2018. március 15-ére készült el Gasztonyban a forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára a különleges, egyedi emlékhely. A rátóti Aradi park egyik,...

2016 márciusában, 20 évvel Keserü BalázsSzentgotthárdi mise című oratórikus alkotásának ősbemutatója után, szülővárosában újra feldolgozták és...

2015. május 16-án megemlékezés és emléktábla elhelyezés volt a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt, a mentőállomás udvarán. Dr. Felkai Tamás mentőorvos...

2013. január elsejétől Szentgotthárd Város fenntartásába került a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum, melyet egyidejűleg...

2011. március elején készült el az amerikai General Motors Powertrain-Magyarország Szentgotthárdon működő gyárában az ötmilliomodik hengerfej. 2011...

2010. február 19-én Dunakeszin meghalt Gömbös László szobrászművész. 1926. május 14-én, Csörötneken született nemesi családba. A második világháború alatt és...

2008. január 1-jén hunyt el dr. Joó Ottó neves hidrológus mérnök. 1931. május 9-én született Szentgotthárdon. A Műszaki Egyetemen vízépítő mérnöki...

2006. májusának elején jelentették be hivatalosan a Heiligenkreuzba, a határunk mellé tervezett giga szemétégető építését Ausztriában. Az ezt követő hónapok és...

2005. október 31-én Szombathelyen elhunyt dr. Kuntár Lajos. 1914. június 27-én született Csörötneken. Volt újságíró, hadi tudósító, könyvtáros, tanár, népművelő,...

2003. augusztus 1-3 között került először megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi Napok kulturális és sportrendezvény. Az évről évre egyre...

2001. május 25-én vezényelte Leánykarát Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy a Nagyboldogasszony templomban. 1931. április 15-én látta meg a...

1998 márciusában vette föl a III. Béla Szakképző Iskola nevet városunk nagy múltú oktatási intézménye, mely 1991. szeptember 1-jén költözött a...

1996. február 11-én jött létre 13 fővel a Vöröskereszt Egészségvédő Kör, a következő év január 8-án változott a név Vöröskereszt Harmónia...

1995. január 4-én volt a szlovén kisebbségi önkormányzat alakuló ülése Rábatótfaluban. Első elnöküknek Pusztai Zsoltné Antal Ildikót választották, helyettese Szukics...

1993 januárjában már a 10.000. Opel Astra személygépkocsi gördült le a szentgotthárdi GM gyár futószalagjáról. Az előző év március 13-ára, a...

1991. január 15-én nyitotta meg az Agrobank Rt. a szentgotthárdi irodáját. Az első években a kis létszámú bank a polgármesteri hivatalban működött. A...

1990. január 13-án a GM európai képviselete valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról,...

1988 áprilisára készült el a Hársas-patak felduzzasztásával a Hársas-tó, melyről az újságok az „Őrség Balatonja” címmel számoltak be. A Közúti Igazgatóság...

1986 áprilisában halt meg Filó Sándor pék, akinek kenyerét mindenki ismerte és szerette. 1915. január 22-én született a ma szlovéniai Büdfalván. 16 évesen már...

1985. szeptember 3-án indult meg a tanítás a város és környékének új, 16 tantermes iskolájában. Mivel a közigazgatását tekintve a Szentgotthárdhoz...

1983. április 13-án, életének 82. évében hunyt el Horváth Kázmér atya, ciszterci szerzetes. Vince néven anyakönyvezték a Sopron megyei Süttörön 1902....

1981. március 6-án számolt be a Vas Népe újság a Szentgotthárdon augusztus 1-jétől önállóan működő zeneiskola létesítéséről. 1981 áprilisában a...

1980. március 3-án Budapesten meghalt Duxler Lajos. 1911. november 3-án született Szentgotthárdon. 1921-1928 között volt a gimnázium tanulója. Magyar...

Az 1978. január 1-jei Vas Népében a szombathelyi Markusovszky kórház igazgatója egy riportban kiemelte, hogy a szentgotthárdi Kaszagyár kollektívája olyan...

1976. március 21-én jelent meg a Népújságban Márkus László dr. Partizán című írása Frühwald (Ettre) István doktor életrajzával. 1976 júliusára...

