Szentgotthárd története évfordulókon keresztül - 2018

Üdvözöljük a várostörténeti kirándulásunkon. Néhány dolgot a figyelmébe ajánlunk:

- Összeállításunkban nemcsak történelmi emlékeket idézünk fel, hanem a hétköznapokra is visszatekintünk.

- A szöveg közbeni linkekre kattintva rendszerint az Értéktárunkban levő információra találhat, de néha máshova is mutatunk.

- A szobrok, emléktáblák linkére kattintva a város valamennyi szobrát láthatja, ezek között lapozva tudja megtalálni a hivatkozott alkotást.

Jó böngészést kívánunk!

***

980 éve

* 1038. május 5-én halt meg Gotthárd a híres hildesheimi püspök, akit 1131-ben avattak szentté. III. Béla király helyezte Szent Gotthárd oltalma alá a Szentgotthárdon alapított ciszteri kolostort. Sok más település között városunk névadója is.

920 éve

* 1098-ban jött létre Burgundiában a ciszterci rend. A bencésektől különvált szerzetesek Citeaux-ban alapították meg új monostorukat. Szabályzatukat Szent Bernát fogalmazta meg.

835 éve

* 1183-ban III. Béla király Franciaországból ciszterci szerzeteseket hívott be az országba, akik több helyen telepedtek le: pl. Zircen, Baján, Pásztón, Pilisen és Szentgotthárdon. Hozzánk P. apáttal 12 szerzetes érkezett a következő év őszén.

820 éve

* 1198-ban III. Béla utóda, Imre király megerősítette jogaiban a szentgotthárdi ciszterci apátságot.

800 éve

* 1218-ban már Szentgotthárd jelentőségét mutatja, hogy a pápa az itteni ciszterci apátot bízta meg (a győri és a vasvári préposttal együtt), hogy a pannonhalmi apát és a fehérvári őskanonok közti vitás ügyben eljárjanak.

490 éve

* 1528-ban keltezték azt az okiratot, melyben először olvasható Szentgotthárd mint mezőváros (oppido Sancti Gothardi).

450 éve

* 1568-ből való a Széchy Margit kegyúr, férje és 3 fiúgyermekük számára készített szürke kő síremlék, mely a templomunkban található.

425 éve

* 1493-ban újították fel az 1200-as évek végén, Rábakethelyen épült Mindenszentek plébániatemplomot.

330 éve

* 1688-ban született Robert Leeb, aki 1734-től a szentgotthárdi ciszterci kolostor apátja is volt.

325 éve

* 1693. augusztus 13-án, Schingenben született Schrezenmayer Gaspar a későbbi ciszteri laikus fráter, asztalos és fafaragó mester. 1734-ben az elsők közt érkezett Szentgotthárdra 5 felszentelt pap és Gusner Mathiasz szintén laikus fráterral együtt Heiligenkreuzból. Élete hátralévő 48 évét itt töltötte. 1782-ban halt meg, a temetőkápolna kriptájában temették el.

290 éve

1728-ban, 40 éves korában  lett főapát Robert Leeba Bécstől 15 km-re található heiligenkreuzi ciszter apátságban, ezt a tisztséget 1755-ben bekövetkezett haláláig töltötte be. Művelt, széles látókörű apát volt, különösen az építészet vonzotta. Sikerült elérnie, hogy a szentgotthárdi ciszter apátságot 1734. július 29-én Heilegenkreuzhoz csatolják. Az adománylevelet VI. Károly német-római császár és magyar király írta alá. Ettől a naptól kezdve Robert Leeb a szentgotthárdi ciszter apátság apátja is lett.

280 éve

* 1738-ban érkezett településünkre Robert Leeb heiligenkreutzi főapát megbízásából Franz Anton Pilgram bécsi építész. Ő tervezte a jelenleg is álló barokk kolostort és templomot.

270 éve

* 1748-ban tették le barokk templomunk, a Nagyboldogasszony templom alapkövét. Benne okiratot helyeztek el az apátság korábbi történetéről, megnevezték a királyt, a kormányzó apátot, a tervezőt, az építőmestert és az ünnepség fontosabb részvevőit.

