Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

meghivo ipartort

Az Első Magyar Óragyárat 1896-ban alapították. 1896. január 3-án jegyezték be a szombathelyi cégbíróságon az Első Magyar Óragyár Részvénytársaság Szentgotthárd elnevezésű üzemet. A trianoni határcsonkításnál elveszítette mesteremberei jelentős részét is. 1925-ben a gyár bezárt.

1899-ben az olasz származású bécsi vállalkozók, a Bujatti testvérek alapították a Selyemgyárat. A szentgotthárdi volt az első selyemszövő gyár Magyarországon.

1902 nyarán báró Wieser József gyáros Széll Kálmán közvetítésével kiváltotta a kaszagyártáshoz szükséges engedélyeket. A Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény tőszomszédságában található a ma már bezárt Kaszagyár, ablakaiból a gyár épületeire látni, minden látogatót érdekel e jelentős gyár története. Különösképpen azért is, mert a múzeum épülete, az ún. Stájer-ház az 1910-es években a kaszagyár külföldi munkásai szálláshelyeként épült.

Ezek a gyárak határozták meg a város ipari jellegét az elmúlt században. A kiállítás célja, hogy megismertesse a ma élőkkel, diákokkal, fiatalokkal, a dolgozók leszármazottaival e gyárak történetét, tevékenységét, és megmutassa a látogatóknak, hogy Szentgotthárdot miért tekintették ipari városnak a XX. század fordulóján. A múzeumlátogatást vonzóvá tenni az ifjúság előtt interaktív elemekkel. Programokon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon nem formális oktatással hozzájárulni a közoktatási intézmények feladatainak sikeres megvalósításához.

A kiállítást létrehozó múzeum és az intézmény kebelében működő Honismereti klub több éve foglalkozik a gyárakkal kapcsolatos anyaggyűjtéssel. A már bezárt Kaszagyárban, illetve a Selyemgyár utódgyáraiban több alkalommal végzett gyűjtőmunkát, fotózást. Filmeket, brigádnaplókat, eredeti fotókat kutatott fel és digitalizált. A gyűjtött anyagból a klub alkalmi, időszaki kiállítást is készített a városban a selyemgyárról és a kaszagyárról. A két kiállítás sikere, az egykori dolgozók és leszármazottaik érdeklődése alapján döntött úgy a klub és az intézmény, hogy érdemes a kutatómunkát folytatni, és állandó kiállításon bemutatni a szentgotthárdi ipar történetét a múzeum épületében.

A hagyományos kiállítás fontos elemei a terméktablók. Két nagyméretű tablón a kaszagyár termékei láthatók. A kiállítóterem közepén a kaszagyári gépek működő makettjein a látogatók ki is próbálhatják, hogyan működött a farkaskalapács vagy a Vulkán daraboló, a  daraboló daraboló prés, az Ajax kalapács és a kézi prés.

A hagyományos kiállításon 8 kiállítási tablón a gyárakról készült egykori fotókon szemlélhetik a látogatók a munkafolyamatokat, az egykor használt gépeket. Életképekben mutatjuk be a dolgozók gyáron kívüli kulturális és sporttevékenységét, a kirándulásokon, brigád-összejöveteleken készült képeket. 2 tabló a selyemgyár és utódgyárai, 3 tabló a kaszagyár, 1-1 tabló a dohánygyár és az óragyár kiállítási anyagát tartalmazza. Egy tablón a kiállítás bevezető szövege, valamint néhány 1900 és 1945 között működött kisebb gyár története látható.

Üveges vitrinben helyeztük el azokat a tárgyi eszközöket, eredeti dokumentumokat, amelyek fennmaradtak a négy egykor működő gyár emlékeiből: zsebórák, selyemgyári vetélők, orsók, selyemanyagok, munkakönyvek, kitüntetések, emlékplakettek.

A hagyományos kiállítás mellett virtuális kiállítást is létrehoztunk. Érintőképernyőn van lehetősége a látogatóknak kiválasztani, melyik gyárról szeretnének többet megtudni. Gyártörténetek, fotógaléria, üzemi életképek, termékek, digitalizált dokumentumok megtekintésére van lehetőség a multimédiás felületen. A Honismereti klub tagjai szolgáltatták a tartalmat a virtuális kiállítás menüpontjaihoz, s ezek a tartalmak tovább bővíthetők, amennyiben újabb fotók, filmek, egyéb dokumentumok kerülnek az intézmény tulajdonába.

Az alábbi felvételek a megnyitón készültek:

1. Huszár Gábor polgármester megnyitója:

 01 huszar

2. Molnár Piroska könyvtár- és múzeumigazgató bevezetője:

 02 Piroska

3. Pochán Miklós és Kovács Gyula a Kaszagyár, valamint Leiner Elemér a Selyemgyár volt vezetői (balról jobbra):

 03 beszelgetes

4. Látogatók

04 plakat elott 

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.