1975-ben a szakmaközi művelődési házban Népek Barátsága Klub nyílt, mely a térség nemzetiségi lakossága számára szervezett összejöveteleket,...

1973. január 1-jétől vezette Dankovics Ferenc és neje Rábafüzes falukrónikáját, melynek életükben 4 kézírásos kötete készült el.   1973 márciusában...

1971 januárjában járt a muraszombati gimnázium küldöttsége a helyi gimnáziumban baráti kapcsolattartás céljából, amit a vörösmartysok még a tanév vége előtt...

1970 júliusában korszerűsítették a helyi Kenyérüzem sütödéjét azóta Ferrosüt Kft. üzeme), így ettől kezdve jobb munkafeltételekkel ízletesebb kenyér...

1968. január 1-jén, 0 óra 0 perckor a szentgotthárdi szülőotthonban született a vidék ÁB-bébije: Cs. Ibolya. Az Állami Biztosító munkatársa dr....

1965. március 20. Szentgotthárdon és környékén újjáéledt a Vöröskereszt, vezetője dr. Vörös Imréné lett.

1963 júliusától 1978-ig a Kaszagyár a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, majd Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemegységeként működött.   1963...

1961. szeptember 13-án volt Grősz József volt megyés püspök, később kalocsai érsek aranymiséje. Grősz püspök rendezte el a rábafüzesi katolikus közösség...

1960 áprilisában kezdték el építeni a strandot a várkert délnyugati oldalán, hogy még a fürdési szezonra át tudják adni. Két medence készült: egy kisebb,...

1958-ban látták az utolsó teknőcöt a Holt-Rábában.   1958-ban lett tagja Kuntár Lajos könyvtáros, író a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának.   1958...

1956. július 4-21. közt volt a híres Nándorfehérvári csata fél évezredes évfordulója. Erre a neves ünnepre készítette el Mákos Ferenc helyi mester...

1955. június 19-én szentelte pappá Brenner Jánost Kovács Sándor püspök. Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. Szülei Brenner József és...

1953. február 16-án hunyt el Stankó József, aki 1945. március és 1952. december közt egymaga tanította be a gyár néhány ügyesebb magyar dolgozóját a...

1950. január 30-án csatolták Zsidát és Rábakethelyt Szentgotthárdhoz.

1948. február 15-én a közeli határon halálos lövést kapott a 35 éves Aradi Ferenc kályhásmester, akinek „bűne” mindössze annyi volt, hogy haza...

1946. január 2-án Szombathelyen meghalt Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő, megyénk szellemi életének egyik legkiemelkedőbb alakja. 1886....

1945 januárjában 1362 menekült jelentkezett be a helyi hivatalba. Itt tartózkodtak ekkor még bejelentés nélkül a Nyilas Pártból háromszázan, a 7....

1943. május 1-jén jelent meg a Vasvármegye folyóiratban Vakarcs Kálmán cikke a „százéves szentgotthárdi kaszinó” címmel. Megalakulásakor, 1843-ban az...

1941-1951 közt volt Haszák Aladár a ciszterci erdők gondnoka. Illyés Károly főerdőmérnök utódaként az államosításig volt a ciszterek alkalmazottja. Az...

1940. január 25-én a tűzoltók kérték dr. Vargha Gábor képviselőt, hogy Szombathelyen a hadtest-parancsnokságon eljárni szíveskedjen a sziréna...

1938. január 24-én Székesfehérvárott hunyt el P. Molnár József Arkangyal. 1887. november 1-jén Vasszentmihályon született, tehetsége a...

1936. január 5-én Ruzsonyi Béla gimnáziumi tanárt megtiszteltetés érte: igazgatói címmel tüntették ki. A gimnáziumban és a településen nagy örömet keltett a...

1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott...

1933-ban jelent meg Schwartz Elemér: Szentgotthárd és vidéke a ciszterciták letelepedése előtt című írása.   1933-ban dr. Vargha Gáborújjászervezte és...

1931. január 25-én halt meg Sokoray Elek szentgotthárdi főjegyző, 1909-1927 közt a Vas megyei körjegyzők egyesületének elnöke. 1872-ben született...

1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti...

1928. január 3-án az osztrák vámőrök a szentgotthárdi vasútállomáson Olaszországból érkezett gépfegyver-alkatrész szállítmányt fedeztek fel. A...