265 éve

* 1763-ban, templomunk megáldása előtti évben történt a szobrok aranyozása. Bécsből szerezték be jelentős összegért 4 tételben a 62 könyvnyi aranyfüstöt, mellyel Leopoldus Grackell aranyozó dolgozott.

225 éve

* 1793. június 6-án temették el Elizabeth Gluberint. 77 évet élt. A halotti anyakönyve szerint obstetrix, azaz bába volt.

205 éve

* 1813-ban nagy árvíz volt. Az ár elvitte a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki Rába-hidat is. Nicolaus apát mindent helyreállíttatott a "legjobb, letartósabb  állapotba".

* 1813 júliusában fagy volt a környékünkön. Nagy kár keletkezett a növényekben. Az eperfák károsodása nyomán a selyemhernyók is elpusztultak.

185 éve

* 1833. árilis 15-én gróf Zichy Károly főispáni helytartó tízezer ezüst forint értékben alapítványt hozott létrea németújvári és szentgotthárdi járás idegen ajkú községeiben a magyar nyelvet sikeresen tanító római katolikus néptanítók számára. Egy-egy tanító 800-1000 ezüst forintot kapott.

175 éve

* 1843-ban a Klein kávéházban/Kaszinóban Olvasó Egylet alakult. Cél a művelődés és a kultúra mellett a nemzeti tudat megőrzése, erősítése volt. A hazafias szellemet mutatta, hogy gróf Zichy Herman a tagok közt sikeres toborzást végzett nemzetőrség felállításához. Már 1863-1864-ben magyarul vezették jegyzőkönyveiket, majd újra németül, és csak 1870 után lehetett végleg magyarul.

* 1843. június 8-án Gasztonyban született Széll Kálmán, járásunk és városunk fejlődésének meghatározója a kiegyezéstől az első világháború kezdetéig.

170 éve

* 1848. október 3-án gróf Zichy Hermann a 800 fős vasi I. zászlóalj élén sikeresen vett részt Nagykanizsa felszabadításában Jellasics horvát bán seregei ellen. 

* 1848. november 7. – december 23. között Zichy gróf katonákat toborzott a szabadságharcba a Klein kávéházban (ma Széll Kálmán tér 10.).

165 éve

* 1853.április 21-én, a Komárom megyei Szemőn született Kutrucz Dezső gimnáziumunk legelső igazgatója, aki megalapozta a gimnázium munkáját.

150 éve

* 1868 május 11-én, Cselej településen megszületett Cseley József a későbbi híres festőművész, gimnáziumunk első rajztanára és testnevelője a kezdetektől 15 éven át.

* 1868. május 19-én megszülettek Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt.

* 1868-ban nyaralt először Deák Ferenc Rátóton a Széll kastélyban.

145 éve

* 1873. május 5-én meghalt Táplánfán Széll Kálmán édesanyja, Széll Józsefné, Bertha Júlia.

* 1873. május 29-én jóváhagyták a Dalárda alapszabályát.

* 1873 nyarán pihent utoljára Deák Ferenc, a haza bölcse Rátóton a Széll családnál.

* 1873-ban elkészült a Szentgotthárd–Graz közvetlen vasútvonal.

140 éve

* 1878. november 4-én a szentgotthárdi ciszteri apátságot elcsatolták Heiligenkreutz-tól és a már korábban egyesült Zirc-Pilis-Pásztói apátsághoz csatolták. A szerzetesek választhattak, hogy maradni szeretnének vagy visszatérnek az ausztriai Heiligenkreutz-ba. A többség az utóbbit választotta. A magyar ciszteri vezetés alatt ettől fogva hazafias szelleművé alakult át az oktatás, a tanítás magyarul folyt.

135 éve

* 1883-ban Rábatótfaluban Szent Flórián tiszteletére kápolna épült. A szent szobrát Scsavnicsár István apátistvánfalvai plébános adományozta.

* 1883-ban kisdedóvó létrehozását kezdeményezte báró Rozner Józsefné és gróf Zichy Karolina, a helyi nőegylet vezetői.

* 1883 őszén elemi iskolát nyitott az evangélikus gyülekezet.

130 éve

* 1888 februárjában megalakult a Dalos Egylet.

* 1888-ban telepedett le doktorrá avatása után és nyitott ügyvédi irodát Szentgotthárdon dr. Varga Gábor, aki városunk jótevője, legmeghatározóbb egyénisége lett a következő 60 évben egészen haláláig.

