Értéktár képes adatbázis

Értéktár kategória választása:        



Csákányi László Filmszínház

A szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház Vas megye történetének egyedülálló intézménye, amely alapítása (1913) óta ugyanabban az épületben és folyamatosan moziként működik.


Szentgotthárdon már 1902 óta rendszeres volt a vándor „kinematográfok” látogatása, amelyek műsorait nagy örömmel várta és nézte a publikum. Erre az igényre alapozva 1913. december 8-án Edelsohn Leó és Hülle Katalin, volt óragyári alkalmazottak megtartották az első vetítést „…a minden tekintetben nagyszabású, fényes és pazarul berendezett…” Uránia Mozgóképszínházban. Ettől kezdve megszakítások nélkül működik a mozi. Hangosfilmeket 1932 óta vetítenek. Az évtizedek során mindig a város kulturális és szórakoztató központját jelentette.

Több névváltoztatáson is átesett: a kezdetben Uránia Mozgóképszínháznak keresztelt épületet később Júlia Mozgóképszínháznak nevezték. Az 1950-es évektől lett Kossuth Filmszínház, majd 2013-ban a Csákányi László Filmszínház nevet kapta. (A neves színművész Szentgotthárd város gimnáziumában tanult.)

A nevek mellett az épület és a vetítési technikák is változtak. 1955-ben meghosszabbították az előteret, majd a 2010-ben a vetítőterem belső kialakítását újították fel és a 2013-2014-es átépítés óta van hely a büfének és a mosdóknak.

Az intézmény a 2000-es évek elejéig sikeresen működött. Ekkor azonban jelentősen csökkenni kezdett a látogatottság, mivel a mozi nem tudott versenyre kelni a DVD-kölcsönzőkkel, a nézők gyorsan változó igényeivel és magával az internettel. Alapvető gond volt az is, hogy egyre kevesebb filmtekercses kópiát gyártottak, így egyre később jutottak el a filmek Szentgotthárdra. Egy-egy népszerűbb tömegfilmre hónapokat kellett várni.

1963-tól 1990-ig ugyanazokat a csehszlovák vetítőgépeket használták, 35 mm-es filmtekercsekkel. Ezután magyar gyártmányú gépekkel vetítettek, egészen 2013-ig. Szentgotthárd város önkormányzata támogatásáva digitalizálták a vetítőrendszert. Egy új vetítőgépet kezdtek használni, így lehetőség nyílt a 3D-s filmek megtekintésére: a premierfilmeket a bemutatási dátum közelében vagy azok hetében vetítik. A filmek szállítása is egyszerűbb lett, hiszen a nehéz filmtekercsek helyett csak merevlemezeket küldenek a forgalmazók a Magyar Posta Zrt-n keresztül.

A szórakoztató filmek mellett lehetőség van társművészetek megtekintésére is: Színházi előadások a világ bármelyik pontjáról, emlékezetes koncertek, külföldi múzeumok időszakos kiállításainak megismerése, valamint régebbi, a filmtörténet meghatározó filmjeinek megismétlése. Filmklub is működik 1997 óta - sorozatonként egy-egy téma köré szervezve, heti alkalmanként, bevezetéssel ellátva.

A moziban a város életének fontos mérföldköveivel foglalkozó rendezvényeket, mini kiállításokat is szerveznek egy-egy ünnephez vagy eseményhez kapcsolódóan. (Például a magyar kultúra napjáról is a moziban emlékeztek meg 2015-ben.

Indoklás

A Csákányi László Filmszínház generációkat köt össze a több mint 100 éves múltja miatt. Felöleli a város lakosságát, hiszen minden réteg, minden korosztály megtalálja a saját ízlésének megfelelő alkotást. A gyerekek számára pedig évtizedek óta biztosítanak iskolai és szünidei matinékat is kedvezményekkel.

Napjainkra a mozi vonzáskörzete is megnőtt, mert a 3D vetítésének és a premierfilmeknek köszönhetően a környező falvak mellett Körmend lakossága is szívesen látogat az intézménybe.

Ciszterek kolostora és Nagyboldogasszony templom

A ciszterek kolostora és a Nagyboldogasszony Plébániatemplom egyaránt a késő barokk letisztult formájában épült. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot. Harangjainak hangját ide kattintva hallhatja.

Magtártemplom - Színház

A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. A Szentgotthárdon állt ciszter templomot 1184-ben, majd ennek alapjaira 1676-1677-ben építették. A XVIII. század végétől magtárként hasznosították: innen származik a neve is.

Mindenszentek Plébániatemplom, Rábakethely

Rábakethely területét a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokolta hosszú időn keresztül. A templomot még az Árpád-korban építették a környék legmagasabb pontjára a 256 m magas templomdombra.

Rábafüzesi Német Asszonykórus

Az 1976-ban alakult hagyományőrző együttes a sváb népdalkultúra és ezen belül kiemelten a környék „hienc” nyelvjárásának dalkincsét népszerűsíti, gyűjti, dolgozza fel, jegyzi le és próbálja az utókornak átörökíteni, megmenteni.

Temetőkápolna

Az ősi Szentgotthárd első temetkezési helye, a cisztereknek kötelezően kijelölt hely a Rába bal partján volt.

A Szentgotthárdi csata emlékének ápolása

A szentgotthárdi csata  1664. augusztus 1-jén zajlott, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette szövetséges keresztény csapatok összecsaptak az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével.

  Előző   1  2  3  4 

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.