1926. április 19-én szentelték fel a Kerékpáros Egylet zászlaját. 1926. május 5-én volt az előző évben alakult iparos tanoncok Vajda Ödön nevét...

1925. február 16-án halt meg özvegy Lipováczi Desits Gyuláné, aki Svájcban született engweileni Egloff Matildként. Az önzetlen, nemes szívű asszony...

1923. március 28-án a szentgotthárdi járás csendőrparancsnoka kérvényt írt a csendőrlaktanya építéséért. Hamarosan elkezdődtek a munkálatok, a Tompa...

1921. január 13-án született Csákányi László, a népszerű színművész Güssingben (Németújváron). Gimnáziumunk tanulója volt. 54 filmben szerepelt, eljátszott...

1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti...

1918. január 10-én báró Wieser József fiaira, Kurtra és Frigyesre íratta ajándékozási szerződéssel a kaszagyárat, amit ő alapított 1902. július...

1916. április 2-án szentelték fel az új temetőt. Tóth József és felesége, Boros Mária egy szép fakeresztet állíttatott saját költségén. 1916. június...

1915. május 17-től a világháború miatt liszthiány alakult ki az országban, így a környéken is, ami miatt a pékek egy időre kénytelenek voltak bezárni...

1913. július 6-án hangzott el dr. Vargha Gábor képviselő felhívása: „Kórházat Szentgotthárdnak ”. A nemes kezdeményezés hiába talált támogatásra, az...

1911. január 25-én az ismert budapesti művész, Jászai Mari lépett föl színtársulatával Szentgotthárdon. 1911 márciusában állandó mozgóképszínháznyílt....

1910. június 12-én választották meg egyhangúlag a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet lelkészének Czipott Gézát. Ünnepélyes beiktatása július 31-én...

1908 januárjától új tulajdonos (Kohn Fülöp) irányításával, Nemzeti Óragyár Szentgotthárd néven ismét termelni kezdett az 1904 nyarán történt tűzeset miatt...

1906. április 22-én Kohn Fülöp bécsi óragyáros Szentgotthárdon járt. A vállalkozó 1.600.000 korona tőkebefektetéssel újraindította az 1904 nyarán...

1905. február 1-jén Dr. Kiss Elemért főszolgabíróvá választották. 1874-ben született Bihar megyében. 1902. január 1-jétől lett először szolgabíró, majd három...

1903 júniusában indult meg a Kaszagyárban a rendszeres üzem. 10 osztrák szakmunkással és kb. 60 segédmunkással kezdődött a termelés. A vezető...

1901. május 31-én született Marosborszegen Gubicza Ákos. Műegyetemre járt, amikor a trianoni igazságtalan döntést követően tagja lett az alakuló...

1900. szeptember 1-jén került Marót (Mathiasz) Artúr a gimnáziumba pályakezdőként. 12 évig tanárként, majd 1912-től 23 évig, egészen a...

1898 januárjában jelent meg Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatának 3., Vasvármegyét bemutató kötete, melyben a...

1896 januárjára készült el a Magyarországi Cziszterczita Rend Millenniumi Emlékkönyve, mely a rend 1142-1896 közti történetét tekintette át. Az...

1895. február 25-én a Fejér megyei Rácalmáson született Borián József, a későbbi Borián József Elréd, a képzett egyházi szónok. 1924 júniusában...

1893. június 26-án Szent-Gotthárd nagyközség képviselői döntést hoztak az induló algimnázium két osztályának az óvodában történő ideiglenes...

1891. január 4-én Magyar Asztaltársaság alakult a Vám vendéglőben, melynek legfontosabb célja a magyar nyelv ápolása volt a településen és környékén....

1890. június 26-án egyhangúlag döntötte el a képviselő testület „alapfokú iparos tanonciskola” létrehozását. Egy 1884-es törvény előírta minden...

1888-ban nyitott ügyvédi irodát városunkban dr. Vargha Gábor.   1888. augusztus 3-án elhunyt dr. Kolossa Ferenc (sz. 1832. 09. 6-án) köz- és...

1886. január 3-án alakult meg a Korcsolya Egylet. Ezzel egyidejűleg avatták föl a nagy ünnepség keretében a jégpályát. A korcsolyázás egyre népszerűbb...