* 1888 decemberében elkészült a közvágóhíd.

125 éve

* 1893. január 25-én a DKE (Dunántúli Közművelődési Egyesület) községi óvoda létesítéséhez telket adományozott. Ugyanez év őszén alakult meg a DKE helyi csoportja.

* 1893. június 26-án a képviselők döntést hoztak az induló gimnázium óvodában történő ideiglenes elhelyezéséről.

* 1893. szeptember 4. - Az első tanévnyitó a gimnáziumban.

* 1893. szeptember 26-án volt a Szentgotthárdi Közművelődési Egyesület alakuló közgyűlése 40 taggal. Vezetőjük Desits Gyula királyi közjegyző, egyik alelnök dr. Varga Gábor lett. Fő célkitűzéseik a hazafias szellem erősitése, a művelődés segítése és a kivándorlás megállítása volt.

* 1893. október - Ígéret a minisztertől dohánygyár felépítésére.A környéken a dohány termesztésnek nagy hagyománya volt, ezért is sikerült Széll Kálmán miniszterelnöknek elérnie, hogy a Dunántúl első és egyetlen Dohánygyára a következő évben itt épüljön föl. Már az 1870-es években a környékről 1070 mázsa dohányt takarítottak be. A város akkori vezetői a mai Hunyadi (akkor Nagyfalvasi) utcát találták megfelelő helynek az új gyár megépítéséhez. 

* 1893. november 9-én, Pozsonyban született dr. Frühwald (magyarosítva: Ettre) István. Budapesten járt orvosi egyetemre. 1914 őszén megsebesült és fogságba esett. Az Orosz hadifogságban " című irodalmi munkája 3000 példányban lett kiadva. Ez volt az első magyar nyelven írt és megjelent mű, mely a hadifoglyok keserves életét mutatta be. Az I. világháború után előbb Köpcsényben (most: Kittsee, Burgenland, Ausztria) volt orvos, majd 1924-ben Szentgotthárdra került. Az ő kezdeményezésére szervezték meg a tüdőbeteg gyermekek részére az iskolaszanatóriumot, amely Magyarország első ilyen létesítménye lett 1930-ban. 1978-ban halt meg.

* 1893. november 19-én a Klein kávéházban megünnepelték a helyi Olvasó Egylet, Vas vármegye legelső olvasó egylete fennállásának 50. évfordulóját. Dr. Varga Gábor tartott ünnepi beszédet. Már 62 bel-, 9 kültagjuk és 3 tiszteletbeli tagjuk volt. Széll Kálmán miniszterelnököt, országgyűlési képviselőt és Vajda Ödön apátot tiszteletbeli tagjukká választották. Az ünnepi ülés elnöke dr. Vargha Gábor volt, aki ünnepi beszédet tartott.

* 1893-ban nyílt meg Wellisch Béla nyomdája. A nyomda mellett könyvkötészettel és könyvkereskedéssel is foglalkozott.

* 1893-ban Vajda Ödön apát és a település közösen kezdte el építeni az emeletes elemi iskolát. Erre többek közt azért volt szükség, hogy a gimnáziumba már jól felkészített tudású diákok kerülhessenek.

* 1893-ban "kisebbszerű fürdő és vetkező" épült a Rába parton.

* Polgári Segély Egylet alakult, tiszteletbeli elnöke Széll Kálmán lett.

120 éve

* 1898. január 3-án megnyitották az új vásárteret.

* 1898. február 26. - A képviselő-testület engedélyezte a kerékpározást a település utcáin, a járdák kivételével.

* 1898. júniusában elkészült az első Britannica szivar a dohánygyárban.

* 1898. - Dr. Varga Gábor és Desits Valéria esküvője Szentgotthárdon.

* 1898. szeptember - Izraelita imaház felszentelése Szentgotthárdon.

* 1898. október 21. - Budapesten végleges nyugalomra helyezték III. Béla király holttestét. Ezzel egy időben a templomunkban ünnepélyes gyászmisét tartottak. A tanítás is szünetelt emiatt.

115 éve

* 1903 áprilisában elkészült a gát.

* 1903 júniusában indult meg a kaszagyárban a rendszeres üzem. A nyersanyag Svédországból és Stájerországból érkezett.

