Értéktár képes adatbázis

Értéktár kategória választása:        



Kurmin vagy kormin szőlő

Augusztus végétől október végéig Szentgotthárd utcáin sétálva szőlőillatot érzünk majd’ minden ház udvarából, kertjéből. Bepillantva lugasokat, kordonokat láthatunk, amelyeken futó szőlő hatalmas levelei közül, óriási kék fürtöket pillanthatunk meg. Ez a kurmin vagy kormin, amelyet szívesen fogyasztunk, belőle szörpöt, lekvárt, pálinkát készítünk.

Lapincs - Láhn-patak árapasztó vápa és híd

Az országhatáron átnyúló árvízvédelmi létesítmény a Lapincs folyó nagy vizeinek levezetésére szolgál Szentgotthárd megkerülésével a Láhn-patakba.

Csákányi László Filmszínház

A szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház Vas megye történetének egyedülálló intézménye, amely alapítása (1913) óta ugyanabban az épületben és folyamatosan moziként működik.


Szentgotthárdon már 1902 óta rendszeres volt a vándor „kinematográfok” látogatása, amelyek műsorait nagy örömmel várta és nézte a publikum. Erre az igényre alapozva 1913. december 8-án Edelsohn Leó és Hülle Katalin, volt óragyári alkalmazottak megtartották az első vetítést „…a minden tekintetben nagyszabású, fényes és pazarul berendezett…” Uránia Mozgóképszínházban. Ettől kezdve megszakítások nélkül működik a mozi. Hangosfilmeket 1932 óta vetítenek. Az évtizedek során mindig a város kulturális és szórakoztató központját jelentette.

Több névváltoztatáson is átesett: a kezdetben Uránia Mozgóképszínháznak keresztelt épületet később Júlia Mozgóképszínháznak nevezték. Az 1950-es évektől lett Kossuth Filmszínház, majd 2013-ban a Csákányi László Filmszínház nevet kapta. (A neves színművész Szentgotthárd város gimnáziumában tanult.)

A nevek mellett az épület és a vetítési technikák is változtak. 1955-ben meghosszabbították az előteret, majd a 2010-ben a vetítőterem belső kialakítását újították fel és a 2013-2014-es átépítés óta van hely a büfének és a mosdóknak.

Az intézmény a 2000-es évek elejéig sikeresen működött. Ekkor azonban jelentősen csökkenni kezdett a látogatottság, mivel a mozi nem tudott versenyre kelni a DVD-kölcsönzőkkel, a nézők gyorsan változó igényeivel és magával az internettel. Alapvető gond volt az is, hogy egyre kevesebb filmtekercses kópiát gyártottak, így egyre később jutottak el a filmek Szentgotthárdra. Egy-egy népszerűbb tömegfilmre hónapokat kellett várni.

1963-tól 1990-ig ugyanazokat a csehszlovák vetítőgépeket használták, 35 mm-es filmtekercsekkel. Ezután magyar gyártmányú gépekkel vetítettek, egészen 2013-ig. Szentgotthárd város önkormányzata támogatásáva digitalizálták a vetítőrendszert. Egy új vetítőgépet kezdtek használni, így lehetőség nyílt a 3D-s filmek megtekintésére: a premierfilmeket a bemutatási dátum közelében vagy azok hetében vetítik. A filmek szállítása is egyszerűbb lett, hiszen a nehéz filmtekercsek helyett csak merevlemezeket küldenek a forgalmazók a Magyar Posta Zrt-n keresztül.

A szórakoztató filmek mellett lehetőség van társművészetek megtekintésére is: Színházi előadások a világ bármelyik pontjáról, emlékezetes koncertek, külföldi múzeumok időszakos kiállításainak megismerése, valamint régebbi, a filmtörténet meghatározó filmjeinek megismétlése. Filmklub is működik 1997 óta - sorozatonként egy-egy téma köré szervezve, heti alkalmanként, bevezetéssel ellátva.

A moziban a város életének fontos mérföldköveivel foglalkozó rendezvényeket, mini kiállításokat is szerveznek egy-egy ünnephez vagy eseményhez kapcsolódóan. (Például a magyar kultúra napjáról is a moziban emlékeztek meg 2015-ben.

Indoklás

A Csákányi László Filmszínház generációkat köt össze a több mint 100 éves múltja miatt. Felöleli a város lakosságát, hiszen minden réteg, minden korosztály megtalálja a saját ízlésének megfelelő alkotást. A gyerekek számára pedig évtizedek óta biztosítanak iskolai és szünidei matinékat is kedvezményekkel.

Napjainkra a mozi vonzáskörzete is megnőtt, mert a 3D vetítésének és a premierfilmeknek köszönhetően a környező falvak mellett Körmend lakossága is szívesen látogat az intézménybe.

Ciszterek kolostora és Nagyboldogasszony templom

A ciszterek kolostora és a Nagyboldogasszony Plébániatemplom egyaránt a késő barokk letisztult formájában épült. Építészetileg, berendezéseiben, díszítéseiben egységet alkot. Harangjainak hangját ide kattintva hallhatja.

Magtártemplom - Színház

A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. A Szentgotthárdon állt ciszter templomot 1184-ben, majd ennek alapjaira 1676-1677-ben építették. A XVIII. század végétől magtárként hasznosították: innen származik a neve is.

Mindenszentek Plébániatemplom, Rábakethely

Rábakethely területét a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokolta hosszú időn keresztül. A templomot még az Árpád-korban építették a környék legmagasabb pontjára a 256 m magas templomdombra.

Rábafüzesi Német Asszonykórus

Az 1976-ban alakult hagyományőrző együttes a sváb népdalkultúra és ezen belül kiemelten a környék „hienc” nyelvjárásának dalkincsét népszerűsíti, gyűjti, dolgozza fel, jegyzi le és próbálja az utókornak átörökíteni, megmenteni.

Temetőkápolna

Az ősi Szentgotthárd első temetkezési helye, a cisztereknek kötelezően kijelölt hely a Rába bal partján volt.

A Szentgotthárdi csata emlékének ápolása

A szentgotthárdi csata  1664. augusztus 1-jén zajlott, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette szövetséges keresztény csapatok összecsaptak az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével.

  Előző   1  2  3  4  5 

A Szentgotthárdi Honismereti Klub weboldalán a nagyobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát.