Szűz Mária
Hely:  Farkasfa, Temető (hrsz 3223)
Koordináták: 46.905818, 16.315002
Anyaga:
Állíttatta:
Év: 
Emléktábla: „ND de Lourdes”
Megjegyzés: 

506. Kereszt
Hely:  Farkasfa, Farkasfai út (hrsz 3189/1)
Koordináták: 46.903402, 16.316764
Anyaga:
Állíttatta:
Év: 
Emléktábla: "Dicsértessék a Jézus Krisztus! Mindörökké Ámen."
Megjegyzés: Világháborús emlékművé kiegészítve

A világháborúkban hősi halált haltak emlékére emeltette Farkasfa község lakossága

Szentgotthárd városrészein, Zsidán és Zsidahegyen felállított vallási emlékek leírása és fényképei. Amennyiben látogatóink ismerik az egyes emlékhelyek hiányzó adatait, kérjük, segítsenek a pótlásban.

Használati tanácsok:

Úgy gondoltuk, hogy valamennyi emlékhellyel kapcsolatban az alábbi adatok lehetnek fontosak: 
  * Hely: 
  * Koordináták: 
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: 
  * Év: 
  * Emléktábla: 
  * Megjegyzés: 

A felsorolásban vastagított betűvel jelezzük azokat az alkotásokat, amelyekhez fényképet is csatoltunk. 
Az egyes emlékhelyekhez tartozó fényképeken feltüntettük  az  emlékhely sorszámát és lelőhelyét.
*******************************************

301. Kereszt

  * Hely: Zsida, temető (hrsz 097/99)
  * Koordináták: 46.643440, 16.285501
  * Anyaga: Műkő, márvány táblák
  * Állíttatta: Zsida község lakossága
  * Év: 1935. május 26.
  * Emléktábla: "Zsida község hősi halott fiainak emlékére a község hálás lakossága 1935. május 26.”
                      „II. világháború hősi halottainak emlékére”
  * Megjegyzés: A hősi halottak nevének felsorolása
                       Drávecz Alajos
                       Hodács Ferenc
                       Sebők Ferenc
                       Károlyi József
                       Monek Imre
                       Monek Jenő
                       Nagy Ferenc
                       Ács János
                       Cséve György
                       Dancsecs György
                       Dravecz Alajos
                       Gasztony Miklós
                       vitéz György Ignác őrm.
                       Horváth Rezső
                       Kornhausel Rezső
                       Korpics Kálmán
                       Lancsár Sándor
                       Nagy Kálmán
                       Petrovics József
                       Pintér Alajos
                       Sebők Károly
                       Sipos Kálmán
                       Szorger József
                       Tóth Ferenc
                       Zsupánek Károly

302. Kereszt

  * Hely: Zsida, Zsidai u. 57 (hrsz 759)
  * Koordináták: 46.940149, 16.284691
  * Anyaga: Fa
  * Állíttatta: 
  * Év: 
  * Emléktábla: "1957. december 15."
                       "Az Istent szeretőknek minden javukra válik"
  * Megjegyzés: Brenner János emlékkereszt

303. Harangláb

  * Hely: Zsida, Zsidai u. (hrsz 0754)
  * Koordináták: 46.942185, 16.282959
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: 
  * Év: 
  * Emléktábla: 
  * Megjegyzés: 

304. Kereszt

  * Hely: Zsida, Zsidai u. (hrsz 0754)
  * Koordináták: 46.942185, 16.282959
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: Vari József és Gáspár Mari
  * Év: 1916
  * Emléktábla: "Dicsértessék az Úr Jezús Krisztús Mindörökké Ámen. 1916"
                      "Fölálittatta Vari József és neje Gáspár Mari"
  * Megjegyzés: a kőfaragó: Močnik, Szt Gott 

ZSIDAHEGY

401. Kereszt

  * Hely: Zsidahegy, Zsidahegyi u. 8. (hrsz 2053)
  * Koordináták: 46.929127, 16.280112
  * Anyaga: 
  * Állíttatta: 
  * Év: 1937
  * Emléktábla: "Zsidahegy és völgy emelt engem filléreiken az Örök Isten dicsőségére az Úr 1937-ik esztendejében."
  * Megjegyzés: Felújítva 2013-ban