* 1903. augusztus 29. - Dr. Varga Gábor alapítványt hozott létre 700 korona értékben „a gimnázium jó magaviseletű, szegény sorsú, különösen a magyar nyelvben jó előmenetelt tanúsító” diákja részére „tekintet nélkül a vallásra, melyhez tartozik”. Ez nagyon szép és nemes gesztus volt részéről, amit hamarosan, kisebb mértékben többen is követtek. Páratlan emberi nagyságát mutatja, hogy azután tette mindezt, amikor elsőszülött fia, Tivadar 3 évesen, 1903. július 10-én meghalt.

*1903. október 25-én, Deák Ferenc születésének századik évfordulóján méltó ünnepséget tartottak Szentgotthárdon.

110 éve

* 1907/1908 telén lehetett először szervezetten és biztonságosan korcsolyázni Szentgotthárdon. A gimnázium bocsátotta ehhez a település részére a sportpályáját, ahol korcsolyapályát készítettek. A testedzést a Szentgotthárdi Sport Egylet szervezte.

* 1908. január 1. - A tűz miatt újraépített óragyár 600 fő dogozót foglalkoztatott.* 1908. február 12-én a képviselők megszavazták, hogy 4000 korona költséggel szolgalakás épüljön a gimnázium mellé. Az épület július elsejére elkészült.

* 1908. május 2. - Vajda Ödön apát Szentgotthárd díszpolgára lett.

* 1908. május 2. - A szentgotthárdi nőegylet gyűjtést rendezett a gyermeknap megünnepléséhez.

* 1908. május - Az előző évben a Széll Kálmán telepen megnyílt, 70 főt foglalkoztató Pharmacia dobozgyárban felszámolás kezdődött el.

* 1908 júliusában minisztériumi kitüntetést kapott az 1890 óta működő ipari tanonc iskola. Első igazgatója Pumm Károly volt. 

* 1908-ban épült Máriaújfalu központjában a kis kápolna, melynek oltárképén Szent Péter és Szent Pál látható.

105 éve

* 1913-ban kapott új oltárt Rábatótfaluban a Szent Flórián kápolna.

* 1913. február - A selyemgyár részvénytársasággá alakult.

* 1913. február - Szentgotthárdi Football pálya létrehozására részvényeket bocsátottak ki.

* 1913. július 6. - „Kórházat Szentgotthárdnak” - dr. Varga Gábor felhívása a lakossághoz.

* 1913-i őszi szentgotthárdi vásáron 1600 marhából 1200-at megvásároltak, ebből 800 db került külföldre.

* 1913. december 8-án volt az első vetítés az Uránia mozgóképszínházban, az azóta is ugyanazon épületben működő moziban. Két volt óragyári munkásé, Edelson Leoé és Hülle Kataliné az érdem. 1932-től pedig elkezdték a hangosfilm játszást. A vetítések mellett a kezdetektől színi és műkedvelő előadásokat, valamint hazafias ünnepeket is tartottak az épületben.

* 1913 - Dr. Vargha Gábor I. Ferenc Józseftől magyar királyi udvari tanácsos címet kapott.

100 éve

* 1918.január 10-én báró Wieser József fiaira : Kurtra és Frigyesre íratja ajándékozási szerződéssel a kaszagyárat, amit ő alapított 1902.július 15-én "Szentgotthárdi Első Magyar Kasza és Sarlógyár " néven.

* 1918.december 3-án kezdték meg a földet igénylő leszerelt katonák összeírását. A község vezetése gabonát vásárolt és osztott ki az ellátatlanok megsegítésére.

* 1918-ban Oltár Egylet alakult.

95 éve

* 1923.február 24-én városunkban született Táncos Tibor színész

* 1923. március 28. - A szentgotthárdi járás csendőrparancsnoka kérvényt ír a laktanya építéséért.

* 1923. április 24. - A közoktatási minisztérium 16 középiskolát, köztük a szentgotthárdi gimnáziumot is be akarta záratni. Dr. Varga Gábor vezetésével kitartóan és eredményesen küzdöttek, s a gimnáziumunk megmenekült a bezárástól.

* 1923. május - Elkezdődött a munka a helyi Selyemszalag gyárban.