1885. október 1-jén nyílt meg az óvoda Szent-Gotthárdon, a Széchenyi utca 27. szám alatt. 1880-ban báró Roszner Józsefné gróf Zichy Karolina...

1883. január 16-án Szentgotthárdon született Schäffer Emil ügyvéd. A jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta, majd diplomás ügyvédként visszatért...

1880. május 18-án, jakabházi birtokán halt meg gróf Zichy Hermann. 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári). Édesanyját, gróf...

1878. augusztus 25-én született Kern József Gyanafalván (ma Jennersdorf). A fiatal, magyar érzelmű tanító 1898-ban került Szentgotthárdra, a római katolikus...

1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszterek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó időpontokban: reggel 7,...

1873. február 14-én hunyt el dr. Polák Ignácz tanfelügyelő, Kethely tudós plébánosa. Szüleivel közös, méltóságteljes, gránit sírköve ma is látható a...

1868. május 19-én születettek meg Rátóton Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt. Ilona...

1866. december 12-én Budapesten a Józsefvárosban született Küzdi Aurel a későbbi ciszterci áldozár és középiskolai tanár. Egyike volt azon 12...

1861. augusztus 12-én Egerben született Saád Henrik Jakab ciszterci szerzetes és tanár. Baján és Egerben tanított a gimnáziumban. Kutatta a magyar...

1856. március 5-én halt meg Szentgotthárdon, 77 éves korában Dóczy Józsefkiváló ciszterci tudós. 1779. március 9-én született Bodajkon. A rendbe...

1855. április 13-án Szekszárdon született Piszter Imre, a híres teológus és tanár. A teológiát Innsbruckban végezte, 1872. szeptember 17-én lépett a ciszterci...

1853. április 21-én a felvidéki Szimőn született Kutrucz Dezső, gimnáziumunk harmadik igazgatója, aki 14 éven át vezette az intézményt....

1851. augusztus 3-án született Gyöngyösön Kassuba Domokos ciszteri apát, gimnáziumi tanár és igazgató, történetíró. 1874-től Pécsett, 1879-től Egerben...

1850. december 27-én született Szentgotthárdon Brenner Tóbiás. Szülei id. Brenner János és Stirling Katalin voltak. 1869-ben érettségizett a...

1848 júniusában kapta kinevezését az alakuló Vas Megyei Nemzetőrség I. zászlóaljának élére gróf Zichy Hermann. Ez év szeptemberében bekapcsolódott a...

1846. május 12-én született Szenczy Győző Ödön Bodrogkeresztúron, Zemplén megyében. 1868-81 közt tanár volt Székesfehérváron, majd házfőnök és...

1843-ban a Klein kávéházban/Kaszinóban Olvasó Egylet alakult. Célja a művelődés mellett a nemzeti öntudat megőrzése, erősítése volt.

1841. szeptember 1-jén nevezték ki a magyar származású Komáromi Ödönt a 61. heiligenkreuzi, 6. - egyben utolsó - szentgotthárdi főapátnak. Kőszegen...

1840. március 24-én született Desits Gyula Csákányban. Később ügyvéd, királyi tanácsos, körjegyző, a takarékszövetkezet igazgatósági és a Vasvármegyei...

1833 áprilisában gróf Zichy Károly (1778-1834) főispáni helytartó 10.000 ezüst Ft értékben alapítványt tett a németújvári és szentgotthárdi járások idegen...

1826 októberében nyílt meg az első patikaSzentgotthárdon azon a helyen, ahol jelenleg is megtalálhatjuk. Tulajdonosa dr. Vargha Ferenc orvos, első...

1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szent-Gotthárdon. Ez volt az első lépés azon az úton, hogy a következő évtől önálló...

1821. május 5-én született Székesfehérváron Schill Athanáz. 1848-1869 közt Egerben főgimnáziumi tanár volt. 1878 novemberében, amikor apátságunkat...

1813-ban nagy árvíz volt, mely tönkretette a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki hidat és malmot...

1801. november 5-én hozta meg Rómából Szent Vince mártír ereklyéjét gróf Herzan Ferenc szombathelyi püspök. A cseh származású egyházi vezető volt a második...