* 1923. szeptember - A hadiárvák, hadiözvegyek és az 50-100%-os hadirokkantak kedvezményes tűzifát kaptak.

* 1923. december 27. - A meglévő 100 kg-os lélekharang mellé egy 500 és egy 200 kg-os harang beszerzéséről döntöttek, az összeg nagyobb részét közadakozásból gyűjtötték össze, a többit a költségvetés biztosította.

* 1923-ban tett fogadalmat az Árpád-cserkészcsapat. Szentgotthárdon ők voltak az első cserkészek, alapítójuk Feldmár Mózes tanító volt.

* 1923-ban Rábatótfaluban a település 21 fő I világháborús hősi halottja emlékére emlékmű készült. Alkotója Kallós Ede volt. A szobor 600 dolláros költsége az Amerikában és a faluban élők közös adakozásából jött össze.

90 éve

* 1928. január 3. - Olaszországból vasúti kocsiban, gépalkatrészként feltüntetett gépfegyver alkatrész szállítmányt fedezték fel a vámőrök a vasútállomáson. A szállítmány Ausztrián át érkezett.

* 1928. február 28. - Lord Rothermere fényképének ünnepélyes leleplezése a városházán. Ő volt az az ismert angol sajtómágnás és politikus, aki az igazságtalan trianoni döntést az újságjain keresztül évekig támadta és bízott a határok visszaállításában.

* 1928. április - A képviselő-testület indítványozta iskolaszanatórium létesítését a településen. Helyéül az óragyár megüresedett épületét jelölték ki.

* 1928.március 5-én született Hegyhátszentmártonban Fülöp Géza, aki gimnáziumunk tanulója volt, s később neves irodalom és könyvtörténész lett.

* 1928-ban helyezték el az evangélikus templom keleti falában az 1914 -18 közt hősi halált halt 38 evangélikus hősnek emléket állító táblát.

* 1928-ban az evangélikus templom mellett iskola nyílt, melynek megteremtője Czipott Géza lelkész volt.

* 1928-ban készült az első pontos térkép Szentgotthárdról. A pályázatot a képviselő testület írta ki. Elsősorban a csatornázás tervezése miatt volt halaszthatatlan a feladat. Nyertese dr. Gouth Béla budapesti mérnök lett.

85 éve

* 1933-ban jelent meg Schwartz Elemér: Szentgotthárd és vidéke a ciszterciták letelepedése előtt című írása.

* 1933-ban dr. Vargha Gábor újjászervezte és elnökként koordinálta a helyi vöröskereszt szervezetet.

* 1933-ban nagy számban ínségmunkások érkeztek Szentgotthárdra családostul munka lehetőséget és segélyt remélve. Ellátásuk és elhelyezésük nagy gondot jelentett, mert a település bevételei évek óta csökkentek, a pénztár üres volt. Őszre elsősorban a kaszagyár kiterjesztése nyomán újabb munkahelyek létesültek, így lassan javult a helyzet.

* 1933-ban a Selyemgyár beszüntetése is felmerült. Szeptember 20-án dr. Vargha Gábor közbenjárását kérték, aki a főispánnal együtt elérte, hogy kedvező megoldás szülessen.

* 1933-ban megalapították a Vasi Szemlét, amelynek főszerkesztője 1944-ig Pável Ágoston volt.

80 éve

* A Vasi Szemle 1938/3 számában jelent meg Bernrieder Katinkának, Széll Kálmán unokájának a Rába-vidék madár faunájáról végzett kutatása, melyben 125 madarat ismertetett.

* 1938.május 15-én szent István király és szent Gotthárd püspök halálának 900 évfordulóján szentelték fel az I. világháborúban elvitt harangok helyett beszerzett újakat, egy 965 és egy 60 kg-osat. Ez utóbbit közadakozásból vásárolták, amit a felirata is mutat: "Szent Gotthárdnak - Szentgotthárd 1038-1938 ".

* 1938-ban az ún. Aranyvonat országjáró úton volt. Gondosan szervezett útja során június 19-én este 9 óra 21 perckor érkezett Szombathelyre, egy egész éjszakát ott is tartózkodott. A ciszterek megszervezték híveikkel a megyeszékhelyre felutazást. Így az odautazó szentgotthárdiak is láthatták nemzetünk jelképeit, amelyeket a speciálisan erre a célra épített kocsiban helyeztek el.

* 1938 októberétől Vámos Sándor gimnáziumi tanár már gyűjtötte a meteorológiai és a vízrajzi megfigyeléseket. 1876-tól kezdődött Szentgotthárdon az időjárás megfigyelése, amit az első évtizedekben elsősorban a ciszteri rend egy megbízott tagja követett figyelemmel. Ekkor még csak a hőmérsékletek alakulását jegyezték föl.

* 1938.október 12-én hunyt el Szentgotthárdon Pum Károly tanító, aki 43 éven keresztül tanított magyar nyelven a településen. 1858-ban született, tanítóként 1878-ban kezdett a római katolikus elemi iskolában a német származású, de magyar érzelmű pedagógus. Ebben az évben csatolták a szentgotthárdi ciszteri apátságot Zirchez, ami a magyarosítás kezdete is volt. Karmestere volt az egyházi és a dalos egyesületnek, de volt tűzoltóparancsnok, a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság alelnöke, elnöke majd díszelnöke és az Állatvédő egyesület ügyvezető igazgatója. 1921-ben ment nyugállományba.

* 1938.október 15-én szavazta meg a képviselő testület, hogy a községen átvonuló kátrány- és makadám-borítású törvényhatósági utakat a következő évben kockakővel felújítják.

* 1938-tól kapcsolódott be a helyi labdarúgás a megyei bajnokságba. Ezt megelőzően csak „barátságos” mérkőzések voltak a környező magyar és osztrák településekkel. Ebből az alkalomból felavatták az új sportpályát a kethelyi patak mellett, ahol azóta is van.

* 1938-ban vált külön Szentgotthárdom az evangélikus közösségtől a református közösség.

* 1938-ból érdekes adatokat találunk városunk közlekedéséről: vonattal Budapest 6 óra alatt volt elérhető; nyáron Keszthelyig autóbusz járat közlekedett; két benzinkút üzemelt és 5 bérkocsi is volt a településen.

75 éve

* 1943-ban Széll Kálmán születésének 100. évfordulójára megjelent S. Halász Terézia könyve, melyhez a család rendelkezésére bocsátotta a birtokában levő levelezéseket és egyéb dokumentumokat.

* 1943. május 18. - Iparengedélyt kapott a Nyugatmagyarországi Faáru Kft. Törzstőkéje egyik felét a kaszagyár, másikat egyéni tőkések biztosították. Gyermekbútorokat és játékokat, fa háztartási cikkeket, mezőgazdasági eszközöket készítettek. 5 évvel később beszüntették az önálló működést.

70 éve

* 1948-ban létesítették a diák-menzát a gimnázium kollégiumában.

* 1948. március 1. - Bezárt a 404 fő, főleg női munkaerőt foglalkoztató Magyar Királyi Dohánygyár. Gépei, berendezései Egerbe kerültek.

* 1948. június 1-jén 89 éves korában meghalt városunkban dr. Vargha Gábor. Mint helyi majd országgyűlési képviselő 1888 és 1948 közt a legtöbbet tette Szentgotthárd fejlődéséért. 1915-ig Széll Kálmánnal együtt, majd a következő 30 évben már nélküle segítette minden erejével a település és környékének felvirágoztatását, magyarrá válását.

* 1948 - A Kossuth Lajos utcában, a rendőrség épülete előtt felavatták a Magyar összefogás szobrát, mely a szabadságharc 100. évfordulójára készült. Alkotója Farkas János szobrászművész volt.

* 1948 - A római katolikus elemi iskola alá vonták az evangélikus, a zsidai és a kethelyi iskolákat.

* 1948 szeptemberétől a szentgotthárdi kaszagyár már Európán kívülre is elkezdte szállítani termékeit.

* 1948 szeptemberében diákmenza létesült a gimnázium kollégiumában, amely ekkor Madách Imre nevét viselte.