1793. június 6-án temették el Elizabeth Gluberint Szentgotthárdon, aki 77 évet élt. Halotti anyakönyve szerint obstetrix, azaz bába volt.

1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által...

1785-ben II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4....

1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci plébános. 1726-ban Szentgotthárdon született. 1756 körül a temetői kápolnát toronnyal, és...

1761. október 29-én Bécsben 62 évesen meghalt Franz Anton Pilgram, a híres építész. 1699-ben született a stájerországi Felkirchenben. Barokk és rokokó...

1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb apát. Heiligenkreuzban van eltemetve. 1688. augusztus 23-án született Bécsben. 1712-ben szentelték pappá....

1748. augusztus 14-én Karl Mayr perjel jelenlétében tették le a Nagyboldogasszony templom alapkövét, melyben okiratot helyeztek el az apátságunk...

1746-ban vették birtokukba szerzetesek a már nagyobb részt elkészült kolostor épületét. Ettől fogva a földszinti szobákban dolgoztak, festettek,...

1745-ben készítette Matthias Kitzberger gráci fazekas mester a gyönyörű, fehér mázas cserépkályhát a ciszterek ebédlőjébe, a refektóriumba, ahol ma is...

1740. június 13-án a Robert Leeb apát által kezdeményezett nagyszabású építkezés indításaként Hauer Gellért ciszterci adminisztrátor először a...

1738-ban érkezett településünkre Franz Anton Pilgram bécsi építész. Robert Leeb heiligenkreuzi főapát megbízásából ő tervezte a jelenleg is álló...

1736-ban a ciszterci uradalom és Szentgotthárd mezőváros jogi viszonyát egy szerződés szabályozta. Ebben szerepelt az előírás, hogy nem római...

1728-ban Robert Leeb (1688-1755) lett a főapát a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságában. 1734-től haláláig az egyesített heiligenkreuzi és...

Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú...

1706. június 7-én állíttatta vissza az őrségben élők régi nemesi jogait II. Rákóczi Ferenc elismerve ezzel hűségüket és vitézségüket. Két évvel korábban a...

1705. december 13-án volt Szentgotthárd mellett Vak Bottyán és Hannibal Heister közt a kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadásával és győzelmével végződött...

1676-ban, 12 évvel a híres csata után Szentgotthárdon Széchényi György kalocsai érsek templomépítését rendelte el, melyhez 120 000 forintot...

1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi...

Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok,...

1646-ban az egyre közeledő török veszély miatt János deák árokásást rendelt el Szentgotthárd és az akkori nevén Farkasdifalva között (most Neumarkt an der...

1605. október 15-én Tieffenbach ezredes és városparancsnok Rudolf nevű vezére a Bocskai-felkelő Némethy György kuruc vezér lovasainak közeledtére a monostort...

1550-1556 között Johannes Betha nevű Szent-Gotthárdon működő ciszter papot mint „Maximilián király physikusa” említik. Ekkor még megyénkben nem volt...

Egy 1528-ban keletkezett okirat (perirat) az első fennmaradt dokumentum, amely Szentgotthárdot mezővárosnak nevezi (oppido Sancti Gothardi).

1448-ban a ciszterci rend főapátja a szentgotthárdi apátság atyaapáti jogát a franciaországi Trois Fontaines helyett az ausztriai Rein apátjára...

1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik...

Az 1350. szeptember 5-i okiratban szerepel először a Kedhely település, mert jobbágyai fellázadtak Péter szentgotthárdi ciszterci apát ellen. Ennél...

1213 márciusában II. András (Endre) király (ur. 1205-1235) egy oklevelében megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait,...

1183-ban III. Béla király megalapította a szentgotthárdi ciszterci apátságot, birtokokat adományozott a rendnek a Rába és Lapincs összefolyásánál.

1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első...

1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a...

1131. október 29-én volt Szent Gotthárd püspök szentté avatása Reimsben. 960-ban született és 1038. május 5-én halt meg. Hildesheimben, ahol...

1098-ban a burgundiai Cîteaux-ban (latinul Cistertium) molesme-i Róbert francia bencés apát 20 társával együtt új monostort hozott létre, ezt az...

1038. május 5-én halt meg Gotthard püspök (sz. 960), városunk névadója. A bajor bencés apát 1022. december 2-án lett a szászországi Hildesheim...