* 1948 októberében 300.000 Ft-ból megújult az iskolaszanatórium, ahol 180 diák tanult és gyógyult. Az épület 1945-47 közt katonakórháznak adott otthont. Az ágylétszámot 200-ra emelték. A háború előtt csak általános iskolai tanítás folyt, ezért az idősebb diákok csak magánúton tanulhattak. A bővítéssel egyidejűleg megoldódott a 4 osztályos gimnáziumi képzés és érettségi is. Hodászi Ede igazgatása alatt valósult meg, hogy a gimnáziumi órarend szerint tanulhattak a szanatóriumi diákok. Ez nagy előrelépés volt, hiszen így nem kellett év végén külön osztályzó vizsgát tenniük. Oktatásuk speciális törődét igényelt a tanáraik és az orvosaik részéről is, akik a nemes cél érdekében jól együtt tudtak dolgozni. 1968-tól nem volt szükség többé az intézményre, mert a tbc-s megbetegedések annyira visszaszorultak.

* 1948.december 11-én rendelte el a minisztérium a gimnáziumban az iskolaszanatóriumi tagozat megnyitását. Az intézmény akkori igazgatója, Németh Dezső terjesztette elő a javaslatot. 1930 óta folyt az  iskolaszanatóriumi oktatás, a 6-14 év közti tanulók száma nőtt, de nem állt rendelkezésükre külön tanterem, az ebédlőben és a folyosón tanultak. A megszűnt dohánygyár egyik hivatali épületében négy 24 férőhelyes tantermet rendeztek be. Kellő szertári és könyvtári felszerelés is biztosítva lett. A beteg gimnazisták védett körülmények közt, tanév veszteség nélkül  tanulhattak.

65 éve

* 1953 februárjában halt meg városunkban Stankó József, aki 1945 márciusa és 1952 decembere közt egyedül tanította be a kaszagyár magyar dolgozóit a kaszaszélesítésre és több szakmunkára. (Ez eredetileg az osztrák mesterek feladata volt, akik a háború miatt elhagyták az országot). Sírja a rábafüzesi temetőben található. Emléktáblája itt látható.

60 éve

* 1958-ban látták az utolsó teknőcöt a hajdani Holt-Rábában

* 1958-ban lett tagja Kuntár Lajos népmesegyűjtő és könyvtáros a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának.

50 éve

* 1968. december 15-én nyílt meg a mai helyén a Postahivatal. Az egyre növekvő forgalom miatt 1945 óta ez az új épület már a negyedik helye lett.  Először a József Attila, majd a Népköztársaság, ma Deák utca következett. Amikor ezt a helyet is kinőtték a Széll Kálmán tér volt nyomda épülete következett, ahonnét pontosan fél évszázada költöztek az akkor épült, és azóta is postaként szolgáló helyre.

40 éve

* 1978 - Megkezdték a Rába és a Lapincs folyók szabályozását a térségben, az árvízvédelem érdekében közösen az osztrák vízügyi szervekkel.

* 1978. júniusában határozat született Szombathelyen a Tüdőgyógyintézet átszervezéséről Általános Rehabilitációs Kórházzá.

* 1978. december – Felújították a MMG (Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár) gyáregységének (volt Kaszagyár) üzemi óvodáját. A felújításban a gyár dolgozói kiemelkedő szerepet vállaltak a sok társadalmi munkával.

35 éve

* 1983-ban, alapításának 800. évfordulójára városi rangot kapott Szentgotthárd. Szentgotthárdhoz csatolták FarkasfaJakabházaRábafüzes és Rábatótfalu településeket. A jeles évfordulóra új dolgok születtek:

** A Széll Kálmán téren felavatták Gömbös László szobrászművész III. Béláról készült egész alakos szobrát. 

** A régi ún. Magtártemplomot Színházzá építették át.

** Kiadták Szentgotthárd történetének bibliográfiáját Szentgotthárd történetének bibliográfiája / [szerk. Pethő Gyula] Szombathely : Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 1983, 139p.

** Máriaújfalu határában a Hársas-patak egy szakaszát elzárással tóvá duzzasztották, így és ekkor keletkezett a Hársas-tó.

* 1983. április 28-án megnyílt a Pável Ágoston múzeum. 

30 éve

* 1988-ban újították fel a rábatótfalui városrészben található, 1923-ban készült hősi emlékművet. Ekkor helyezték el a II. világháború 17 fő helyi áldozatának márványtábláját. A költségeket közadakozásból, főleg a külföldön élő hozzátartozók fedezték.

* 30 éve 1988 októberében nyílt meg Szentgotthárdon, a Széchenyi u. 1. szám alatt a Hungária Biztosító kirendeltsége az ügyfelek színvonalas kiszolgálása érdekében. Az első 10 év alatt meghússzorozódott a térség szerződéses állománya.

25 éve

* 30 éve 1988 októberében nyílt meg Szentgotthárdon, a Széchenyi u. 1. szám alatt a Hungária Biztosító kirendeltsége az ügyfelek színvonalas kiszolgálása érdekében. Induláskor főleg a casco és a régi típusú életbiztosításokat kötöttek. Az első 10 év alatt meghússzorozódott a térség szerződéses állománya.

* 1993-ban készült el a 8-as főútvonal Rábafüzest elkerülő új szakasza. Emléktáblája az ekkor épített kereszteződésnél található.

* Megjelent az 100 éves gimnázium köszöntése: Kuntár Lajos: Iskola a Rábán : Szentgotthárd 100 éves gimnáziumának köszöntése. Szombathely : Szignatúra, 1993. 35p 

* 1998.decemberében jelent meg először a Kötődés című verseskötet Szentgotthárdon. 14 helyi kötődésű szerző egy vagy több költeménnyel szerepelt benne. A címadó verset Csuk Ferenc írta. Az ezredforduló környékén összesen 6 évben gyűlt össze egy kötetre való vers.

15 éve

* 2003 nyarán került először városunkban megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi napok kulturális és sport rendezvény sorozat. Akkor volt a csata 339. évfordulója, melyet azóta is minden évben az egyre népszerűbb csatafutással tesznek még emlékezetesebbé a szervezők.

* 2003.december 22-én halt meg Budapesten dr. Kovacsics József statisztikus, ELTE professzor. A közeli Vasszentmihályon született, gimnáziumunk jeles tanulója volt. Számos statisztikai adat, kiadvány maradt ránk munkája nyomán.

10 éve

* 2008. január 14-én a cégbíróságon hivatalosan bejegyezték a Pro Natura St Gotthard (PRONAS) Egyesületet.

* 2008.április 2-án halt meg Kőszegen az a Tornay Endre András szobrász, aki 1999-ben elkészítette a Kapu - Milleniumi emlékművet.
Ez az alkotás a Füzesi úton, a piaccal szemben fogadja a városunkba érkezőket.

5 éve

* 2013-ban elkészült Boa Endre és Bedi László Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobra a Szentgotthárdért Közalapítvány támogatásából. A lakosság részéről nagyon várt alkotás az eredeti, a templomban restaurálásra váró értékes szobor másolata.

* A felújított gátnál új, 310 kW-os törpe erőművet helyeztek el.

* 2013. augusztus 31-én emléktáblát avattak dr. Vargha Gábornak, a gimnáziumi tanulók részére létrehozott alapítványa 110 évfordulóján a intézmény bejáratánál. A márványtábla elkészítésének nemes feladata és összes költsége Kollár Csaba önzetlen felajánlása volt.

* 2013. december 7-én, 100 éves születésnapján Csákányi László színművész nevét vette fel a mozi. Csákányi lászló a helyi gimnázium tanulója volt.

* 2013-ban a Széll Kálmán téren dobókört helyezett el az önkormányzat emléket állítva Gyécsek Tibor és Pars Krisztián kalapácsvető bajnokainknak.

***

Összeállította: Talabér Lászlóné (Honismereti Klub)

Források:

- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. (Nógrád vármegye, Esztergom vármegye, Pest-Pilis_Solt-Kiskun vármegye, Vas vármegye) Szerk: Borovszky Samu - Reprint kiad. Budapest : Dovin, 1988.

- Az utas könyve. Szerk.: Kaffka Károly. Budapest, 1938.

- Horváth Ferenc . A Szentgotthárdi Kaszagyár története 1902 -1975. Szentgotthárd, 1977.

- Szentgotthárd : helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk.: Kuntár Lajos és Szabó László. Szombathely, 1981.

- Szentgotthárd történetének bibliográfiája. Szerkesztette: Pethő Gyula. Szombathely: BDMK, 1983.

- Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szombathely, 1939.

- Vas Megyei Levéltár gyűjteménye: http://www.vaml.hu

- Hungaricana - közgyűjteményi portál: http://hungaricana.hu

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.